EU-csúcs - Az "orosz veszély" jegyében

Publikálás dátuma
2018.03.22 20:52
Fotó: FREDERIC SIERAKOWSKI/AFP
Fotó: /
A brit kormányfő egyelőre győzött. Az európai vezetők brüsszeli találkozójukon sokat foglalkoztak az angliai idegméreg-támadással. A Brexit még nem került szóba.

Jó híreket kaptak a tengerentúlról az EU állam- és kormányfői, akik hagyományos másfél napos tavaszi találkozójukat tartják Brüsszelben. Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi miniszter csütörtök délután bejelentette, hogy az Európai Unió kivételezést kap az acél- és alumíniumtermékekre kivetett vámtarifaemelés alól. A huszonnyolc európai vezető késő estére tervezett vitája így nem a lehetséges európai válaszlépésekről szólt, hanem a szabadkereskedelem megóvásáról, és a túltermelés megakadályozásáról.

A vacsora témája volt a brit földön elkövetett idegméreg-támadás is, amelyről a résztvevők közös nyilatkozatot készültek elfogadni. Csütörtök este még kérdéses volt, hogy szolidaritásuk kifejezése mellett hajlandók-e élesen elítélni a merénylet mögött gyanított Oroszországot. Úgy tudjuk, hogy Ciprus, Görögország és Olaszország ódzkodott a leginkább a Kremlnek címzett erőteljes megfogalmazástól. A csúcs előtt több tagállam azt hangoztatta, hogy meggyőző bizonyítékokat vár az orosz részvételről, mielőtt a nevét adná egy határozott hangú közös közleményhez. Theresa May brit kormányfő arra igyekezett rávenni uniós partnereit, hogy segítsenek felszámolni az Európát behálózó orosz kémhálózatot.

A brit kormány szerint a Moszkvának dolgozó ügynökök a Salisbury-ben elkövetett idegméreg-támadáshoz hasonló merényleteket követhetnek el az unió más országaiban is. „Egyértelmű, hogy az orosz fenyegetés nem ismer határokat” — mondta Theresa May a csúcs előtt. Dalia Grybauskaité litván elnök a találkozó előtt újságíróknak azt mondta, hogy “fontolgatja orosz diplomaták kiutasítását az országból”, és másoknak is ezt javasolja. Hírek szerint a brit diplomácia a tagállamokkal folytatott kétoldalú megbeszéléseken erre biztatja a partnereit.

Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda!/Szecsődi Balázs

Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda!/Szecsődi Balázs

Az állam- és kormányfők szót váltottak a Cambridge Analytica botrány következményeiről is. Orbán Viktor kormányfő — aki ezúttal is kerülte a sajtóval való találkozást — külön brüsszeli videóüzenetet szentelt a témának, amelyben kifejtette: elfogadhatatlan, hogy a Facebook adatbázisát az érintett személyek hozzájárulása nélkül üzleti, de főleg politikai kampányokra használják. Donald Tusk esti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a személyes adatvédelemre vonatkozó nemzeti és európai jogszabályokat mindenkinek tiszteletben kell tartania.

Bojko Boriszov bolgár kormányfő a soros EU-elnökség képviseletében tájékoztatta a résztvevőket a közös menekült- és migrációs politika területén elért “eredményekről”. Ennek része a menekültek elosztásáról rendelkező reform, amelyről szűk két éve nem tudnak megállapodni egymással az uniós döntéshozók. Donald Tusk, az állam- és kormányfői fórum elnöke azt szeretné, ha az unió vezetői júniusi brüsszeli találkozójukon nagy vonalakban megegyeznének a jogszabályról.

Értesüléseink szerint Boriszov tényszerű beszámolójához ketten szóltak hozzá: Orbán Viktor magyar és Stefan Löfven svéd kormányfő. A magyar kormányfő a külső határok védelmének fontosságát hangoztatta, míg svéd kollégája lényegesnek ítélte a közös európai migrációs politikát is, amely nélkül szerinte az EU léte kerülhet veszélybe.

