Inflációt hozhat a bérek tartós emelkedése

A piaci várakozásokat felülmúlva, 13,8 százalékkal nőttek a nettó és a bruttó átlagkeresetek idén januárban az előző év azonos időszakához képest – derült ki a KSH adataiból. Ez bruttó 310 800, nettó 206 700 forintos átlagfizetést jelent. Ágazatoktól függően nagy az eltérés: a pénzügyi, biztosítási tevékenységek területén 570 ezer, a vendéglátásban 203 100 forint volt a bruttó átlagbér. A közfoglalkoztatottak bruttó keresete viszont csupán 82 300 forint. Le is húzzák a statisztikát: őket nem számolva 323 600 forint a bruttó nemzetgazdasági átlagbér, és így nézve a költségvetési szféra bruttó átlagbére hónapok óta néhány ezer forinttal megelőzi a versenyszféra átlagkeresetét.

A versenyszférában ugyanis 13,2, a közszférában viszont 15,3 százalékkal nőttek a bérek. Ebben Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint meghatározó szerepet játszik a minimálbérek emelése, az állami szférában zajló bérrendezések pedig az üzleti szférához képest magasabban tartják a bérdinamikát. Tavaly év elején ugyanakkor főként az állami vállalatoknál csúszott a bérmegállapodás, így ez alacsony bázist jelent. Emiatt az idén az első negyedévben lehet a legerősebb a bérdinamika, de az év egészét tekintve is a nettó bérek kétszámjegyű növekedése várható. Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője a nettó béreknél 10, a reálbéreknél 8 százalékos emelkedést vár, a bérek tartós és jelentős emelkedése ugyanakkor szerinte több kockázatot is rejt. Egyrészt a termelékenységnek lépést kell tartania a béremelkedéssel, különben versenyhátrányba kerül a magyar gazdaság. Másrészt a bérnövekedés miatt fokozódhat a lakossági fogyasztás, amely az árak emelkedését hozhatja. Az egyre magasabb béreket adó vállalatok szintén kénytelenek lesznek termékeik és szolgáltatásaik árát emelni - mindezek felfelé nyomhatják az inflációt.