Zuckerberg bánja - Perek elé néz a Facebook-guru

Öt nappal a Cambridge Analytica-botrány kirobbanása után megszólalt a Facebook vezérigazgatója, de megnyugtatnia nem mindenkit sikerült. Felhasználók és a befektetők perlik Zuckerberg cégét.

Én vagyok a felelős...

AFP fotó

Négy nappal a botrány kirobbanása után törte meg a hallgatás csendjét a Facebook elnök-vezérigazgatója. „Én indítottam el a Facebookot és most én vagyok felelős mindazért, ami történik a platformunkon. Felelősségünk van abban, hogy adataikat megvédjük, ha ezt nem tesszük, nem érdemeljük meg, hogy szolgáljuk önöket” – írta posztján Mark Zuckerberg. „Azon dolgozom, hogy teljes mértékben megértsem, mi történt, és biztosítsam, hogy ilyen eset a jövőben többé ne történhessen meg” – tette hozzá.

Ahogy lapunk is beszámolt róla, a Cambridge Analytica 50 millió Facebook-oldal adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett amerikai választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján személyre szóló reklámokkal, politikai üzenetekkel próbálták befolyásolni őket, tudtuk nélkül.

Új intézkedések

- Minden olyan applikációt megvizsgálnak, amely már 2014 előtt is hozzáfért információkhoz, hogy tiszták, sértettek-e adatvédelmi szabályokat, és minden fejlesztőt kitiltanak, aki nem fogadja el, hogy átvilágítsák. Kitiltják azokat is, akik visszaélnek az adatokkal és értesítik azokat, akiket kihasználnak. Visszamenőleg megteszik ezt Kogan-ügyben érintetekkel is. (Alexandre Kogan cambridge-i egyetemi kutató 2013-ban hozta ki az elvileg kutatási célú, online személyiségtesztre szolgáló appot, aminek segítségével több tízmillió ember profiladataihoz is hozzáfért, és adta tovább az adatokat a Camridge Analyticának - szerk.)

- További szigorítást rendelnek el a tekintetben, hogy a fejlesztők milyen adatokhoz férhetnek hozzá, például eltiltják őket azoknak a felhasználóknak az adataihoz való hozzáféréstől, akik nem használták alkalmazásukat három hónapig. Az applikációkra való belépéskor csak a nevet, fotót, és az e-mail címet kell megadni, a működtetőknek pedig nem egyszerűen csak egy „elfogadom” kattintást kell kérniük, hanem szerződést kell kötniük azokkal, akiktől adatokat szeretnének kapni.

- A Facebook biztos akar lenni abban, hogy a felhasználók tudják, melyek azok az applikációk, amelyek hozzáférhetnek személyes adataikhoz. A következő hónapban mindenkinek megmutatják azokat, amelyeket használt, és azt is elmagyarázzák, hogyan vonják meg az engedélyt azoktól, akik adataikat használják. Erre ugyan eddig is lehetőség volt a személyes beállítások között, de most ez a lehetőség jól láthatóan lesz kihelyezve a hírfolyam tetejére.

Zuckerberg a CNN televíziónak is nyilatkozott. Elmondta, számít a 2018-as időközi választások alkalmával arra, hogy az oroszok fel akarják használnia a Facebookot a beavatkozásra oly módon, ahogyan azt már 2016-ban is tették.

Kronológia

2007-ben azzal a céllal bocsájtotta útjára a Facebook Platformot - amely lehetővé teszi, hogy harmadik fél hozzáférjen a közösségi háló használóinak adataihoz -, hogy több társadalmi kapcsolatokat szolgáló alkalmazás legyen a Neten. 2013-ban Aleksandr Kogan egy olyan személyes kérdőívet szerkesztett, amivel 270 000 Facebook felhasználó és azok barátainak - ez több tízmillió embert jelent - adataihoz jutott hozzá. 2014-ben szabályokat hoztak annak érdekében, hogy a tolakodó applikációk jóval kevesebb adathoz férhessenek hozzá a platformon keresztül, és ami még fontosabb, az ismerősöknek is hozzá kellett járulniuk, hogy mások velük kapcsolatos ismereteket osszanak meg. 2015-ben tudták meg a The Guardian újságírójától, hogy Kogan továbbadta az adatokat a Camridge Analyticának. Miután szabályaikkal ellenkezett, hogy emberek adatait azok hozzájárulása nélkül adják tovább, azonnal letiltották Kogan alkalmazását a Facebookról. Attól kezdve megkívánták fejlesztőnktől, hogy a hozzájárulásukat kérjék, mielőtt érzékeny adatokat kérnek emberektől, és követelték, hogy Kogan és a Cambridge Analytica formálisan is igazolja, hogy megsemmisítette a kifogásolható módon megszerzett adatokat. A cég a Facebook rendelkezésére bocsájtották ezt az igazolást. Múlt héten tudták meg a The Guardian, The New York Times és a Channel 4 híreiból, hogy a Cambridge Analytica nem biztos, hogy eleget tett az igazolásban foglaltaknak, de a cég egyetértett abban, hogy azt egy külsős cég vizsgálja ki. Az Analyticát azonnal eltiltották szolgáltatásaik használatától.