2018.03.22 20:52

Még Putyin népszerűségét is kikezdi a nyugdíjkorhatár emelése

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:30

Fotó: AFP/ Mladen Antonov
Több mint nyolcvan éve nem nyúltak Oroszországban a korhatárhoz, amit most a foci vb leple alatt kezd el a kormány. A téma rendkívül kényes, a kormánypárt tagjainak meg is tiltották, hogy kritizálják a reformot.
A labdarúgó világbajnokság élményei sem tudták elnyomni az oroszok elégedetlenségét amiatt, hogy Vlagyimir Putyin éppen most látott hozzá az elodázhatatlan reformok megvalósításához. A megnyitó napján jelentette be a kormány - a jövedelmekre vonatkozó drasztikus adóemelés mellett -  a nyugdíjkorhatár emelését. Az orosz elnök a focivébét használta fel az ellenzéki fellépés hatástalanítására. A rendőri jelenlét, a különböző akciók betiltása a meccseknek otthont adó városokban eleve lehetetlenné tett bármiféle jelentős tiltakozást.  Putyin népszerűsége pillanatok alatt olyan alacsony szintre zuhant, amire nem volt példa 2013 óta. Az emberek figyelmét nem sikerült elterelni arról, hogy a nők nyugdíjkorhatárát 55 évről 63-ra, a férfiakét 60-ról 65-re emelné fokozatosan, 15 év alatt. A hivatkozási alap az, hogy egyre kevesebben dolgoznak, az átlagéletkor ugyanakkor emelkedik (a korhatárt még a sztálini időkben, 1932-ben állapították meg, azóta nem változtattak rajta). A közvéleménykutatások szerint a megkérdezettek 80 százaléka nem ért egyet az intézkedéssel. Néhány baloldali ellenzéki képviselőnek és független szakszervezetnek sikerült megtalálniuk a tiltakozás formáját: több mint kétmillió ember csatlakozott néhány nap alatt a tiltakozó petícióhoz az interneten.    Az orosz elnök sajtótitkára sietett tudtul adni, hogy Putyin maga nem vesz részt a nyugdíjreform kidolgozásában, csakhogy senkinek nincs kétsége afelől, az államfő nélkül hozzá sem foghattak volna a munkához.    Több elemző szerint az elnök arra készül, hogy a reformért Dmitrij Medvegyev miniszterelnököt tegye felelőssé, aki amúgy sem túl népszerű. Ha ezek után Putyin enyhít valamit a tervezett korhatáremelésen, akkor a nép jótevőjének a szerepében tetszeleghet.  A hatalom pártja, Az Egységes Oroszország regionális képviselői sem lelkesednek a reformért, már csak azért sem, mert ez veszélyezteti újraválasztásukat.  A tiltakozásnak Moszkva nem ad helyt, egyenesen megtiltották a párttagoknak, hogy bármiféle bírálatot megfogalmazzanak. A párt megkezdte azok eltávolítását funkciójukból, akik kritikával fogadták a kormány elképzeléseit. Menesztették például a párt jaroszlavi részlegének a vezetőjét, akivel az élen a párt helyi képviselői széleskörű vitát kezdeményeztek a szerintük negatív következményekkel járó reformról.  Dimitrij Medvegyev kormányfő tisztában van azzal, hogy népszerűtlen a téma, de szerinte ezt a pirulát le kell nyelni. Alekszej Navalnij ellenzéki politikus viszont országos tiltakozást szervez a javaslat ellen.  Eközben gyengül a rubel – a korábbi 30 helyett 60 rubel felett jár a dollár árfolyama –, aminek a következtében pedig megnőttek a benzinárak. 
2018.07.18 08:30
Frissítve: 2018.07.18 08:30

Túlterjeszkedő vagyonbevallás: a fideszes politikust nem érdekli a bíróság, a sajátjának nyilvánította testvére földjeit

