EU-csúcs - Az "orosz veszély" jegyében

A brit kormányfő egyelőre győzött. Az európai vezetők brüsszeli találkozójukon sokat foglalkoztak az angliai idegméreg-támadással. A Brexit még nem került szóba.

Jó híreket kaptak a tengerentúlról az EU állam- és kormányfői, akik hagyományos másfél napos tavaszi találkozójukat tartják Brüsszelben. Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi miniszter csütörtök délután bejelentette, hogy az Európai Unió kivételezést kap az acél- és alumíniumtermékekre kivetett vámtarifaemelés alól. A huszonnyolc európai vezető késő estére tervezett vitája így nem a lehetséges európai válaszlépésekről szólt, hanem a szabadkereskedelem megóvásáról, és a túltermelés megakadályozásáról.

A vacsora témája volt a brit földön elkövetett idegméreg-támadás is, amelyről a résztvevők közös nyilatkozatot készültek elfogadni. Csütörtök este még kérdéses volt, hogy szolidaritásuk kifejezése mellett hajlandók-e élesen elítélni a merénylet mögött gyanított Oroszországot. Úgy tudjuk, hogy Ciprus, Görögország és Olaszország ódzkodott a leginkább a Kremlnek címzett erőteljes megfogalmazástól. A csúcs előtt több tagállam azt hangoztatta, hogy meggyőző bizonyítékokat vár az orosz részvételről, mielőtt a nevét adná egy határozott hangú közös közleményhez. Theresa May brit kormányfő arra igyekezett rávenni uniós partnereit, hogy segítsenek felszámolni az Európát behálózó orosz kémhálózatot.

A brit kormány szerint a Moszkvának dolgozó ügynökök a Salisbury-ben elkövetett idegméreg-támadáshoz hasonló merényleteket követhetnek el az unió más országaiban is. „Egyértelmű, hogy az orosz fenyegetés nem ismer határokat” — mondta Theresa May a csúcs előtt. Dalia Grybauskaité litván elnök a találkozó előtt újságíróknak azt mondta, hogy “fontolgatja orosz diplomaták kiutasítását az országból”, és másoknak is ezt javasolja. Hírek szerint a brit diplomácia a tagállamokkal folytatott kétoldalú megbeszéléseken erre biztatja a partnereit.

Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda!/Szecsődi Balázs

Az állam- és kormányfők szót váltottak a Cambridge Analytica botrány következményeiről is. Orbán Viktor kormányfő — aki ezúttal is kerülte a sajtóval való találkozást — külön brüsszeli videóüzenetet szentelt a témának, amelyben kifejtette: elfogadhatatlan, hogy a Facebook adatbázisát az érintett személyek hozzájárulása nélkül üzleti, de főleg politikai kampányokra használják. Donald Tusk esti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a személyes adatvédelemre vonatkozó nemzeti és európai jogszabályokat mindenkinek tiszteletben kell tartania.

Bojko Boriszov bolgár kormányfő a soros EU-elnökség képviseletében tájékoztatta a résztvevőket a közös menekült- és migrációs politika területén elért “eredményekről”. Ennek része a menekültek elosztásáról rendelkező reform, amelyről szűk két éve nem tudnak megállapodni egymással az uniós döntéshozók. Donald Tusk, az állam- és kormányfői fórum elnöke azt szeretné, ha az unió vezetői júniusi brüsszeli találkozójukon nagy vonalakban megegyeznének a jogszabályról.

Értesüléseink szerint Boriszov tényszerű beszámolójához ketten szóltak hozzá: Orbán Viktor magyar és Stefan Löfven svéd kormányfő. A magyar kormányfő a külső határok védelmének fontosságát hangoztatta, míg svéd kollégája lényegesnek ítélte a közös európai migrációs politikát is, amely nélkül szerinte az EU léte kerülhet veszélybe.