Utolsó lehetőség: ma még a Fidesz adhatná meg a 13. havi nyugdíjat

Publikálás dátuma
2018.03.21 11:32
Fotó: Vajda József
Fotó: /
Vegetáló milliónyi nyugdíjas, több százezer eladósodott háztartás, utcára kerülő családok – az ellenzék egy rendkívüli parlamenti ülésen enyhítené a bajokat, amire azonban a Fidesz el sem megy.

Rendkívüli ülést tart az Országgyűlés ma, a hivatalos napirend ugyan éjszakába nyúló tanácskozást jósol, de valószínűbb, hogy ötven-hatvan percnyi szónoklat után hazamegy a Tisztelt Ház. Hacsak a Fidesz meg nem gondolja magát. A kormánypárt már a Házbizottság ülésén jelezte, hogy nem hajlandó beszélgetni az ellenzék témáiról – pontosabban az emberek mindennapi életéről. Így csak az úgynevezett napirend előtti felszólalásokat nyomják le az ellenzék vezérszónokai, és vége.

Az MSZP az ülésen azt akarta törvénybe foglaltatni, hogy mindenképp jár a 13 havi nyugdíj, illetve csökkentette volna a rezsiterheket. (Ami az előbbit illeti, mintegy 1 millió nyugdíjas havi 100 ezer forintból vagy kevesebből él, életüket nagyban megkönnyítené az átlagnyugdíjnak megfelelő, így jelenleg 124 ezer forintos 13 havi járandóság. Ahogy a rezsicsökkentés is életbe vágó kérdés, hiszen a 3,2 millió háztartás közül minden ötödik adósa a közüzemi szolgáltatóknak, ráadásul a bevételek mintegy ötödét – a nyugdíjasok, valamint az átlagos jövedelműek, illetve az annál kevesebbet keresők esetében – a közüzemi tarifák eszik meg.)

Az LMP a családos hajléktalanságot (és az utcára kerülő famíliák szétszakítását) szerette volna megelőzni, a Jobbik a devizahitelesek helyzetén könnyített volna. A két téma összeér, hiszen a közüzemi tartozások, illetve a beszakadt kölcsönök miatt 2018-ban mintegy 33 ezer család otthonát árverezhetik el. Ez persze nem azt jelenti, hogy az összes família automatikusan az utcára kerül, de több ezer családot fenyeget a veszély.

A múltat végképp feltárni
A rendkívüli ülésen egyetlen olyan témát dobott volna az ellenzék a patkóba, ami nem a mindennapokhoz kapcsolódik: az LMP újra elővette volna az ügynöktörvény átírását, aminek lényege, hogy majdnem mindenki megismerhető legyen, aki dolgozott a szolgálatoknak – vagy hivatásosként vagy beszervezettként. Ebben az esetben egyébként érthető a kormánypártok ódzkodása - Szita Károly kaposvári polgármester körül épp áll az ügynökbál.

Szerző
2018.03.21 11:32

Nem áll ki az emberekért, és balliberális bíróknál landolnak a kényes ügyek - a Magyar Idők vádirat-interjúja a Kúria elnökével

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:38

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Mit tesz a Kúria, hogy a jövőben elkerülje Orbán Viktor kritikáit, mikor képviseli a magyar embereket végre a legfőbb bíró (a kormányzati kommunikációban az emberek akaratának letéteményese a kormány), és persze előkerül Soros is - a Magyar Idők beszélgetett Darák Péterrel.
Gyakorlatilag elfogultsággal és ügyirányítással vádolja meg a Magyar Idők Darák Pétert. A Kúria elnökén a lap azt kéri számon, hogy ugyan állítása szerint az ügyelosztási rend automatikus, mégis többnyire balliberális irányultságú bírókhoz kerülnek kényes ügyek (az orgánum két bírót nevesít is).
Darák azzal riposztozik, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló kétharmados törvény parancsként írja elő, hogy senki nem vonható el törvényes bírájától - ilyennek, magyarázta Darák, az eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, az előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. Az ügyelosztási rend elfogadásánál, hívta fel a figyelmet a Kúria elnöke, pedig fontos szempont az azonos ügyszakban ítélkező bírói testületek szakmai tárgyköre, illetve az eljáró bírák különleges szakértelmére. A törvényes bíróhoz való jog megkívánja, hogy minden polgár, aki a bíróság elé kerül, tisztában lehessen azzal, hogy az ügyét nem ad hoc jelleggel és nem egy igazgatási vezető, például az elnök adja oda valamelyik bírónak, hanem az előre meghatározott szigorú rendben történik az elosztás. A bíró esetleges világnézeti irányultsága nem ügyelosztási szempont, szögezte le Darák.
Aztán a lap azt hányja a Kúria elnökének szemére, hogy miközben a bírói függetlenség kérdésé­ben több alkalommal szót emelt, sokan úgy érzik: az emberek mellett már kevésbé áll ki. A Magyar Idők szerint ez konkrétan abban érhető tetten, hogy a bíróságok többször egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak devizahiteles ügyekben, illetve Ma­rian Cozma meggyilkolását, ahol sokan túl enyhének találták az ítéletet. Mindkét történetben ön a bírókat védte a kritikus hangokkal szemben. Aztán az újság még egyszer nekifut, és már számonkérően kérdezi, mit kíván Darák tenni, hogy  az emberek úgy érezzék, a Kúria elnöke őket is képviseli és védi?
"Az emberek mely csoportjára gondol? Az évi több százezer felperesre vagy alperesre? A vádlottakra vagy a bűncselekményeket elszenvedő sértettekre?", kérdez vissza Darák, aztán megpróbálja elmagyarázni a bírói függetlenség fontosságát, amire a lap nem reagál. Cserébe viszont előkerül Soros György.
2018.07.18 09:38

