Kína megvédi érdekeit

Publikálás dátuma
2018.03.26 07:32
Amerikai sertéshúst árulnak egy kínai hentesnél. Az amerikai farmerek aggódnak az esetleges vámemelés miatt Fotó: AFP/Zhang Tao
Fotó: /
Megüzente Peking a kínai termékeket pótlólagos vámmal fenyegető Egyesült Államoknak, hogy meg fogja védeni saját érdekeit.

Liu He, a minap kinevezett, gazdasági kérdésekben illetékes kínai miniszterelnök-helyettes a hét végén telefonbeszélgetést folytatott Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszterrel, és kifejtette neki azt az álláspontját: sérti a nemzetközi kereskedelem szabályait Donald Trump azon elnöki rendelete, amely vámmal kíván sújtani összesen mintegy 50-60 milliárd dollár értékben kínai termékeket. Washingtonban arra hivatkoznak, hogy Kína lopja az amerikai technológiát, és nyomást gyakorol az amerikai cégekre a technológia átadására.

A Hszinhua hivatalos pekingi hírügynökség idézte Liut, aki szerint Kína „kész és képes nemzeti érdekeinek megvédésére, és reméli, hogy mindkét fél megőrzi racionalitását”.

Az Egyesült Államokban előzőleg érvénybe lépett az az elnöki rendelet, amely 25 százalékos vámmal sújtja az acél, 10 százalékossal pedig az alumínium behozatalát. Ez elvben nem kifejezetten csak Kína termékeire vonatkozik, de Kanada és Mexikó – valamint legalábbis ideiglenesen az Európai Unió – felmentést kapott, így a gyakorlatban leginkább Kínát érintő intézkedésről van szó.

Ezen felül Trump elnök aláírta azt a rendeletet is, amely a szellemi tulajdonjog megsértésére, a technológiaátadás kikényszerítésére hivatkozva helyez kilátásba további büntető vámokat Kínával szemben. Ennek lehetséges összsúlyához – 50-60 milliárd dollárhoz – képest Kína részéről még csak „figyelmeztető lövésnek” számít, hogy mintegy 3 milliárd dollárnyi amerikai importtermékre készítettek elő újabb vámok kivetését is tartalmazó ellenintézkedést.

A pekingi kereskedelmi minisztérium a bejelentés szerint azt fontolgatja, hogy 25 százalékos vámemelést hajt végre az amerikai sertéshús és az alumínium importja tekintetében, 15 százalékosat pedig az amerikai bor, alma, etanol és rozsdamentes acélcső vonatkozásában.

Az amerikai farmerek már most aggodalmaskodnak: tavaly összesen 20 milliárd értékben szállítottak amerikai mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékeket Kínába, és ebből a sertéshúságazat 1,1 milliárd dollárral részesült, ami az amerikai sertéshús harmadik legnagyobb külföldi piacává tette Kínát.

Az a tény, hogy az amerikai Harvard egyetemen végzett Liu He miniszterelnök-helyettes – aki Hszi Csin-ping elnök nagyon közeli, bizalmas munkatársának hírében áll – személyesen telefonált az amerikai pénzügyminiszternek, elemzők szerint azt jelzi: Pekingben nagyon komolyan gondolják, hogy súlyos kereskedelmi háború törhet ki, és szeretnék ezt elkerülni.

Washington ugyanakkor a jelek szerint nem hajlandó belenyugodni a kínai külgazdasági gyakorlat bizonyos elemeibe. Robert Lighthizer, aki a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Egyesült Államokat képviseli, közölte: Trump elnök utasítására konzultációkat kezdeményezett Kínával a WTO égisze alatt, a technológiai licencekkel kapcsolatos diszkriminációs jelenségek miatt. Peking erre – válasz gyanánt – egyelőre csak azzal az állítással reagált, hogy Kína erőteljes intézkedéseket hozott a szellemi tulajdonjogok hatékony védelme érdekében.

Liu e hónap elején Washingtonban járt, és azt indítványozta, hogy az amerikaiak jelöljék ki azt a legfőbb illetékest, akivel Kína tárgyalhat a kereskedelmi kérdésekről, valamint szedjék pontokba követeléseiket. A Trump-kormányzat erre rögtön előállt azzal: csökkentsék száz milliárddal a 375 milliárd dolláros kínai kereskedelmi többletet a kétoldalú relácóban. Kína szerint viszont ennek az az akadálya, hogy az amerikai kormány nem engedélyezi bizonyos fejlett technológiák Kínába történő eladását.

