Lemondott a macedón igazságügyi miniszter

Publikálás dátuma
2018.03.21 14:44
Forrás: Facebook/Bilen Saliji
Fotó: /
Erkölcsi okokra hivatkozva lemondott Bilen Saliji macedón igazságügyi miniszter - közölte a Vesti.mk szkopjei hírportálra hivatkozva az MTI.

A politikus kedden késő este jelentette be döntését, amelyet azzal indokolt, hogy az állampolgárok bizalma megrendült az igazságügyben, mégpedig egy négyéves kisfiú ügyével kapcsolatban.

A négyéves Almir Aliut 2016-ban ütötte el egy autó, amelyet az a férfi vezetett, aki a gyanú szerint korábban összeveszett a kisfiú édesapjával. Az ügyészség először szándékos emberölés gyanújával indított eljárást a férfi ellen, ám a közelmúltban az államügyész a vádat halálos kimenetelű közlekedési balesetre módosította, ami felháborodást keltett a macedón közvéleményben.

Bilen Saliji szerint az államügyész döntése megalapozatlan, és az emberek okkal veszítették el bizalmukat az igazságügyben, ezért kötelességének érezte, hogy benyújtsa lemondását.

Szerző
2018.03.21 14:44

Még Putyin népszerűségét is kikezdi a nyugdíjkorhatár emelése

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:30

Fotó: AFP/ Mladen Antonov
Több mint nyolcvan éve nem nyúltak Oroszországban a korhatárhoz, amit most a foci vb leple alatt kezd el a kormány. A téma rendkívül kényes, a kormánypárt tagjainak meg is tiltották, hogy kritizálják a reformot.
A labdarúgó világbajnokság élményei sem tudták elnyomni az oroszok elégedetlenségét amiatt, hogy Vlagyimir Putyin éppen most látott hozzá az elodázhatatlan reformok megvalósításához. A megnyitó napján jelentette be a kormány - a jövedelmekre vonatkozó drasztikus adóemelés mellett -  a nyugdíjkorhatár emelését. Az orosz elnök a focivébét használta fel az ellenzéki fellépés hatástalanítására. A rendőri jelenlét, a különböző akciók betiltása a meccseknek otthont adó városokban eleve lehetetlenné tett bármiféle jelentős tiltakozást.  Putyin népszerűsége pillanatok alatt olyan alacsony szintre zuhant, amire nem volt példa 2013 óta. Az emberek figyelmét nem sikerült elterelni arról, hogy a nők nyugdíjkorhatárát 55 évről 63-ra, a férfiakét 60-ról 65-re emelné fokozatosan, 15 év alatt. A hivatkozási alap az, hogy egyre kevesebben dolgoznak, az átlagéletkor ugyanakkor emelkedik (a korhatárt még a sztálini időkben, 1932-ben állapították meg, azóta nem változtattak rajta). A közvéleménykutatások szerint a megkérdezettek 80 százaléka nem ért egyet az intézkedéssel. Néhány baloldali ellenzéki képviselőnek és független szakszervezetnek sikerült megtalálniuk a tiltakozás formáját: több mint kétmillió ember csatlakozott néhány nap alatt a tiltakozó petícióhoz az interneten.    Az orosz elnök sajtótitkára sietett tudtul adni, hogy Putyin maga nem vesz részt a nyugdíjreform kidolgozásában, csakhogy senkinek nincs kétsége afelől, az államfő nélkül hozzá sem foghattak volna a munkához.    Több elemző szerint az elnök arra készül, hogy a reformért Dmitrij Medvegyev miniszterelnököt tegye felelőssé, aki amúgy sem túl népszerű. Ha ezek után Putyin enyhít valamit a tervezett korhatáremelésen, akkor a nép jótevőjének a szerepében tetszeleghet.  A hatalom pártja, Az Egységes Oroszország regionális képviselői sem lelkesednek a reformért, már csak azért sem, mert ez veszélyezteti újraválasztásukat.  A tiltakozásnak Moszkva nem ad helyt, egyenesen megtiltották a párttagoknak, hogy bármiféle bírálatot megfogalmazzanak. A párt megkezdte azok eltávolítását funkciójukból, akik kritikával fogadták a kormány elképzeléseit. Menesztették például a párt jaroszlavi részlegének a vezetőjét, akivel az élen a párt helyi képviselői széleskörű vitát kezdeményeztek a szerintük negatív következményekkel járó reformról.  Dimitrij Medvegyev kormányfő tisztában van azzal, hogy népszerűtlen a téma, de szerinte ezt a pirulát le kell nyelni. Alekszej Navalnij ellenzéki politikus viszont országos tiltakozást szervez a javaslat ellen.  Eközben gyengül a rubel – a korábbi 30 helyett 60 rubel felett jár a dollár árfolyama –, aminek a következtében pedig megnőttek a benzinárak. 
2018.07.18 08:30
Frissítve: 2018.07.18 08:30

Trump a következetlenség rekordere: egy nap alatt kifarolt a feltétlen Putyin-imádatból

