Mészáros Lőrinc lemaradt, ez a cég viszi a Telenort

Publikálás dátuma
2018.03.21 09:44
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
 Egy cseh vagyonkezelő cég veszi meg a telekommunikációs cég régiós csoportját. A felcsúti polgármesternek csak a hazai mobilszolgáltatóra lett volna elég pénze.

A telekommunikációs szakmai köröket nem lepte meg, hogy a leggazdagabbnak tartott közép-európai nagyvállalkozó, a cseh 54 éves, Petr Kellner társasága veheti meg a Telenor balkáni érdekeltségeit. A hazai közvéleményt ennél jobban érdekelte, hogy ennek a csomagnak a része lesz-e a második számú magyar mobilszolgáltató. Ugyanis, mint emlékezetes nemrégiben Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó felcsúti polgármester, Orbán Viktor kedvence is érdeklődött a társaság eladása iránt, de számára csak a magyarországi leány volt az érdekes. Ennek az az oka, hogy még a hozzá közelálló, illetve érdekeltségi körébe tartozó pénzintézetek sem lennének pillanatnyilag képesek arra, hogy egy ekkora vállalatcsoportot egymaguk kivásároljanak.

Egy, az ügyletet közelről figyelő szakember a Népszavának elmondta, hogy a Petr Kellner többségi tulajdonában álló Első Privatizációs Alap (PPF) Csehországban a magánosítás formájaként alkalmazott kuponos privatizáció nyomán jött létre, s alapozta meg az üzletember 15,5 milliárd dollárra becsült vagyonát, amelynek méretét azzal tudjuk érzékeltetni, hogy a világ dollármilliárdosainak rangsorában - a Forbes magazin értékelése szerint - a 88. helyen áll. (A leggazdagabb magyar Csányi Sándor ugyanezen lista 1999. helyezettje a maga egymilliárd dollárjával.) A 100 ezer cseh koronával alapított PPF-et úgy építette fel Petr Kellner, hogy üzlettársaival együtt 20 millió korona hitelt vett fel, így hazája magánosított vagyonának 3 százaléka lett az övék. (A vagyonkezelő cég összesen 247 állami társaságot privatizált.) A PPF elsősorban a pénzügyi szektorhoz vonzódik, amit alátámaszt az is, hogy a legnagyobb cseh biztosító a Česká pojišťovna-ban megszerzett tulajdonrészének gyarapításával tudták igazából tovább duzzasztani vagyonukat.

Forrásunk a PPF-et főként pénzügyi befektetőnek tekinti, amelyik - leginkább haszonnal -, adja-veszi a cégeket. Egyik kereskedelmi televíziós csatornájuknak amerikai, gyógyszergyáruknak pedig a francia Sanofi cég lett a tulajdonosa. Ugyanígy dobra verték kiskereskedelmi hálózatukat és a lottócégüket is.

A PPF Magyarországon sem ismeretlen, a Home Credit mint hitelnyújtó vállalkozás terjeszkedik. Ez a társaság megvetette a lábát több ázsiai országban, fő terepe Kína, de jelen van Indiában és Indonéziában is. Az érdekeltségükbe tartozó Rockaway Capital mall.hu elnevezésű portáljuk Magyarország második legjelentősebb e-kereskedelmi vállalkozása, amely térségünk vezető cége kíván lenni. Emellett 2017-ben 6 millió euróért megvették a hazai fizetési megoldás-fejlesztő Barion Payment Zrt.-t is.

A PPF a szerdán bejelentett felvásárlás révén négy országban - Bulgáriában, Szerbiában, Montenegróban, illetve Magyarországon - működő Telenor-leányokat vesz meg, a Csehországban és Szlovákiában már a birtokukban lévő mobilszolgáltató, az O2 mellé.

