Hétpecsétes titkok

A tao-ról, a költségvetésből – a látvány sportokra, elsősorban a futballra – eltérített több mint négyszáz milliárd forintról következnek mondatok. Nem a hazánkat remélhetőleg soha nem érintő háború esetén alkalmazandó mozgósítási tervről, avagy egyéb államtitkok kifecsegéséről lesz szó. Magyar viszonyok között döbbenetes összegről, amelynek részleteiről valahogy nem akaródzik nyilatkoznia kormányunknak. Pedig - most már jogerős bírósági határozatban is kimondottan - közpénzről van szó, amelynek felhasználásáról demokratikus jogállamban, az Európai Unió tagjaként nemhogy illik, de kötelező számot adni. Más vonatkozásokban is tanulságos e sajátos projekt előélete és működése.

Eleve kérdésként vetődik fel, hogy miért kell a központi költségvetést megrövidíteni. A társasági nyereségadó fizetésére kötelezett vállalkozások ugyanis több százalékkal jobban járnak, ha a normál adózás helyett „taóznak”. Miért ne lehetne az éves költségvetés tervezetében a sportra szánt állami pénzekkel nyíltan kiállni, egy fejezetben feltüntetni, megvitatni, majd a zárszámadáskor elszámolni? Megmondom: akkor nem lehetne takargatni a költések ordító külső-belső aránytalanságait, elodázni, részben megkerülni az elszámoltathatóságot, kevésbé lehetne a bicskanyitogató szubjektív tényezőket elfedni.

Miért ne ismerhetné meg teljes körűen az adózó magyar állampolgár, hogy mely cégek és milyen mértékben „taóztak”? Érdekes lista lenne. Láthatnánk például, hogy milyen gyakorisággal és összeggel szerepelnek benne a többségi állami tulajdonban lévő vállalatok. És ha már le van írva a nevük, egy másik rubrikában azt is fel lehetne tüntetni, hogy emellett még hány forintot „költségeltek el” sportszervezetek, sportrendezvények támogatásával. A nem állami társaságok esetében sem lenne érdektelen tudni, hogy van-e összefüggés a „taózás” és a közbeszerzéseken való sikeres szereplés között.

Mindezzel egyáltalán nem azt akarom sugallni, hogy csökkentsük a sportra jutó pénzt. Az elvárásom mindössze az, hogy lássuk: ki, kinek, hányszor, mennyit? A tejelő cégeket és azok vezetőit sem hibáztatom. Ha ez az ára a vállalat prosperálásának, fennmaradásának, az egzisztencia megőrzésének, bizony, célszerű igazodni a soha konkrétan ki nem mondott, de valahogy mégis sugárzó felsőbbségi elváráshoz. A morál bajnokai – kevés kivétellel - éhen szoktak halni.

Persze, számos alkérdés is adódik. Jó lenne tételesen tudni, hogy végül is pontosa mire fordíttattak a tao-forintok. Az uniós jóváhagyás kieszközlésének, majd meghosszabbításának több indoka és kulcsfeltétele volt. A hivatkozás főleg a sportlétesítmények bővítésére, az utánpótlás nevelésre, a szabadidősport fejlesztésére irányult. Elsődlegesen tehát nem a profi sportot kiszolgáló stadionépítésekre, a hazai üzleti sport áttételes támogatására fókuszált. Kivédendő az esetlegesen mégis felvetődő kritikákat, képesek voltak az egyébként más fórumokon nagy büszkeséggel a magyarokat sportnagyhatalomként, sportnemzetként emlegető elöljárók kutyába is lemenni. Mondván, a magyar sport olyan jelentéktelen tényező a sportpiacon, hogy az állami pénzek – ne adj’ Isten – oda történő becsatornázása ott semmiféle torzító hatással nem jár.

Mély hallgatás övezi azt a kényszerűen vállalt uniós elvárást, amely szerint a taós sportlétesítményeket tizenöt éven keresztül legalább húsz százalékban, évente legalább tíz alkalommal iskolai és diák-, valamint szabadidős sportprogramokra kell nyitva tartani. Látott már valaki erről szóló beszámolót? Engem például nem lehetne hasba akasztani egy olyan statisztikával, amely azt részletezné, hogy a serdülő és ifjúsági focisták, netán a labdarúgó akadémisták edzései, mérkőzései hány órát tesznek ki egy év során. Pedig iskolába is járnak, és szabaddá tett idejükben edzenek, játsszák mérkőzéseiket…

Egy másik fontos előírás teljesítése is a szigorúan titkos kategóriába soroltatott. Kevesen tudják: azt is vállalni kellett, hogy a sportszervezetek által fizetendő bérleti díj soha nem lehet alacsonyabb a bérelt létesítmény tényleges értékcsökkenése és működési költsége összegének ötven százalékánál. Olvasott már valaki olyan kimutatást, amely ezt taglalná?