2018.03.26 07:32

A keménykedés után süllyedőben a CSU hajója

Publikálás dátuma
2018.07.22 18:10

Fotó: NurPhoto/ Alexander Pohl
Elveszítheti abszolút többségét a bajor tartományi választásokon az egyre inkább szélsőjobboldalra kacsingató, a nagykoalíciót is veszélyeztető CSU. Horts Seehofer rossz lóra tett, amikor szembement Angela Merkellel.
Történetének legsúlyosabb válságába került a Keresztényszociális Unió (CSU), ami azt jelzi, teljesen elhibázott stratégiát folytatott a párt a menekültkérdésben, s saját maga alatt vágta a fát azzal, hogy a nagykoalíciót veszélyeztette. A bajor példa abból a szempontból pozitívnak nevezhető az Európai Unió szempontjából, hogy a jelek szerint azért nem mindig a populizmus útja vezet a biztos sikerhez. Igaz, ez utóbbira azért több precedens van. Olaszországban például továbbra is szárnyal a jobboldali radikális Északi Liga és elnöke, Mateo Salvini. A párt a közvélemény-kutatások nagy részében már megelőzi a koalíciós partner Öt Csillag Mozgalmat (M5S), amely bénultan figyeli Salvini féktelen radikalizmusát. Ausztriában ugyan 50 százalék alatti a kormánnyal elégedettek aránya, ugyanakkor a felmérések szerint a radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) népszerűségben már megelőzte a szociáldemokratákat, Sebastian Kurz Osztrák Néppártja (FPÖ) pedig magabiztosan vezet.
Nyilván ezek a példák is a CSU vezetőinek szeme előtt lebegett, amikor kitalálták, hogy lényegében átveszik a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) szélsőséges menekültpolitikáját az októberi tartományi választás közeledtével. Ezzel két legyet akartak ütni egy csapásra. Biztosíthatták volna az abszolút többséget a voksoláson, illetve visszaszoríthatták volna az AfD-t a tartományban. A radikális stratégia agytrösztje alighanem Markus Söder volt, aki meglehetősen erőszakosan támadta hónapokon át jobbról a CSU vezetését, mígnem elérte, hogy tartományi miniszterelnöknek nevezzék ki. A szélsőséges irányvonalat az addig pragmatikusabbnak számító Horst Seehofer is átvette. Bár a CSU elnöke eredetileg nem akart belügyminiszter lenni, hanem a munkaügyi tárcát szemelte ki magának, mivel ez utóbbit a szociáldemokraták kapták meg, a belügyi maradt meg az egyedüli jelentősebb tárcaként. A belügyminisztériumban aztán Seehofer kiélhette magát, olyan szélsőséges menekültpolitikát szorgalmazott, amivel a CDU-val való régi pártközösséget is veszélyeztette. Mindezt csak azért, hogy a CSU minél jobb eredményt érjen el az őszi tartományi voksoláson. 
A felmérések azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a keresztényszociális vezetők stratégiája teljesen elhibázott volt. Az Infratest dimap és a Forsa ügynökség is 38-38 százalékon mérte a pártot, ami még a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti választáson elért 44,2 százaléknál is rosszabb. Vagyis két hónap alatt 4-5 százalékot esett vissza a CSU népszerűségi mutatója, az abszolút többség megszerzése az őszi voksoláson egyelőre elérhetetlennek tűnik. Mindeközben az AfD népszerűsége 12 százalékon stabilizálódott, a menekültkérdéssel kapcsolatos vita nem gyakorolt hatást a szélsőjobboldali párt közkedveltségi mutatójára.

Tüntetés Münchenben

Több tízezer – a rendőrségi jelentés szerint legalább 20 ezer, a szervezők szerint 50 ezer – tiltakozó vonult az utcára vasárnap Münchenben, hogy a CSU bajor konzervatív párt jobbra tolódása és a közbeszéd eldurvulása ellen tiltakozzon. A tiltakozást több mint 130 szervezet kezdeményezte, köztük olyanok, amelyek menekültek támogatásával foglalkoznak, béke- és demokráciapárti aktivisták és a szexuális kisebbségek szervezetei is ott voltak a szervezők között. Színházi dolgozók, értelmiségiek, keresztény szervezetek és szakszervezetek is kiálltak az esemény mellett. A szociáldemokraták, a zöldek, a Baloldal nevű párt és a Kalózpárt is csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek jelszava arra utal, hogy a tiltakozóknak elegük van a hecckampányokból: Együtt a félelem politikája ellen – hirdették az esemény honlapján a szervezők. (MTI)

