Zuckerberg bánja - Perek elé néz a Facebook-guru

Publikálás dátuma
2018.03.22 18:47
Fotó: JOSH EDELSON/AFP
Fotó: /
Öt nappal a Cambridge Analytica-botrány kirobbanása után megszólalt a Facebook vezérigazgatója, de megnyugtatnia nem mindenkit sikerült. Felhasználók és a befektetők perlik Zuckerberg cégét.

 Én vagyok a felelős... 

AFP fotó

AFP fotó

Négy nappal a botrány kirobbanása után törte meg a hallgatás csendjét a Facebook elnök-vezérigazgatója. „Én indítottam el a Facebookot és most én vagyok felelős mindazért, ami történik a platformunkon. Felelősségünk van abban, hogy adataikat megvédjük, ha ezt nem tesszük, nem érdemeljük meg, hogy szolgáljuk önöket” – írta posztján Mark Zuckerberg. „Azon dolgozom, hogy teljes mértékben megértsem, mi történt, és biztosítsam, hogy ilyen eset a jövőben többé ne történhessen meg” – tette hozzá.

Ahogy lapunk is beszámolt róla, a Cambridge Analytica 50 millió Facebook-oldal adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett amerikai választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján személyre szóló reklámokkal, politikai üzenetekkel próbálták befolyásolni őket, tudtuk nélkül.

Új intézkedések

- Minden olyan applikációt megvizsgálnak, amely már 2014 előtt is hozzáfért információkhoz, hogy tiszták, sértettek-e adatvédelmi szabályokat, és minden fejlesztőt kitiltanak, aki nem fogadja el, hogy átvilágítsák. Kitiltják azokat is, akik visszaélnek az adatokkal és értesítik azokat, akiket kihasználnak. Visszamenőleg megteszik ezt Kogan-ügyben érintetekkel is. (Alexandre Kogan cambridge-i egyetemi kutató 2013-ban hozta ki az elvileg kutatási célú, online személyiségtesztre szolgáló appot, aminek segítségével több tízmillió ember profiladataihoz is hozzáfért, és adta tovább az adatokat a Camridge Analyticának - szerk.)

- További szigorítást rendelnek el a tekintetben, hogy a fejlesztők milyen adatokhoz férhetnek hozzá, például eltiltják őket azoknak a felhasználóknak az adataihoz való hozzáféréstől, akik nem használták alkalmazásukat három hónapig. Az applikációkra való belépéskor csak a nevet, fotót, és az e-mail címet kell megadni, a működtetőknek pedig nem egyszerűen csak egy „elfogadom” kattintást kell kérniük, hanem szerződést kell kötniük azokkal, akiktől adatokat szeretnének kapni.

- A Facebook biztos akar lenni abban, hogy a felhasználók tudják, melyek azok az applikációk, amelyek hozzáférhetnek személyes adataikhoz. A következő hónapban mindenkinek megmutatják azokat, amelyeket használt, és azt is elmagyarázzák, hogyan vonják meg az engedélyt azoktól, akik adataikat használják. Erre ugyan eddig is lehetőség volt a személyes beállítások között, de most ez a lehetőség jól láthatóan lesz kihelyezve a hírfolyam tetejére.

Zuckerberg a CNN televíziónak is nyilatkozott. Elmondta, számít a 2018-as időközi választások alkalmával arra, hogy az oroszok fel akarják használnia a Facebookot a beavatkozásra oly módon, ahogyan azt már 2016-ban is tették.