És végül néhány cseppet a tengerből. Felcsút község és Mezőkövesd kisváros honi futballszárnyalása csak a tájékozatlan idealisták számára meglepetés. Nyilván nincs tudomásuk a települések fényes futball múltjáról, a személyi konstellációkról, az összeférhetetlenségi szabály idejét múltságáról. Miként arról sem, hogy stadionjaik lakosságarányos befogadó képessége magasan veri a nemzetközi élvonalat. Abban is különlegesek, hogy nem tudják, mennyi pénzből képesek „előállítani” egy európai középcsapat cserepadjára leigazolható játékost. Stadionok ide, milliárdok oda, ez lassan évtizede várat ugyanis magára. A helyükben én is titkolóznék…

Szerző
2018.03.22 07:07

BL-selejtező: Jobb folytatást vár a Vidi edzője

Marko Nikolic szerint a csapat napról napra javul, mentálisan és erőnlétileg is egyre frissebb, ezért mindenképpen jobb teljesítményt vár, mint Luxemburgban.
A magyar bajnok MOL Vidi FC a Bajnokok Ligája, míg a Budapest Honvéd a labdarúgó Európa-liga első selejtezőkörében játszik visszavágót kedden. Az idegenben elért eredményre egyik klub sem lehet büszke: a Honvéd 2-1-re kikapott a macedón Rabotnicki vendégeként, míg a székesfehérváriak 1-1-re végeztek a luxemburgi Dudelange otthonában.
„Számomra a Bajnokok Ligája a legértékesebb sorozat, ezért különösen büszke vagyok arra, hogy a csapatommal mi képviselhetjük Magyarországot” – kezdte a luxemburgiak elleni mérkőzést felvezető hétfői sajtótájékoztatót Marko Nikolic, a Vidi vezetőedzője. – Megdolgoztunk ezért a lehetőségért, melyet nem szeretnénk kihasználatlanul hagyni. Úgy gondolom, hogy a csapatom napról napra javul, mentálisan és erőnlétileg is egyre frissebbek vagyunk, ezért mindenképpen jobb teljesítményt várok a játékosaimtól, mint Luxemburgban. Kellemetlen ellenfél jutott nekünk, amely a korábbi években nálunk magasabban jegyzett riválisokat is megszorongatott, ám hazai pályán mindenképpen a továbbjutás kivívása lesz a célunk.” 
Ez a hazai pálya továbbra is a Pancho Aréna lesz, az új fehérvári aréna átadásáig – várhatóan az őszig – ugyanis Felcsúton szerepel a Vidi (a Dudelange ellen 20.15-től, tv: M4 Sport). Továbbjutás esetén minden bizonnyal a bolgár Ludogorets következne, amely a maga párharcát gyakorlatilag már az első mérkőzésen eldöntötte, hiszen 7-0-ra verte észak-ír ellenfelét.
A Honvéd ugyancsak otthonos környezetben, a Bozsik-stadionban folytatja a Rabotnicki ellen, ám azt a találkozót legfeljebb a televízióban láthatják a drukkerek (18.00, tv: M4 Sport): az európai szövetség korábbi, két meccsre elrendelt zárt kapus szankciójából egy még maradt. Ahhoz, hogy a saját szurkolói is láthassák a Honvédot a nemzetközi porondon, tovább kell jutnia a csapatnak.
Szerző
2018.07.16 19:33

Klein Dávid és Suhajda Szilárd 6500 méteren jár

Megérkeztek a kettes táborba, a tervek szerint kedden megindítják a tényleges csúcstámadást.
Megérkezett a 6500 méteres magasságban kialakított kettes táborba a Gasherbrum I 8080 méteres csúcsára tartó Klein Dávid és Suhajda Szilárd – írja az MTI. A Kalifa Himalája Expedíció 2018 – Gasherbrum I és II szervezői közölték: a két magyar hegymászó július 15-én, vasárnap éjfél körül indult el az alaptáborból. Az 5900 méteren kialakított egyes tábort kiváló tempóval haladva, vasárnap reggel, körülbelül hét óra alatt érték el. Innen éjjel indultak el a kettes tábor felé, ahová hétfőn reggel 6 órakor érkeztek meg. A tervek szerint Klein Dávid és Suhajda Szilárd egy rövid pihenőt követően hétfő éjjel indul el ismét, hogy átjusson a csúcs legveszélyesebb szakaszának tartott úgynevezett japán kuloáron. A magyar hegymászók ezt a hóval és jéggel borított, meredek sziklafalat kötelezték be az utolsó akklimatizációs körben, ezért a szervezők reményei szerint most gyorsabban és biztonságosabban haladhatnak. Klein Dávid és Suhajda Szilárd irányításával egy 5 fős, összehangolt magyar–olasz–német csapat halad a csúcs felé. Jelenleg a magyarok mellett a két olasz, Mario Vielmo és Giampaolo Corona, valamint a német hegymászó is a kettes táborban pihen. Mindannyian oxigénpalack és magashegyi teherhordók segítsége nélkül próbálkoznak a Hidden Peak (Gasherbrum I) elérésével. Amennyiben minden a tervek szerint alakul, már kedden megindítják a tényleges csúcstámadást a hármas tábor 7200 méteres magasságából, így július 18-án, helyi idő szerint a késő délelőtti órákban érhetik el a csúcsot, majd ezt követően visszatérnek a hármas, esetleg a kettes táborba. Mindez körülbelül 20 órát vesz majd igénybe, amelynek egy jelentős részét az emberi szervezet számára fokozottan megterhelő 7500-8000 méteres magasságban töltik majd el a hegymászók. Suhajda Szilárd június 7-én indult el Magyarországról, hogy első magyarként mássza meg egy expedíció keretén belül, pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül a Gasherbrum I-et és a 8035 méteres Gasherbrum II-t (GII). Klein Dávid célja, hogy oxigénpalack és magashegyi teherhordók segítsége nélkül mássza meg a Hidden Peaket, a GII-re azonban nem megy fel, annak csúcsát 2003-ban már sikeresen elérte – olvasható a közleményben. 
2018.07.16 18:15
Frissítve: 2018.07.16 18:15