Fantomcég Tiborcz István után

Publikálás dátuma
2018.03.21 06:00
Forrás: http://viszavzsodor.blogspot.hu
Fotó: /
Megduplázódott az Elios-ügyben kulcsszerepet játszó kft. miután Tiborcz István kiszállt a cégből. Épp osztalék előtt osztódott a társaság.

„Ez két külön cégnek tekintendő” – mondta a Népszava újságírójának a Pest megyei cégbíróság egyik alkalmazottja, ami meglepő, tekintve, hogy ottjártunkkor nem két, hanem csak egyetlen társaság adatai iránt érdeklődtünk. A furcsa hiba, amely szerint az érintett kft.-ből azonos néven, de eltérő cégjegyzékszámon és adószámon kettő is létezik, rögtön zavart keltett a bíróságon, egy hivatalnok egyből telefonálgatni is kezdett. – Nem kellett volna ez a céget kivezetni a cégjegyzékből? – kérdezte a vonal túlsó végén beszélőtől.

A cégbíróság alkalmazottait szokatlan izgalomba hozó, különös és rendellenes módon megduplázódott vállalat mára országosan ismert: az európai csalás elleni hivatal, az OLAF szerint szabálytalanul, korrupt módon milliárdos megbízásokhoz jutó Elios Innovatív Zrt. ötven százalékos tulajdonosa, a korábban Tiborcz István érdekeltségében lévő Green Investments and Solutions Kft.

A cég 2015-ig volt Orbán Viktor vejének tulajdonában, ám akkor tulajdonost váltott, Tiborcz kiszállt a cégből. Épp ekkor „keletkezett” az a hiba, ami a cég rejtélyes duplázódásához vezethetett: az Igazságügyi Minisztérium céginformációs honlapja szerint a Green Investments Kft.-nek ma is kétféle állapota hatályos. A cégikerpárnak a neve megegyezik, de eltér a cégjegyzékszámuk és az adószámuk is. 2017 nyarán pedig eltérő európai uniós azonosítót is kaptak. Ezek a jelek mind arra utalnak: noha szabályosan nem volna lehetőség ilyen cégduplázásra, bizonyos szempontból mindkét verzió önálló, létező társaságnak tekinthető.

VÉLETLENEK Éppen a kormányfő vejének cége duplázódott meg a hivatali eljárásban - Fotó: Tóth Gergő

VÉLETLENEK Éppen a kormányfő vejének cége duplázódott meg a hivatali eljárásban - Fotó: Tóth Gergő

Az nem egyértelmű, hogy szándékos cégfantomizálás, vagy adminisztratív bakik sorozata áll az eset hátterében. Egy jogász ugyanakkor lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott: "Ilyen biztosan nem történik véletlenül".

A cégduplázódás ráadásul nem csupán adminisztrációs kérdés. A közvilágítási tenderek sokaságát elnyerő Elios 2015-ben is jól teljesített, a tulajdonosok pedig az arra az évre jutó teljes, 972 millió forintos eredményt kivették osztalékban. A cég története során ez volt magasan a legnagyobb kifizetés. A Green Investmentsre ennek az összegnek a fele, 486 millió forint jutott. Eddig úgy volt tudható, hogy ez az összeg már a cég Tiborcz István utáni új tulajdonosát, a WHB-csoportot gazdagította. A vállalat sajátos megduplázódása nyomán ugyanakkor már az is elképzelhető, hogy a WHB-érdekeltségű „alapcég” helyett annak fantom-ikertestvére kapta a nagy pénzt. Ha pedig a fantomiker jogilag valóban létezőnek tekinthető, annak a tulajdonosa a kérdéses időszakban Tiborcz István lehetett. Vagyis mégiscsak hozzá kerülhetett a félmilliárdos osztalék.

Azt, hogy végül „merre ment” a pénz, csak az érintett cégek beszámolóiból, a bankok, illetve az adóhatóság nyilvántartásaiból lehetne megállapítani – ezekbe azonban legfeljebb az ügyben visszafogott tempóban nyomozó ügyészség tekinthetne be.