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:21
Korábbi felvétel
Fotó: / Molnár Ádám
Vesztesként jött ki a birtokmegosztási perből, de szerepeltette az ingatlanokat a képviselői bevallásában. Öccse Orbán Viktorhoz fordult.
Vesztesként jött ki L. Simon László a testvérével folytatott hosszas birtokmegosztási perből, a bíróság tavasszal megfosztotta a Velencei-tó mellett fekvő családi szőlőbirtok jelentős részétől. A Fidesz politikusa azonban szokatlan húzással azokat az ingatlanokat is beleírta parlamenti képviselői bevallásába, amik már jogerősen nem az ő tulajdonát képezik – írja a 24.hu. L. Simon László június 1-jén adta le az új parlamenti ciklusra szóló első képviselői vagyonnyilatkozatát, amelyhez négy extra lapot is csatolt, hogy legyen elég hely az ingatlanjai felsorolásához. A 31 ingatlan között viszont felsorolt számos olyan birtokelemet is, amelyekről az év elején bíróság mondta ki, hogy vissza kell adnia az öccsének. A portál felidézi, hogy az ítélet egy 2010 óta zajló családi vitára tett pontot, kimondva, hogy nem L. Simon László a Gárdony mellett található bikavölgyi szőlőföldek és gyümölcsösök jogos tulajdonosa, hanem az öccse, Simon Gábor. A Simon Panzió körüli birtok eredetileg Simon Gábor tulajdonában volt, de ő más irányú elképzelései miatt belement, hogy eladja testvérének. A papírozás meg is történt, csakhogy a fideszes képviselő nem fizette ki a szóbeli megegyezésben meghatározott összeget, ebből indult a pereskedés. A bírósági eljárás februárban ért véget. Az akkor született jogerős ítélet alapján a Fejér Megyei Kormányhivatal földhivatali osztálya április 10-én meghozta azt a határozatot, amellyel átvezette a tulajdonos személyének változását a területek tulajdoni lapján. L. Simon viszont júniusban még mindig sajátjaként tüntette fel az Országgyűléshez leadott dokumentumban a földeket, pedig a vagyonnyilatkozatnak elvileg a májusi állapotot kellene tükröznie.

Orbánhoz fordult L. Simon öccse

A portál szerint L. Simon öccse az elmúlt időszakban hiába próbálta felszólítani L. Simont és a politikus családi cégét, hogy vonuljanak le a területről, nem történt érdemi lépés az ügyben. Simon Gábor az elmúlt hetekben még a miniszterelnöknek is írt levelet, amelyben azt kérdezi Orbán Viktortól: „Hogyan lehet az, hogy L. Simon sajátjaként tünteti fel a földjeimet a legutóbbi vagyonnyilatkozatában, miközben földhivatali határozat van arról, hogy Simon Gábor tulajdonát képezik, hogyan lehet az, hogy pályázati pénzből az én földemre a megkérdezésem nélkül építkezik?” A kérdésekre nem érkezett válasz a kormányfő irodájától. A 24.hu megkereste L. Simon Lászlót, hogy megtudja, miért szerepelteti vagyonnyilatkozatában a bírósági döntéssel elvesztett földeket és a többi területet. A képviselő szerint azért, mert „a vagyonnyilatkozat egy pillanatnyi állapotot tükröz, a rajta szereplő dátumkori állapotot kell rögzíteni”. „Az új ciklusban leadott vagyonnyilatkozatom kitöltésekor a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban még én voltam tulajdonosként feltüntetve, tehát addigra nem vezette át a földhivatal a bírósági ítélet miatti változást. Ha ma adnék le vagyonnyilatkozatot, akkor már ezek az ingatlanok nem szerepelnének a vagyonnyilatkozatomban” – állította. A képviselő szerint egyébként a pernek semmi köze politikusi, közéleti munkájához, ezért a sajtónak nem kellene foglalkoznia az üggyel.
2018.07.18 08:21
Frissítve: 2018.07.18 08:21