Varsó engedett Brüsszelnek

Publikálás dátuma
2018.03.21 06:32
Fotó: AFP/Artur Widak/NurPhoto
Fotó: /
Az utolsó pillanatban ugyan, de a Morawiecki-kormány eleget tett az Európai Bizottság felszólításának, így egyelőre biztos nem indul el a 7-es cikkely szerinti eljárás Lengyelország ellen.

A lengyel kormány az utolsó pillanatban válaszolt az Európai Bizottságnak az igazságszolgáltatás függetlenségének a helyreállítását sürgető ajánlásaira, és az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás megindítására felszólító, indoklással ellátott javaslatára. Az uniós végrehajtó testület decemberben három hónapos határidőt adott a varsói döntéshozóknak arra, hogy orvosolják a kifogásait. A teljesítés ideje kedd éjfélkor lejárt. A Mateusz Morawiecki vezette kabinet a kora délutáni órákban küldte el a megjegyzéseit Brüsszelbe.

Frans Timmermans, alapvető jogokért felelős bizottsági alelnök még a hivatalos válaszlevél kézhezvétele előtt tájékoztatta a tagállamok Európa-ügyi minisztereit a Varsó és Brüsszel közötti párbeszéd állásáról. Közölte, hogy a Morawiecki-kormány magyarázatait és észrevételeit alaposan elemezni fogják, az eredményről pedig beszámol a miniszteri tanács következő, áprilisi ülésén.

Mint megírtuk, az EU végrehajtó testülete tavaly decemberben a szankciókkal fenyegető 7. cikkelyes eljárás megindítását kérte a kormányok képviselőiből álló Miniszteri Tanácstól, mert úgy ítélte meg, hogy Lengyelországban fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázata. Ezzel egyidőben újabb ajánlást fogalmazott meg a jogállamiság helyreállítására. Ebben a brüsszeli testület felszólítja a lengyel döntéshozókat, hogy módosítsák a Legfelső Bíróságról és a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvényeket, módosítsák vagy vonják vissza a rendes bíróságokról szóló jogszabályt, és állítsák vissza az alkotmánybíróság függetlenségét és törvényes működését.

Ha az ajánlásra kedden beérkezett válaszok alapján az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy Varsó továbbra sem hajlandó módosítani az igazságszolgáltatás függetlenségét sértő politikáján, akkor az eljárás következő lépéseként megkezdődik a hivatalos párbeszéd a lengyel és a többi uniós kormány között. Ennek végén következhet a szavazás arról, hogy Lengyelországban valóban kockázatok fenyegetik-e a demokratikus értékeket. Ennek megállapításához még nem szükséges a huszonnyolcak teljes egyetértése.

Lengyelország néhány hete egy úgynevezett Fehér Könyvet továbbított az Európai Bizottságnak és az uniós kormányoknak, amelyben magyarázatot próbál adni az igazságügyi reformját érő bírálatokra. Az összeállításban többek között azt igyekszik bemutatni, hogy az általa végrehajtott változtatásokra szinte minden tagországban találni példát. Úgy tudjuk, hogy lengyel kormányzati tisztviselők a múlt pénteken egy brüsszeli szakértői tanácskozáson kísérletet tettek rá, hogy erről meggyőzzék a partnereiket — a jelek szerint nem sok sikerrel.

Frans Timmermans a keddi tanácsülés után közölte, hogy több miniszter visszautasította az országával való összehasonlítást. A Bizottság mellett, a kormányközi testület tagjai is azon a véleményen vannak, hogy a Fehér Könyv nem válasz a bizottsági aggodalmakra — mondta. Szerinte a tárcavezetők elutasították azt a varsói szándékot is, hogy az eljárásnak ebben a szakaszában a lengyel kormány a tagállami partnereivel rendezhesse a vitáját, kihagyva belőle az Európai Bizottságot. “Ha Lengyelország úgy véli, hogy az igazságszolgáltatási reform egyenlő a bíróságok politikai ellenőrzés alá vonásával, akkor súlyos problémával állunk szemben” — adott ízelítőt Timmermans abból, mire számíthat Varsó, ha makacsul köti az ebet a karóhoz.

2018.03.21 06:32

Rendőröket vettek őrizetbe Macron verekedő testőrének ügyében

Publikálás dátuma
2018.07.21 15:10
Alexandre Benalla
Fotó: AFP/ Christope Archambult
Állítólag felvételeket adtak át Alexandre Benallának.
Őrizetbe vettek három francia rendőrt Emmanuel Macron egykori biztonsági embere, Alexandre Benalla ügyében – derül ki a BBC cikkéből. Mi is beszámoltunk arról, hogy a május elsejei párizsi tüntetésen a francia államfő korábbi testőre tettleg bántalmazott egy tiltakozót – ezt egy, a Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja. Az elnöki hivatal pénteken kirúgta a férfit. Francia médiahírek szerint a három rendőrt már ki is hallgatták és mindannyiukat felfüggesztették. A beszámolók szerint azzal gyanúsítják őket, hogy olyan rendőrségi felvételeket adtak át Benallának, amelyeket a saját védelmében akart felhasználni.
2018.07.21 15:10
Frissítve: 2018.07.21 20:23

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15