Súlyos Le Monde–kritika

Hosszú és részletes tudósítást közölt a magyarországi kormányzati korrupció állapotáról a párizsi Le Monde tegnapi száma. A lap szerint, miközben Orbán Viktor kormányfő minden elképzelhető hangnemben átkozza Brüsszel migrációs politikáját, mind több kétséget ébreszt az, ahogy a miniszterelnök közvetlen környe zete az európai alapokat kezeli. Megemlíti a cikk az Elios-ügyet is, azt, hogy Tiborcz István, a kormányfő veje rejtőzik az oknyomozó újságírók elől. A lap idézte az Átlátszót, amely szerint 2010 óta az európai alapok pályázatainak 83 százalékát a kormányzati baráti kör tagjai nyerik el. - V. T.

2018.03.21 06:00

Jogkövetők voltak, szétszívatja őket az állam

Publikálás dátuma
2018.07.18 12:04

Fotó: / Németh András Péter
Hiába volt behajtási engedélye Istvánéknak a védett területre, mégis 125 ezer forintos bírságot kaptak.
Mi a teendő, ha valaki természetvédelmi területre szeretne behajtani? Mindenképpen jól teszi,  ha engedélyt kér az illetékes hivataltól, és – mint alábbi történetünkből látszik – még úgy is nagy bajba kerülhet.

István a barátaival tavaly ősszel határozta el, hogy a védett Bükk-fennsíkon szeretne körülnézni, méghozzá autóval. Megkereste tehát az arrafelé futó utak kezelőjét, az Északerdő Zrt-t, majd (az utóbb nekünk is elküldött hivatalos úthasználati engedélyek birtokában, amelyeket személyesen írt alá az említett állami erdőgazdaság vezérigazgató-helyettese) a barátaival el is mentek az autós kirándulásra. Ezek után meglepődött, amikor a jól sikerült túra után egy máig (vagyis sok hónapja) tartó jogi eljárásban találta magát, amelynek tétje, hogy autónként (vezetőnként) 125 ezer forintos bírságot kíván kifizettetni velük a Heves megyei kormányhivatal „védett természeti területen engedély nélkül történő közlekedés miatt”. Mint az iratokból kiderül, maga a hivatal is tisztában van vele, hogy az érintettek rendelkeztek a konkrét gépjárművekre illetve rendszámokra szóló úthasználati engedéllyel. A bírságot ennek ellenére első fokon mégis kiszabták, arra hivatkozva, hogy egyrészt a behajtáshoz a természetvédelmi hatóság engedélyére is szükség lett volna, másrészt pedig tiltott helyen, a fokozottan védett Zsidó-réten parkoltak.

Tény, hogy a természetvédelemről szóló törvény kimondja: „aki természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérően végez, természetvédelmi bírságot köteles fizetni (és az engedélyezendő tevékenységek között a védett területre történő behajtást is felsorolja a jogszabály). Csakhogy – és ezt a kérdést István nekünk is föltette – nem egyértelmű, jogosan várjuk-e el egy amúgy jogtisztelő állampolgártól, hogy tisztában legyen vele: a védett területet kezelő erdészet nem hatóság. Ráadásul ma sem tudni pontosan, megvalósult-e valóban a tiltott helyen történő parkolás.