Kronológia

2007-ben azzal a céllal bocsájtotta útjára a Facebook Platformot - amely lehetővé teszi, hogy harmadik fél hozzáférjen a közösségi háló használóinak adataihoz -, hogy több társadalmi kapcsolatokat szolgáló alkalmazás legyen a Neten. 2013-ban Aleksandr Kogan egy olyan személyes kérdőívet szerkesztett, amivel 270 000 Facebook felhasználó és azok barátainak - ez több tízmillió embert jelent - adataihoz jutott hozzá. 2014-ben szabályokat hoztak annak érdekében, hogy a tolakodó applikációk jóval kevesebb adathoz férhessenek hozzá a platformon keresztül, és ami még fontosabb, az ismerősöknek is hozzá kellett járulniuk, hogy mások velük kapcsolatos ismereteket osszanak meg. 2015-ben tudták meg a The Guardian újságírójától, hogy Kogan továbbadta az adatokat a Camridge Analyticának. Miután szabályaikkal ellenkezett, hogy emberek adatait azok hozzájárulása nélkül adják tovább, azonnal letiltották Kogan alkalmazását a Facebookról. Attól kezdve megkívánták fejlesztőnktől, hogy a hozzájárulásukat kérjék, mielőtt érzékeny adatokat kérnek emberektől, és követelték, hogy Kogan és a Cambridge Analytica formálisan is igazolja, hogy megsemmisítette a kifogásolható módon megszerzett adatokat. A cég a Facebook rendelkezésére bocsájtották ezt az igazolást. Múlt héten tudták meg a The Guardian, The New York Times és a Channel 4 híreiból, hogy a Cambridge Analytica nem biztos, hogy eleget tett az igazolásban foglaltaknak, de a cég egyetértett abban, hogy azt egy külsős cég vizsgálja ki. Az Analyticát azonnal eltiltották szolgáltatásaik használatától.

Perlik a Facebookot

Felhasználók és a befektetők két keresetet is beadtak Mark Zuckerberg cége ellen. A befektetők azt állítják, hogy a cég "hamis és félrevezető állításokat" fogalmazott meg az irányvonalairól, és ezzel lehetővé tette a Cambridge Analytica-botrányt, mely során az elemzőcég a platform által nyitvahagyott kiskaput kihasználva 50 millió felhasználó adatait szipkázta le, és használta fel a 2016-os amerikai elnökválasztás kampányában, írja a The Times. A Facebook kommunikációs mulasztásai vezettek ahhoz, hogy a cég értéke csaknem 50 milliárd dollárt zuhant.

Egy felhasználó, Lauren Price San Jose-ban fordult bírósághoz, a Facebookot hanyagsággal és Kalifornia állam tisztességtelen versenyre vonatkozó törvényének megsértésével vádolja - adta hírül a Reuters.

Ezeket az eljárásokat könnyen továbbiak is követhetik.

Mindhárom fél felelős
Biczók Gergely a CrySyS Adat és Rendszerbiztonság Laboratórium adjunktusa lapunknak elmondta, valójában mindhárom félnek van felelőssége az ügyben. A Facebook egy olyan interfészt biztosított a platformjához, amely mint egy ajtó, lehetővé tette, hogy azon keresztül belépve egy harmadik fél hozzáférhessen a felhasználóinak az adataihoz. A Facebookra feltöltött profiladatok és posztok ugyanis nem feltétlenül láthatók bárki számára, alaphelyzetben csak azok a barátok nézhetik meg azokat, akik engedélyt kaptak rá. Be lehet, sőt be kellene állítani, hogy mindenki láthatja-e azokat vagy csak egy szűk kör, de akár azt is, hogy senki. Sajnos az emberek nem figyelnek oda, amikor a beállítási lehetőségeket felkínálják nekik.
A Facebook felelőssége abban áll, hogy az általuk biztosított interfész azt is lehetővé tette, hogy nem csak azoknak a felhasználóknak az adataihoz férhetett hozzá Aleksandr Kogan cégénének programja, akiket ezért megfizetett, hanem az ő barátaikéhoz is. Az a 270 ezer ember, akit Kogan megkérdezett, pénzt kapott a válaszadásért, de a barátaik adatainak felhasználását már nem feltétlenül kellett volna engedélyezniük, csak nem figyeltek oda erre, amikor regisztrációkor a kis ablak felugrott az erre vonatkozó kérdéssel. Ráadásul a barátok semmilyen információt sem kaptak arról, hogy mi történt, se akkor, se később. Az, hogy ez az applikáció megjelent, a Facebooknak megérte, mert 2010-től kezdve – akkor már három éve működött - emiatt nagyon megnőtt a forgalma, hiszen sokan kezdtek el adatokat gyűjteni gazdasági célokból is. Aleksandr Kogan azért hibás, mert azokat az adatokat, amelyeket ő, illetve a cége (Global Science Research) gyűjtött, nem oszthatta volna meg a Cambridge Analyticával.
Zuckerbergék is azzal védekeznek, hogy a felhasználási feltételek között ott van, hogy azokat az adatokat, amelyeket tőlük egy harmadik fél gyűjt, nem adhatja tovább egy újabb félnek. Kogan tehát a Facebookal szemben követett el szabályszegést. És mindezek után jön a Cambridge Analytica sara: a cég ezekre az adatokra építve nyújtott szolgáltatást Trump kampánystábjának 6,2 millió dollárért. A Facebook 2014-ben szűkítette az applikációk által elérhető barátok körét azokra, akik szintén telepítették ugyanazt az applikációt; azonban egy kis trükkel egészen 2017 májusáig hozzá lehettet férni korlátozott számú, az applikációt nem telepítő barát adataihoz.
2018.03.22 18:47
Frissítve: 2018.03.23 11:12