Informátorunk szerint valószínűleg arra vállalkoznak, hogy tőkét vonnak be a megszerzett cégcsoportba, korszerűsítik a szervezeti felépítését, majd ezt követően jelentős haszonnal továbbadják a cégcsoportot egy szakmai befektetőnek. Úgy tudjuk, hogy a Telenor a PPF mellett még egy komoly befektetőtől kapott ajánlatot, de többekkel is tárgyaltak. Mészáros Lőrincék igyekezete azért nem lett eredményes, mert mint említettük, csak a magyarországi céget vitték volna, márpedig a Telenor határozott elképzelése az volt, hogy a regionális cégcsoportot nem bontja meg. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország két meghatározó telekommunikációs társaságának, a Vodafone-nak és a UPC-nek esetleges egyesüléséről is szólnak a hírek, ami a jelenlegi versenyt alaposan átírhatja.

A norvég Telenor 2,9 milliárd euróért - 820 millió forintért - adja el a négy országból álló regionális cégcsoportot a PPF-nek a Telenor Common Operation technológiai szolgáltatóval együtt. Az ügylet lezárásához a szabályozó hatóság jóváhagyása szükséges, ami 2018 harmadik negyedévében várható. A Telenor Magyarország jelenlegi vezetése a tranzakcióról kiadott közleményben ígéretet tett, hogy a tulajdonosváltás semmilyen hatással nem lesz ügyfelekre és helyi partnerekre, és a mobilszolgáltató továbbiakban is a megszokott módon folytatja működését. A társaságok megállapodása szerint a PPF 2021 első feléig használhatja a Telenor márkanevet.

Mészáros Lőrincék ugyan most lemaradtak, de feltehetően nem adták fel, így nem kizárt, hogy előbb-utóbb, mint résztulajdonosok megjelennek a Telenor-csoportban.

2018.03.21 09:44

Fülig úsznak magyarok a hitelben

Publikálás dátuma
2018.07.17 08:34
Illusztráció
Fotó: AFP/ Klaus Ohlenschläger
Rekord-magasan a lakossági adósok száma.
A pozitív adóslista bevezetése óta most a legmagasabb a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) lakossági alrendszerében szereplő természetes személyek száma: június végén csaknem 5,03 millióan szerepeltek a nyilvántartásban, hozzávetőleg harmincezerrel többen, mint egy évvel korábban - írja a Világgazdaság.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint dinamikusan növekszik az új lakossági hitelszerződések volumene: az első öt hónapban több mint 564 milliárd forintnyi új szerződés született, ez 43,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A fogyasztási hiteleknél gyorsabb a növekedés: a 250,5 milliárd forintnyi, első öthavi új kihelyezés 53,9 százalékkal magasabb a bázisévi adatnál, miközben a lakáshitelek nél 36,4 százalékos bővülést mutat a 313,9 milliárdnyi új szerződés.
Eközben a nyilvántartott rossz adósok száma fokozatosan csökken: június végén 1,8 millió fennálló és megszűnt lakossági mulasztást tartott nyilván a BISZ, ami 75 ezres, 8,7 százalékos csökkenés éves szinten. Eközben a nyilvántartott - fennálló és megszűnt - hitelszerződések száma 90 ezerrel 9,675 millióra nőtt.
2018.07.17 08:34