A szóban forgó Zsidó-rétre nem vezet közforgalmú út, amire tábla is felhívja a figyelmet, márpedig a baráti társaság autói egy „közérdekű bejelentő” szerint az említett réten, vagyis tilosban parkoltak. Tiszta ügy – gondolhatnánk, István fellebbezett, és az általa beadott iratból több, látszólag őt igazoló körülmény is kiderül. Például az, hogy nem tért le az útról (a kocsik az útpadkán parkoltak), és nem ment olyan területre, amit tábla tilt (azt pedig szintén a természetvédelmi törvény rögzíti, hogy a védett terület határát táblával kell jelölni, fölsorolva rajta a főbb korlátozó rendelkezéseket). Meg az is, hogy a hatóság többszöri kérése ellenére sem határozta meg, hol vannak a Zsidó-rét határai, vagyis semmilyen módon nem igazolták, hogy valóban fokozottan védett zónában állították le az autókat. És van még valami, ami akár perdöntő is lehet: a kormányhivatalnak István (és ügyvédje) álláspontja szerint nem lett volna joga eljárnia hatósági engedély nélküli közlekedés miatt, arra ugyanis csak a rendőrség jogosult. Mindehhez képest tényleg apróság csupán, hogy magába az eljárásba is hiba csúszhatott, Istvánt ugyanis az elsőfokú szakaszban nyilatkozattételre szólították fel, ám határidőn belül beadott, érdemi nyilatkozatát nem vették figyelembe, már előtte meghozták az ügydöntő határozatot.

Úgy tűnik, a hatáskör hiánya – talán a fellebbezés miatt – egy esetben a hivatalnak is feltűnt, így a napokban végzést hozott arról, hogy az iratanyagot „további ügyintézés céljából” átteszi a Szabolcs megyei rendőr-főkapitányságra. Ahogyan István a Népszavának elmondta, jelenleg hat ember ellen folyik eljárás, egymástól függetlenül, és az ügyek különböző fázisban vannak. Az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezésére mostanáig, azaz több mint két hónapja semmiféle válasz nem érkezett. A társaság azon tagjának esetében, akinek az ügyét hatáskör hiányában tették át a rendőrséghez, időközben befutott az eljárást megszüntető határozat. Az autós kirándulás egy másik résztvevőjét viszont közben arról értesítette az egri hatóság, hogy ellene is elindítja a saját eljárását, végképp kilátástalanná téve a történet (jog)értelmezését (hiszen ha korábban hiányzott az illetékesség, akkor nyilván most is hasonló a helyzet).

Az immár sokadik hónapja tartó aktatologatási és bizonyítási procedúra élőmunkában számolva biztosan többe került már, mint amennyi bírságbevétel az eset lezárása után remélhető. Ennél is zavaróbb azonban, hogy egy állami hivatal egy kérdéses megalapozottságú eljárásban olyan állampolgárokat csuklóztat immár fél éve, akik jogkövető magatartást tanúsítottak, a jóhiszeműségükhöz sem férhet kétség, és a végén – az elvesztegetett időn, az ügyvédi költségeken és az illetékeken túl - mégis jelentős büntetés megfizetésére kényszerülhetnek.
A cikkel kapcsolatos kérdéseinket a természetvédelemért felelős tárcának is elküldtük, ám az elmúlt egy hét nem bizonyult elegendőnek a válaszhoz.
2018.07.18 12:04

Orbán utazása palesztinmentes lesz, de tüntetőkbe belefuthat

Publikálás dátuma
2018.07.18 12:02

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Díszes delegációval landol délután Orbán Viktor Izraelben, írja az index.hu. Vele tart Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is. Orbán Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel és Reuven Rivlin elnökkel is találkozik
A kormány tagjai vendéglátójuk felé tett gesztusként nem látogatnak el palesztin területekre. Eddig uniós vezetők egészen eddig kötelességüknek tartották, hogy izraeli hivatalos útjaikon felkeressék a rendezetlen státuszú, a nemzetközi jog által el nem ismert izraeli telepes-mozgalom által érintett palesztin területeket is.
Orbán látogatása Izraelben örvend osztatlan tetszésnek. Az Amnesty helyi szervezete fel is szólította a Holokauszt emlékét ápoló Jad Vasém intézet vezetőjét, hogy ne fogadja Orbán Vikort, és a múzeum elé tüntetést szerveznek az "antiszemiták dicsőítője" ellen. A jogvédő szervezet 24 pontban indokolja meg, miért nemkívánatos Orbán a Jad Vasémban, többek között a Fidesz körül megtűrt antiszemita értelmiségre hivatkozik.
2018.07.18 12:02