Egyre közelebb a hetes cikkely

Publikálás dátuma
2018.03.21 06:08
AFP fotó
Fotó: /
 Az Európai Parlament nők jogaival és esélyegyenlőséggel foglalkozó bizottsága felszólítja a magyar kormányt, hogy mielőbb ratifikálja az Isztambuli Egyezményt a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról.

Többek között ezt tartalmazza a szakbizottság véleménytervezete, amelyet elfogadása után a magyarországi helyzetről szóló úgynevezett 7. cikkelyes EP-jelentéshez fognak csatolni. A Maria Noichl német szociáldemokrata képviselő által előterjesztett dokumentumot március 27-ikén vitatják meg a testület tagjai. Ugyanekkor kerül terítékre az a beszámoló is, amelyet a szakbizottság küldöttsége készített februári magyarországi tényfeltáró látogatásáról.

A véleménytervezet elismeri, hogy a magyarországi hatóságok az utóbbi években erőfeszítéseket tettek a munka és a magánélet jobb összeegyeztethetősége érdekében. Ugyanakkor aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a civiltörvény kedvezőtlen hatást gyakorolhat a nők jogaival foglalkozó szervezetek jövőbeni működésére. Sajnálatának ad hangot, hogy a magyar kormány átértelmezte a nemek közötti egyenlőséget szolgáló politikákat és leszűkítette azokat a családpolitikára. Egyúttal megállapítja, hogy Magyarország még nem hajtotta végre a nemek közötti egyenlőség előmozdítására irányuló, 2010-2021 közötti nemzeti stratégiát sem.

A dokumentum szerzője hangsúlyozza a nők önrendelkezési jogának fontosságát, ezzel összefüggésben szexuális és reproduktív jogaik tiszteletben tartásának jelentőségét. Megállapítja, hogy a nőknek joguk van a biztonságos és erőszakmentes szüléshez. Maria Noichl elítéli azokat a támadásokat és rágalmazási kampányokat, amelyek célpontja a társadalmi nemekkel kapcsolatos oktatás és kutatás. Határozottan bírálja a roma nők megkülönböztetését, különösen az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük terén.

A véleménytervezet leszögezi, hogy a politikai döntéshozatalban nagyon alacsony a nők száma. Felidézi, hogy Magyarország európai összehasonlításban az utolsó előtti helyet foglalja el a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének 2017-es esélyegyenlőségi indexén.

A magyarországi helyzetről az EP állampolgári jogi bizottsága készít jelentést, amely fel fogja szólítani az uniós kormányokat, hogy indítsák el a szankciók lehetőségét is felvető 7. cikkelyes eljárást Magyarország ellen. Ennek szövegét április 12-ikén ismerteti Judith Sargentini holland zöldpárti jelentéstevő. Ahogy beszámoltunk róla, a jelentéshez négy szakbizottság fűz véleménytervezetet: az alkotmányügyi, a költségvetési ellenőrzési, a kulturális és a nőjogi.

2018.03.21 06:08

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Gera Zoltán is segíti majd Marco Rossit a válogatottnál

Publikálás dátuma
2018.07.21 14:04
Gera Zoltán
Fotó: AFP/ ISZA FERENC
A júniusban visszavonult játékos másodedzői feladatokat lát majd el.
Hivatalosan is munkába állt Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya – írja az MTI. Az olasz szakember csütörtök estig még az Európa Ligában szereplő DAC vezetőedzői feladatait látta el, de emellett – amint arról a hazai szövetség (MLSZ) honlapja szombaton beszámolt – a válogatottal kapcsolatos információkat is elkezdte gyűjteni, az új szakmai stáb tagjai pedig szombaton már a helyszíneken tekintik meg az OTP Bank Liga új idényének első mérkőzéseit. Az MLSZ június 19-én jelentette be, hogy Marco Rossi váltja a belga Georges Leekenst. Az új szakvezető, aki tavaly 24 év után bajnoki címre vezette a Budapest Honvédot, 2020 nyaráig szóló szerződést kötött. A szövetség akkor hangsúlyozta: továbbra is az a legfontosabb cél, hogy a válogatott kijusson a 2020-as Európa-bajnokságra – amelynek három csoportmérkőzését és egy nyolcaddöntőjét Budapesten rendezik –, emellett leszögezte, hogy az új kapitány feladata változatlanul egy versenyképes csapat kialakítása fiatal játékosok beépítésével. Marco Rossi a szeptemberben rajtoló Nemzetek Ligájában mutatkozik majd be a magyarok kispadján, így tétmérkőzéseken kell kialakítania annak a csapatnak a gerincét, amely az MLSZ elvárásai szerint képes lesz a selejtezősorozat végéig a kijutó helyekért harcolni. A szövetségi kapitány az MLSZ honlapján úgy fogalmazott: izgatottan várja, hogy együtt legyen a játékosokkal és elkezdjék a felkészülést. „Nagyon sokat kell majd beszélnünk egymással, miközben azon dolgoznunk, hogy minél hamarabb arcot, identitást adjunk a csapatnak. Szeretném a játékosokon ugyanazt az önbizalmat, ugyanazt a testbeszédet látni, amit a 2016-os Eb-n és utána láttam rajtuk. A legfontosabb, hogy ezt az önbizalmat visszaadjuk nekik” – mondta.

„Teljesen más lesz edzőként visszajönni”

Rossi klasszikus másodedzője az olasz Cosimo Inguscio lesz. Ugyancsak másodedzőként, illetve videoelemzőként dolgozik a szintén olasz Giovanni Costantino, és másodedzői feladatokat lát majd el a júniusban visszavonult, 97-szeres Gera Zoltán. Az mlsz.hu emlékeztet rá, hogy Gera sérüléssel bajlódott az elmúlt időszakban, de mind Szélesi Zoltán, mind Georges Leekens meghívta a keretbe, mivel „nyugalma, tapasztalata és alázata nagy segítséget jelentett a mindenkori szövetségi kapitány számára”. Ezt az utat folytatja Marco Rossi is, amikor számít rá, immár a szakmai stáb tagjaként. „Számomra ez egy megszokott közeg, viszont mégis teljesen más lesz edzőként visszajönni, mint játékosként. Bár a Fradinál már elkezdtem a munkát, de ez mégis a magyar válogatott, úgyhogy biztos kell majd idő, hogy megszokjam, de nagyon örülök a lehetőségnek, nagyon várom már a munkát” – nyilatkozott Gera, hozzátéve, hogy a játékosok talán eddig is odafigyeltek arra, amit mondott a pályán vagy a pályán kívül, úgyhogy ebből a szempontból szeretne minél nagyobb hasznára lenni a stábnak és a csapatnak. A kapusedző az olasz Enrico Limone lesz, erőnléti edzőként pedig honfitársa, Luigi Febbrari segíti majd Marco Rossi munkáját. Továbbra is négy fizioterapeuta gondoskodik a rehabilitációról, a csapatorvos pedig ezután is Szilas Ádám lesz. Csapatmenedzserként ezentúl is Tömő Attila tevékenykedik, és folytatja munkáját a válogatott sajtófőnökeként Szabó Gergő.
2018.07.21 14:04
Frissítve: 2018.07.21 16:34