Iskolabuszból sincs elég, a falusi gyerekek órákat várhatnak

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:00

Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Meglepően kevés iskolabusszal rendelkeznek a tankerületek, a legtöbb helyen a menetrend szerinti járatokkal oldják meg az iskolába járást. A menetrend viszont nem alkalmazkodik a délutáni elfoglaltságokhoz.
Országszerte összesen 59 autóbusz üzemel a tankerületi központokban – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának képviselői kérdésre adott válaszából. Rétvári Bence az MSZP-s Mesterházy Attila érdeklődésére azt is közölte: az „Iskola 2020” projektben további buszokat vásárolnak majd.   Az iskolabuszok ügye egy Tolna megyei faluból iskolába járó diák levele után került elő. A levélből kiderült, hogy az érintett iskola nem rendelkezik saját busszal, a bejáró diákok szállítását menetrend szerinti járatokkal oldják meg, ám a menetrend nincs hozzáigazítva az órákhoz, délutáni foglalkozásokhoz. Ezért előfordul, hogy egy-egy diáknak egyes napokon órákat kell várnia, mire jön egy busz, amivel hazamehet. Vannak olyanok, akik délutáni korrepetálásokon, szakkörökön sem tudnak részt venni menetrendi okok miatt, az utolsó busz ugyanis már azelőtt elmegy, hogy a szakkörökön végeznének.  Rétvári válasza szerint „a kormány mindent megtesz azért, hogy minden diák hozzájusson az oktatási közszolgáltatások teljes köréhez”. Mivel azonban csak az iskolák töredékének van saját tulajdonú iskolabusza, a tanulók települések közötti utazását a tankerületi központok elsősorban a helyközi közlekedés igénybevételével oldják meg. Ha a fenntartó nem tudja biztosítani az utaztatást, akkor az utazási költséget megtérítik (például bérlettámogatással). Összehasonlításképpen: a szomszédos Romániában ugyancsak évek óta probléma, hogy kevés az iskolabusz, ugyanakkor ott még megyei szinten is több járat van, mint nálunk az egész országban. Országszerte pedig több mint kétezer iskolabusz szállítja a romániai diákokat. – Nem tudom, mennyi iskolabuszra lenne szükség, de ez az 59 járműről szóló adat valóban nagyon kevésnek tűnik – vélekedett Miklós György. A Szülői Hang közösség képviselője szerint különösen a vidéki kistelepüléseken lenne szükség iskolabuszokra, hiszen a kis falvakban, községekben élő gyerekek – helyi iskola híján – mind más településekre járnak iskolába, a helyközi járatok pedig még ritkábban közlekednek a falvakban. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig arra mutatott rá: ha a kormány valóra váltja a kistelepülési iskolák felső tagozatainak összevonásáról szóló tervét, az iskolabuszok hiánya még nagyobb problémát jelenthet majd. Szűcs szerint ha az érintett felső tagozatosokat iskolaközpontokba terelik, az utaztatásukat meg kell majd oldani. Kérdés, hogyan tennék ezt, mert nemcsak buszokból, hanem buszsofőrökből is nagy hiány van. 
2018.07.18 09:00
Frissítve: 2018.07.18 09:00