Putyin elkésett, de Trump szerint nagyon jó volt a kezdet

Publikálás dátuma
2018.07.16 17:12

Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Némi csúszással kezdődött Helsinkiben az amerikai és az orosz elnök csúcstalálkozója. Trump korábban soha nem volt ilyen rossz a viszony Oroszországgal, de ideje ezen túllépni.
Nagyon jó kezdetnek nevezte Donald Trump amerikai elnök az első, négyszemközti – vagyis csak a tolmácsok jelenlétében tartott - megbeszélését orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Ez a találkozó a tervezett másfél óra helyett több mint két órán át tartott, és utána kezdődött meg az amerikai és az orosz delegáció közös munkaebédje. 
A csúszás már korábban garantált volt, hiszen eleve közel egy órás késéssel kezdődött meg a finn államfői palotában a csúcstalálkozó, mivel Putyin repülőgépe a tervezettnél később szállt le Helsinkiben. Ez nem teljesen meglepő, az orosz elnök korábban elkésett már a brit királynőtől és a római pápától is. Trump már vasárnap este a finn fővárosba érkezett.    A két elnök korábban nemzetközi rendezvényeken már többször találkozott egymással, de ez most az első hivatalos kétoldalú találkozójuk.  A négyszemközti megbeszélést megelőzően, még a kamerák előtt Trump arról beszélt, hogy a világ azt várja tőlük, jöjjenek ki egymással. Az elnök szerint adott a lehetőség a „rendkívüli viszony” kialakítására. A tárgyalások témái közt a kereskedelmet, a védelmet, a rakétákat, a nukleáris fegyvereket és Kínát említette. Putyin arról beszélt, hogy eljött az ideje a kétoldalú viszony és a világ különböző „forró pontjaival” kapcsolatos kérdések alapos megvitatásának.

Az orosz kémek árnyéka

Elemzők szerint a helsinki csúcstalálkozó egyik megkerülhetetlen témája a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba történt orosz beavatkozás is, bár az ezzel kapcsolatos újságírói kérdést Donald Trump - aki korábban jelezte, hogy fel kívánja vetni a témát - ezúttal elhárította. Washingtonban éppen a múlt pénteken emeltek vádat távollétükben az orosz katonai hírszerzés 12 tisztje ellen, a Demokrata Párt számítógépes hálózatának a feltörése miatt. A vádirat szerint az oroszok a megszerzett adatokkal befolyásolni kívánták az elnökválasztás kimenetelét. Előzőleg az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy az orosz titkosszolgálat Putyin utasítására Donald Trump republikánus elnökjelölt javára próbált beavatkozni a választási folyamatba.  A vádemelés alapjául szolgáló bizonyítékokat annak a Robert Mueller különleges ügyésznek a hivatala tárta fel, aki az orosz befolyásolási kísérletek, illetve a Trump-kampánystábbal való esetleges összejátszás ügyében vizsgálódik.

