Szégyenpadon Magyarország

Publikálás dátuma
2018.03.22 10:58
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
A világban 3,3 milliárdnyian élnek autokrata rezsimben. Ez derül ki a Bertelsmann alapítvány világpolitikai jelentéséből, amelyet kétévente hoz nyilvánosságra.

A földkerekség 250 szakértője vizsgálja 2004 óta a demokrácia, az emberi jogok, a gazdaság állapotát 129 országban. Ezeket 1-től 10-ig értékelték (a 10-es a legjobb). Magyarország a térség államai közül különösen rosszul teljesített. A demokráciát illetően 7,15 pontot kaptunk, miközben Szlovákia 8,60-at, Csehország 9,40-et de Bulgária is 8,10-et, Horvátország 8,35-öt, s demokrácia tekintetében a Magyarországgal együtt emlegetett Lengyelország is 8,55-öt. A vizsgált uniós tagországok közül hazánk kapta a legrosszabb értékelést. (A nyugat-európai országok nem szerepeltek a felmérésben.)

A jogállamiság tekintetében is kilógunk a sorból, mindössze 6,0-ra értékelte a Bertelsmann Magyarországot, még Ukrajna is megelőz minket 6,3-mal. Itt azt vizsgálták, mennyire működik a fékek és ellensúlyok rendszere, s az emberi jogok védelme. Jellemző az is, hogy Montenegró 7-est kapott, de még Szerbia is 6,8-at. Szlovákiától (8,0), Csehországtól (9,3), és Lengyelországtól (8,0) ebben a kategóriában is nagyon le vagyunk maradva, nem is szólva a balti államokról. Észtország egyébként ebben az értékelésben a maximális 10 pontot kapta. Horvátországot 8,0-ra értékelték, Bulgáriát pedig 7,8-ra.

A konfliktuskezelést illetően is kifejezetten rossz a megítélésünk. Ebben a kategóriában azt vizsgálták, hogy a politikai vezetés mennyire képes kezelni a társadalomban felmerült konfliktusokat. Mindössze 5,0-ra értékelték e tekintetben Magyarországot a Bertelsmann szakértői. Sovány vigasz, hogy Törökországot, amely lassacskán totális diktatúrává válik, azért két egységgel megelőztük, s ugyanennyivel állunk Irán vagy Egyiptom előtt. Bulgária és Szlovákia 7-est kapott, Csehország és Szlovénia 8-ast.

A legjobban a szegénység témakörben teljesítettünk. Itt arra keresték a választ, hogy az egyes rétegeket mennyre lehet kirekesztettnek tekinteni a szegénység vagy az esélyegyenlőség miatt. Ebben az értékelésben Magyarország 8 pontot kapott, s három uniós tagországot előztünk meg, Horvátországot, Bulgáriát és Lettországot (7-7). Lengyelország szintén 8-ast kapott, Szlovákia 9-est, Csehország, továbbá Szlovénia a maximális 10-est.

Ami a világ többi államát illeti, a legnagyobb visszaesés Burundi és Tádzsikisztán esetében figyelhető meg. Bár már korábban is az autokrata államok közé tartoztak, az utóbbi két évben még rosszabb lett a demokrácia helyzete.

Bár a világ 71 országában 4,2 milliárd viszonylag szabad táradalomban él, a helyzet egyre drámaibb, mert minden negyedik demokráciában egyre kevésbé tartják fontosnak az emberek a demokratikus intézményeket. A 71 vizsgált ország körül 9-ben korlátozták 2015 óta a választás, illetve a gyülekezési jog szabadságát. Kelet-Közép-Európa mellett aggasztó folyamatok figyelhetőek meg Kelet-Afrikában, Közép-Amerikában, valamint a Közel-Keleten is.

Jelentős a visszaesés Törökország tekintetében is, ami azért nem meglepő az eltelt évek ismeretében. Recep Tayyip Erdogan elnök keményen lép fel az ellenzékkel szemben, elnöki köztársasággá változtatta az alkotmányt, az ország teljhatalmú ura lett.

Szerző
2018.03.22 10:58

Rendőröket vettek őrizetbe Macron verekedő testőrének ügyében

Publikálás dátuma
2018.07.21 15:10
Alexandre Benalla
Fotó: AFP/ Christope Archambult
Állítólag felvételeket adtak át Alexandre Benallának.
Őrizetbe vettek három francia rendőrt Emmanuel Macron egykori biztonsági embere, Alexandre Benalla ügyében – derül ki a BBC cikkéből. Mi is beszámoltunk arról, hogy a május elsejei párizsi tüntetésen a francia államfő korábbi testőre tettleg bántalmazott egy tiltakozót – ezt egy, a Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja. Az elnöki hivatal pénteken kirúgta a férfit. Francia médiahírek szerint a három rendőrt már ki is hallgatták és mindannyiukat felfüggesztették. A beszámolók szerint azzal gyanúsítják őket, hogy olyan rendőrségi felvételeket adtak át Benallának, amelyeket a saját védelmében akart felhasználni.
2018.07.21 15:10
Frissítve: 2018.07.21 20:23

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15