A CSU számára nagy pofon, hogy felmérések szerint Angela Merkel már népszerűbb a tartományban akár Seehofernél, akár Södernél. A közvélemény-kutatások egyre aggasztóbbak a CSU szempontjából, a bajor pártban pedig nőttön-nő a harci idegesség. Ennek következtében egyre komolyabb ellentét alakul ki a párt két erő embere között, egymást hibáztatják a mélyrepülésért. Söder a szövetségi kormányt okolja ezért, ami azonban jelentős eltérés előző megnyilatkozásaihoz képest, hogy már elsődlegesen nem is Angela Merkel kancellárt teszi felelőssé, hanem párttársát, Seehofert. Utóbbi nem késlekedett a válasszal. 
Az Augsburger Allgemeine Zeitungban elhangzott interjújában azt közölte, Bajorországban kiváló állapotok uralkodnak, mivel a CSU biztos többségre támaszkodhat, amit még „2013-ban, az én vezetésem alatt értünk el”. Szavaiból kitűnik: ha októberben elvesztik az abszolút többséget, az Söder hibája lesz. Hozzátette, komoly fegyvertény, hogy a CSU nincs koalíciós partnerre utalva, ez „nagy előny a választási kampány során”. A szövetségi belügyminiszter egyúttal visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint távozik a CSU éléről, amennyiben október 14-én várakozások alatt szerepelnek a tartományi voksoláson. Szerinte ez csak mese, amit „mindenhol hallani”. 
Igen ám, csakhogy, ha Seehofer lemondásra kényszerülne, az még nem oldaná meg a CSU gondjait. Söder agresszivitásával elérheti azt, hogy őt válasszák meg a CSU elnökének, ám tekintve, hogy néhány hónap alatt a tartomány legnépszerűbb politikusából vált az egyik legmegvetettebb személyiséggé, abból indulhatunk ki, nem ő lenne a jó megoldás a keresztényszociálisok számára. 
Mindemellett komoly gond, hogy az Európai Néppárt frakcióvezetője, Markus Weber által képviselt mérsékelt irányvonal igencsak háttérbe szorult a CSU-nál.

Nem lehet az ember egyszerre nacionalista és katolikus

A keresztényszociálisok drámai visszaesésében szerepet játszhat az is, hogy a katolikus egyház mind többet támadja radikalizmusáért. A tartományban a lakosság nagy része katolikus, bár igen sokan léptek ki az egyházból az elmúlt évek folyamán. A tartományi székhely Münchenben például már csak 40 százalék a katolikusok aránya. A Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Reinhard Marx élesen bírálta mind Seehofert, mind Södert a menekültekkel kapcsolatos kijelentéseik miatt. Különösen annak kapcsán, hogy a szövetségi belügyminiszter 69. születésnapja alkalmából azzal kérkedett, hogy 69 afgán menekültet utasítottak ki az országból. (Mint utóbb kiderült, egyikük öngyilkos lett.) Marx bíboros kifejtette: nem lehet az ember egyszerre nacionalista és katolikus. "Sokan az életüket teszik kockára, és sokan meg is halnak az úton" - húzza alá Reinhard Marx. A politikai felelősöknek Marx szerint nem szabadna úgy tenniük, mintha 2015 óta semmi sem változott volna. Mint mondja: mindenki számára nyilvánvaló volt az egyházban is, hogy nem érkezhet minden évben egymillió ember az országba. "És nem is jöttek" - tette hozzá a bíboros. Reinhard Marx úgy véli, hogy részletes vitát kell folytatni egy egységes bevándorlási törvényről, és nem lenne igazságos, ha Németország egyszerűen "elszipkázná" a mérnököket és az informatikai szakembereket más országokból.

2018.07.22 18:10
Frissítve: 2018.07.22 18:11

Külföldiekkel töltenék fel a német hadsereg üres posztjait

Publikálás dátuma
2018.07.22 11:48
Német ejtőernyősök ugráshoz készülnek egy gyakorlaton
Fotó: DPA/ Wolfgang Minich
A Bundeswehr komoly válságban van, egyebek mellett emberhiánytól szenved. Az értesülést a védelmi minisztérium nem cáfolta, azt mondták, minden lehetséges opciót megvizsgálnak.
Külföldi, európai uniós állampolgárok felvételét mérlegeli a német hadseregbe a berlini védelmi minisztérium a haderőnél, a évek óta fennálló létszámhiány megoldásaként – írja az MTI a hétvégi a német sajtóra hivatkozva. „A német honvédség felnőtté válik. Ehhez képzett emberekre van szükség. Ehhez minden lehetséges opciót mérlegre fogunk tenni” – erősítette meg a védelmi minisztérium az Augsburger Allgemeine című bajor lap értesülését a ZDF német közszolgálati televíziónak. A ZDF honlapján megjelent beszámoló szerint az elképzelés már a védelmi tárca 2016-os úgynevezett fehér könyvében is szerepelt, és most a hadkiegészítési stratégia újragondolásakor vetődött fel ismét. A ZDF-nek nyilatkozó Erich Vad biztonságpolitikai szakértő szerint jó és helyes, hogy a védelmi tárca új, gyakorlatias megoldásokon gondolkozik, mert a Bundeswehr évek óta súlyos problémákkal küzd a toborzás terén. Két héttel ezelőtt a Bild című német tömeglapnak sikerült megszereznie a védelmi minisztérium egyik bizalmas jelentését, melyből az derült ki, hogy a német hadsereg a teljesítőképessége határára ért, jelenleg nem tud a mostaniak mellett további feladatokat vállalni, és minden haderőnemnél problémát okoz a létszámhiány.  
2018.07.22 11:48