Orkok és véglények a múltból - Szita Károly ellen tüntettek

Publikálás dátuma
2018.03.21 20:10

Fotó: /

 

– Hol a gazdátok? Nem mert kijönni? Mennyit kaptatok, szerencsétlenek?

Az ötvenes, bőrkabátos férfi előbb tisztes távolból, a kaposvári főtér városházával átellenes oldaláról, majd néhány perc múlva már közvetlen közelről kiabált az előre legyártott táblák mögött sorakozó négy fiatallal. Dühét az váltotta ki: a hétvégi Magyar Nemzetben újra – dokumentumokkal is alátámasztva – ügynökmúlttal megvádolt fideszes Szita Károly polgármester mellett álltak ki a fiatalok azon a szerda délutáni demonstráción, amelyen az ellenzéki pártok és helyi civilek épp a városvezető lemondását követelték. A mintegy hatvan, Szita Károly távozását forszírozó demonstrálóval szemben felsorakozott négy ellentüntető tábláján az állt: "Gyerekek, Lajos mennyit fizetett?"; "Oligarchapártok, hallgassatok!", "Veled vagyunk Szita Károly!". De megüzenték azt is: "Kaposvár nem lesz bevándorlóváros!"

– Csak ennyien sikerült összegyűlni?! – gúnyolódott az egyik táblás, mire gyorsan jött a válasz a demonstrálók közül.

– Egy ilyen megfélemlített városban az is csoda, hogy valaki ki mert jönni… És még így is sokszor annyian vagyunk, mint ahányan kiálltatok Szita mellett!

Mindezek után aztán a tüntetés is elkezdődött.

– Meg kell tisztítani a közéletet, hogy ne kerülhessenek elő a múltból orkok és véglények! – nyitotta meg a rendezvényt Huszka Imre, az egyik helyi hírblog szerkesztője. – Ez az állapot olyan, mintha egy gennyes kelés lenne Magyarország testén, mely sohasem tud elmúlni.

Ezután az ellenzéki pártok képviselő-jelöltjei kaptak szót, akik kedden már mindannyian lemondásra szólították fel a polgármestert. A DK-s László Imre arról beszélt, hogy az olyan múltú politikusok, mint Szita Károly egy normálisan működő országban nem tölthetnének be pozíciót.

– Mi nem voltunk szar, szemét tetves besúgók, és mondjuk senkit nem jelentettünk fel, igaz, nem is írtunk alá. Azért mi még lehetünk magyar emberek, vagy ez már kizáró ok? – idézte Hofi Gézát az Együtt politikusa Kerepesi Tibor. Az LMP-s Busa József igazságügyi írásszakértői vizsgálatra küldte Szita Károlyt, és megígérte, ha Krakus Péter néven jelentő ember írása nem egyezik a polgármesterével, nyilvánosan megkövetik a tüntetők. A jobbikos Miháldinecz Gábor pedig kijelentette, Kaposvárnak nem semmitmondó ígéretekre van szüksége, és a városlakók átlátnak a Szitán…

A kaposvári polgármester ügye amúgy ismét ráterelte a figyelmet az ügynökmúlt feltáratlanságának problémáira, melyekre Ungváry Krisztián történész szerint a törvényhozók feladata lenne megoldást keresni. A téma elismert kutatója a Hír TV-ben azt állította, az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalával nem az MSZP, hanem a Fidesz járt volna rosszabbul. Ungváry úgy vélte, a szocialisták „bénáztak”, hiszen nem szenvedtek volna komoly politikai veszteséget, ellenben a Fidesz politikai okokból nem engedte a tisztázást, hiszen a kiderült ügyek is kínos pillanatokat okoztak a pártnak, s nem véletlenül használtak ki minden lehetőséget az egyes esetek relativizálására.

2018.03.21 20:10

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45