Kevesebb lakás épülhet és jóval drágábban

Publikálás dátuma
2018.07.17 08:00

Fotó: Népszava/
Még lendületben van az építőipar, de már látszanak a gondok. 2020-tól az otthonteremtési kedvezmények kiterjesztése nélkül kevesebb lakás épülhet, nagyobb költséggel.
Drámai visszaesésre számít az építőipar a lakóingatlan beruházásokban 2020-tól az új lakások 5 százalékos áfájának megszűnését követően. A 27 százalékos áfa újbóli bevezetése egy átlagos 30 millió forintos lakás esetében akár 5 millió forintos áremelkedést is jelenthet. Varga Mihály pénzügyminiszter megerősítette, hogy a kormány nem kívánja meghosszabbítani a kedvezményes forgalmi adót. A szakemberek szerint így a 2017-19-es időszakban átlagosan 15 ezer új lakás helyett legföljebb 9-10 ezer lakás épülne 2020-tól.  A kormánynak több lehetősége is van a magasabb áfa okozta keresletcsökkenés mérséklésére. Egyebek mellett megelőzhető lenne a lakásépítési kedv nagy mértékű zuhanása, ha például a most csak a saját kivitelezésben épülő otthonok építését támogató áfa visszaigénylését kiterjesztené a kormány valamennyi lakóingatlan építési konstrukcióra – nyilatkozta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Jelenleg ez legföljebb 5 millió forint lehet a 27 százalékos áfából.  A szövetség elnöke úgy vélte, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) alanyi jogosultságát ki kellene lenne terjeszteni korhatártól függetlenül mindenkire, aki kiskorú gyermeket nevel. Jelenleg ez csak 40 éves korig vehető igénybe, holott egyre több nő vállal gyermeket 40 év fölött is. Ugyancsak segítené az ágazat teljesítményének a fenntartását, ha az új lakások építésére, illetve a régiek felújítására is kiterjesztenék a lakáscélú banki hitelek állami kamattámogatását.    Az építőipari ágazat tavalyhoz hasonlóan idén is lendületben van még. Májusban 15 százalékkal nőtt az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest, ezen belül az épületépítéseknél 8,8, az egyéb építményeknél 23,7 százalékos volt a többlet – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi jelentése szerint. A teljes magyar építőipar  éves teljesítménye 2400-2500 milliárd forint, a lakásépítés aránya ezen belül 8-10 százalék.    Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy véli, részben az uniós forrásokon alapuló út-, vasút- és közműépítések adják az ágazat egyik motorját. Továbbra is gondot jelent az építőiparban a kapacitás- és munkaerőhiány, amely lassítja az építőipari bővülést. Jelentősen drágulnak a kivitelezési költségek, növekednek a kamatok, ez pedig megnehezítheti a részben hitelből épülő ingatlanok értékesítését. „Az utóbbi időszakban a hirtelen megugró rendelésállomány miatt kiépülő jelentős kapacitások a fejlesztések kifutása után ne maradjanak kihasználatlanul. Azaz legyenek újabb megrendelések” – fogalmazott a szakember.  Idén várhatóan összességében 15 százalékos áremelkedésre lehet számítani az építőiparban, amiben az építőanyag árak 30-40 százalékos növekedése is szerepet játszik. Az építőanyagipari ágazati szereplők ugyan csak 8-10 százalékos áremelésről beszélnek, de nem szabad elfelejteni, hogy a válság utáni 25-30 százalékos árengedmények mára gyakorlatilag megszűntek – jegyezte meg Koji László. A költségeket emeli a munkaerőhiány és az ezzel járó szinte folyamatos béremelés. Igaz, ezzel sikerült elérni, hogy idén már nagyjából egyensúlyba került a külföldre távozó és a hazatérő építőipari szakemberek száma.  A szakember hozzátette, az elkövetkező 5 évben 20 ezer milliárd forintos megrendelésre számíthat az építőipar, ám jelenleg legföljebb 16 ezer milliárd forint értékű beruházásra van kapacitása az ágazatnak. Ha nem akarják visszafogni a megrendeléseket, vagy halasztani a beruházásokat, akkor a hatékonyságon kell javítani.  

Új lakáslottó a láthatáron

A Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) programban részt vevők közül néhányan már a következő hetekben beköltözhetnek az új otthonukba. Az Mfor.hu-nak Török Béla, a Central NOK Zrt. vezérigazgatója számolt be arról, hogy a májusban és júniusban megtartott sorsoláson és liciten összesen 29 ügyfél nyert lehetőséget a lakáshoz jutásra. A jogosultság elnyerése után egy év alatt kell dönteni, hogy az ország mely pontján kívánnak lakáshoz jutni. (Érdekes, hogy 60 százalékuk a vidéken keresi álmai otthonát.)  A tipikus ügyfél 180 hónapos futamidőre és 15 millió forintra szerződik. Mivel a szerződéses összeg a vásárláskor kiegészül a 30 százalékos állami támogatással, így az otthonteremtéshez 19,5 millió forint áll rendelkezésre, a többség azonban ennél drágább lakást szeretne, átlagosan 36 millió forintot szánnak ilyen célra. Nemsokára egy új típusú közösséghez is lehet majd csatlakozni - ennek részletei azonban még nem ismertek. 

2018.07.17 08:00
Frissítve: 2018.07.17 08:00