Perlik a Facebookot

Felhasználók és a befektetők két keresetet is beadtak Mark Zuckerberg cége ellen. A befektetők azt állítják, hogy a cég "hamis és félrevezető állításokat" fogalmazott meg az irányvonalairól, és ezzel lehetővé tette a Cambridge Analytica-botrányt, mely során az elemzőcég a platform által nyitvahagyott kiskaput kihasználva 50 millió felhasználó adatait szipkázta le, és használta fel a 2016-os amerikai elnökválasztás kampányában, írja a The Times. A Facebook kommunikációs mulasztásai vezettek ahhoz, hogy a cég értéke csaknem 50 milliárd dollárt zuhant.

Egy felhasználó, Lauren Price San Jose-ban fordult bírósághoz, a Facebookot hanyagsággal és Kalifornia állam tisztességtelen versenyre vonatkozó törvényének megsértésével vádolja - adta hírül a Reuters.

Ezeket az eljárásokat könnyen továbbiak is követhetik.

Mindhárom fél felelős

Biczók Gergely a CrySyS Adat és Rendszerbiztonság Laboratórium adjunktusa lapunknak elmondta, valójában mindhárom félnek van felelőssége az ügyben. A Facebook egy olyan interfészt biztosított a platformjához, amely mint egy ajtó, lehetővé tette, hogy azon keresztül belépve egy harmadik fél hozzáférhessen a felhasználóinak az adataihoz. A Facebookra feltöltött profiladatok és posztok ugyanis nem feltétlenül láthatók bárki számára, alaphelyzetben csak azok a barátok nézhetik meg azokat, akik engedélyt kaptak rá. Be lehet, sőt be kellene állítani, hogy mindenki láthatja-e azokat vagy csak egy szűk kör, de akár azt is, hogy senki. Sajnos az emberek nem figyelnek oda, amikor a beállítási lehetőségeket felkínálják nekik.

A Facebook felelőssége abban áll, hogy az általuk biztosított interfész azt is lehetővé tette, hogy nem csak azoknak a felhasználóknak az adataihoz férhetett hozzá Aleksandr Kogan cégénének programja, akiket ezért megfizetett, hanem az ő barátaikéhoz is. Az a 270 ezer ember, akit Kogan megkérdezett, pénzt kapott a válaszadásért, de a barátaik adatainak felhasználását már nem feltétlenül kellett volna engedélyezniük, csak nem figyeltek oda erre, amikor regisztrációkor a kis ablak felugrott az erre vonatkozó kérdéssel. Ráadásul a barátok semmilyen információt sem kaptak arról, hogy mi történt, se akkor, se később. Az, hogy ez az applikáció megjelent, a Facebooknak megérte, mert 2010-től kezdve – akkor már három éve működött - emiatt nagyon megnőtt a forgalma, hiszen sokan kezdtek el adatokat gyűjteni gazdasági célokból is. Aleksandr Kogan azért hibás, mert azokat az adatokat, amelyeket ő, illetve a cége (Global Science Research) gyűjtött, nem oszthatta volna meg a Cambridge Analyticával.

Zuckerbergék is azzal védekeznek, hogy a felhasználási feltételek között ott van, hogy azokat az adatokat, amelyeket tőlük egy harmadik fél gyűjt, nem adhatja tovább egy újabb félnek. Kogan tehát a Facebookal szemben követett el szabályszegést. És mindezek után jön a Cambridge Analytica sara: a cég ezekre az adatokra építve nyújtott szolgáltatást Trump kampánystábjának 6,2 millió dollárért. A Facebook 2014-ben szűkítette az applikációk által elérhető barátok körét azokra, akik szintén telepítették ugyanazt az applikációt; azonban egy kis trükkel egészen 2017 májusáig hozzá lehettet férni korlátozott számú, az applikációt nem telepítő barát adataihoz.