Amerika ostobasága

Néhány órával a helsinki csúcstalálkozó előtt, Twitter-bejegyzésében Donald Trump „az Egyesült Államok ostobaságának” tulajdonította, hogy megromlottak Washington és Moszkva kapcsolatai. Úgy fogalmazott, hogy Oroszországgal soha nem volt ilyen rossz a viszony, mégpedig Amerika hosszú éveken át tanúsított ostobasága, illetve az általa boszorkányüldözésnek nevezett Mueller-vizsgálat miatt.  Erre reagálva Hillary Clinton, aki a 2016-os elnökválasztáson Trump demokrata párti ellenfele volt, szintén Twitter-bejegyzésben azt kérdezte az elnöktől, tudja-e egyáltalán, hogy melyik csapatban játszik.  Oroszország következetesen tagadja, hogy beavatkozott volna az elnökválasztási folyamatba. A helsinki csúcstalálkozó előtt a RIA orosz állami hírügynökség azt jelentette: Moszkva kész megvitatni, hogy a felek kölcsönösen vállaljanak kötelezettséget arra, tartózkodni fognak a másik fél belügyeibe való beavatkozástól.
2018.07.16 17:12
Frissítve: 2018.07.16 18:04

Erős szél és sok eső jöhet

Publikálás dátuma
2018.07.16 16:34

Fotó: Shutterstock/
A meleg idő viszont marad, akár 32 fokot is mérhetünk.
Záporos, zivataros időre és erős szélre kell készülni a következő napokban. Különösen a hét közepén, főleg az ország északkeleti felén várható kiadós csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.   Kedden alapvetően napos, gomolyfelhős időre számíthatunk. Főként az ország északkeleti, illetve délnyugati megyéiben lehet több a felhő, ezeken a területeken néhol zápor, zivatar alakulhat ki. Az északnyugati szelet napközben élénk, néhol erős, az Észak-Dunántúlon és a főváros környékén olykor viharos közeli lökések kísérik, de zivatarok környezetében is előfordulhat átmeneti szélerősödés. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet jellemzően 14 és 20 fok között valószínű, de kisebb körzetekben 10, 13 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 32 fok között várható. Szerdán napközben észak, északkelet felől vastagabb felhőzet húzódik fölénk, több-kevesebb napsütés a Dunántúlon valószínű. Elsősorban a Dunától keletre várható többfelé eső, zápor, helyenként zivatar. Az északnyugati szél nagy területen viharossá fokozódhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 20, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 30 fok között alakul, délnyugaton lehet a melegebb. Csütörtökön a középső és keleti területeken többnyire erősen felhős lesz az ég, nyugatabbra kevesebb felhő valószínű, akár hosszabb időre is kisüthet a nap. A Dunántúl nyugati felén helyenként, keletebbre még többfelé várható eső, zápor, néhol zivatar. Az északnyugati szél sokfelé erős, a Dunántúlon időnként viharos lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 21, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 30 fok között alakul, délnyugaton lehet a melegebb. Pénteken a sok gomolyfelhő mellett nyugaton számíthatunk több napsütésre. Elsősorban a Dunától keletre valószínű zápor, zivatar. Az északnyugati szelet a középső országrészben még erős széllökések kísérik, de szélerősödés zivatarban is lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 19, a legmagasabb nappali hőmérséklet 25 és 31 fok között várható. Szombaton és vasárnap a gomolyfelhő-képződés mellett több órára kisüt a nap, szórványosan várható zápor, zivatar. A szél megélénkülhet, de szélerősödés csak zivatar környezetében valószínű. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 21, a legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 32 fok között alakul. 
2018.07.16 16:34
Frissítve: 2018.07.16 17:24