Publikálás dátuma
2018.07.18 07:20
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
„Nem vagyok oroszbarát, csak azt akarom, hogy az országunk biztonságban legyen” – mondta az amerikai elnök.
„Nem vagyok oroszbarát, csak azt akarom, hogy az országunk biztonságban legyen” – mondta Donald Trump amerikai elnök a Fox televízióban sugárzott interjújában. Az MTI összefoglalója szerint az interjút még hétfőn, Helsinkiben, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott közös sajtótájékoztatója után rögzítették, és Trump elsősorban a csúcstalálkozó tényét és a sajtókonferencián elhangzottakat érintő kritikákra reagált. John Brennan, a CIA volt igazgatója „hazaárulásnak” nevezte a közös sajtókonferenciát, amelyen Trump mintha nem adott volna hitelt az amerikai választásokba történt orosz beavatkozásról szóló amerikai hírszerzői jelentéseknek. Az elnök, aki kedden a Fehér Házban nyilatkozatban korrigálta hétfői szavait, mondván, hogy „rosszul fejezte ki magát”, az interjúban kijelentette: „Brennan nagyon rossz ember, nézzék csak meg, hogy mi minden történt, amikor ő irányította az ügynökséget”. Az elnök a CIA volt vezetőjét a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) volt vezetőihez és munkatársaihoz hasonlította, akik szerinte hazugságokat terjesztenek. „Én nem vagyok oroszbarát, semmilyen barát nem vagyok, egyszerűen csak azt akarom, hogy a mi országunk biztonságban legyen” - fogalmazott Trump. Azt mondta, az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja a világ atomfegyvereinek 90 százalékát, és ezért – de mint fogalmazott: nemcsak ezért – „Oroszországgal kijönni nem rossz, hanem jó dolog”.
A hosszas interjúban az amerikai elnök ismételten bírálta az európai országokat a bevándorlási politikájuk miatt, és amikor Tucker Carlson riporter rákérdezett, hogy vajon melyik európai ország lett jobb a tömeges migrációnak köszönhetően, Trump azzal válaszolt: „egyikük sem”. Hozzátette, hogy „a bevándorlási politika Európában katasztrófa, elpusztítják Európát, elpusztítják Európa kultúráját, bizonyos vidékeken a bűnözés megnövekedett, jobb lenne már tenni is valamit”. Az amerikai elnök az európai vezetők közül egyedül Angela Merkel német kancellárt nevezte meg, és szerinte Merkel bevándorlási politikája „nagyon rosszat tett” magának Merkelnek is. „Angela szupersztár volt, egészen addig, míg emberek millióit be nem engedte Németországba” – állította. Trump az amerikai demokrata párti politikusokat is ostorozta az illegális migrációval kapcsolatos álláspontjuk miatt. Azt mondta, a demokraták nyitott határokat akarnak, és ezzel szabad utat engednének a bűnözésnek is. „Talán ez az a politikai filozófia, amelyben felnőttek, talán ezt tanulták az iskolában, talán bolondok, nem is tudom” – tette hozzá.

Orosz beavatkozás

Ugyancsak kedden, a Fehér Házban republikánus törvényhozókkal tartott megbeszélése kezdetén Trump azt mondta, az orosz beavatkozás nem befolyásolta a 2016-os amerikai elnökválasztást. Egyúttal hangsúlyozta, hogy teljes mértékben bízik az amerikai hírszerzésben. Megismételte, hogy „rosszul fejezte ki magát” a Putyinnal tartott közös sajtókonferenciáján előző nap. Vagyis – folytatta – nem azt akarta mondani, hogy nincs oka azt hinni, hogy Oroszország „nem avatkozott be” a 2016-os elnökválasztási folyamatba, hanem ennek ellenkezőjét. Ugyanakkor hozzátette, hogy a beavatkozások nem befolyásolták a választások eredményét. Azt mondta, a 2018 őszén tartandó, úgynevezett félidős választásokon kormánya mindent megtesz a választási rendszer biztonsága érdekében és „agresszívan” megsemmisít majd minden beavatkozási kísérletet. Közölte, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek a teljes bizalmát élvezik, elfogadja megállapításaikat, miszerint Oroszország igenis beavatkozott a két évvel ezelőtti választásokba. Hangsúlyozta: az amerikai-orosz viszony nagyon rossz, de a helsinki találkozón javult, és a jövőben „tovább javulhat”.  Röviden összegezte a csúcstalálkozót: szerinte egyes konfliktusok megoldásában sikerült haladást elérni az orosz elnökkel folytatott négyszemközti megbeszéléseken. Konkrétan a nukleáris fegyverek világszerte történő visszaszorítását, Észak-Koreát, Izrael biztonságának ügyét, Szíriát és Iránt említette. Reméli, hogy – mint fogalmazott – Irán „egy napon hív majd bennünket, és talán kötünk egy új megállapodást, de az is lehet, hogy nem”. Trump közölte azt is: Észak-Korea ügyében „nem kell sietni, van időnk”.  

A Fox televízió kedden több esti műsorában is foglalkozott Donald Trump Helsinkiben tett, majd kedden Washingtonban pontosított kijelentésével, miszerint nem fogadja el az amerikai hírszerző közösség megállapításait a 2016-os amerikai választásokba történt orosz beavatkozásról. A Fox hosszas részletet játszott be az elnök 2017. júliusában Lengyelországban tett látogatásáról, amikor Trump kifejtette, hogy az oroszok igenis beavatkoztak az amerikai választásokba. Egy másik kedd esti műsorban Mark Levin publicista felsorolta, hogy korábbi amerikai elnököknek milyen kapcsolataik voltak a korábbi Szovjetunió vezetőivel, és emlékeztetett a többi között arra, hogy 1975-ben Gerald Ford amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev szovjet pártvezető Helsinkiben állapodott meg egymással, helyben hagyva Európa megosztottságát, vagy hogy Jimmy Carter 1979-ben Bécsben szintén Brezsnyevvel találkozott, és a szovjet vezetőt az orcájára nyomott csókkal köszöntötte. 

2018.07.18 07:20
Frissítve: 2018.07.18 08:33