Trump bezavart a Fed kamatdöntésébe

A múlt héten negyed százalékponttal 1,75 százalékra, egy évtizede nem látott magasságra emelte az irányadó kamatlábat az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. Az új elnök Jerome Powell első hivatalos nyilvános bemutatkozása nem okozott meglepetést a piacokon, óvatos volt, de egyértelmű, azt hangsúlyozva, hogy a gazdaság jó úton jár és a túlfűtöttség veszélyének nincs jele egyelőre. Jerome Powell a kérdésekre, miszerint képes-e ellensúlyozni Donald Trump kereskedelmi háborújának következményeit, azt válaszolta, „a távlatokban a hatások elhanyagolhatóak lesznek, még akkor is, ha most ez a kérdés foglalkoztatja legjobban a világ gazdaságának szereplőit”. A Fed-nél várható stílusváltás kapcsán már bőbeszédűbb volt, az eddiginél átláthatóbb, és formalitásoktól mentes munkát ígért.

A Fed egyelőre kitart a terv mellett, miszerint idén összesen három szigorító lépésre kerül sor, és év végére 2,125 százalékos lesz a kamatszint. A színfalak mögött azonban nem teljes az egyetértés, a 15 szavazó közül heten összesen négy emelést tartanának kívánatosnak. A gazdasági előrejelzések folyamatosan módosulnak, és ehhez alkalmazkodnunk kell - mondta Powell, aki 2019-re háromszori beavatkozást ígért. A Fed konjunktúra előrejelzése szerint idén 2,7 százalékkal gyarapodik az amerikai GDP, ez 0,2 százalékkal több az eddig vártnál, 2019-re 2,4 százalékra teszik a bővülést, ami ugyancsak jobb érték az előirányzottnál. A munkanélküliség 4,1 százalék az Államokban, a háztartások és a vállalkozók hangulata bizakodó, árnyékot csak a kereskedelmi deficit duzzadása és a dollár permanens gyengélkedés vet az adatokra. A túlfűtöttség veszélye nem látható, és a jegybank nem nyugtalankodik amiatt sem, hogy az infláció az év eleje óta erősödik, idén 1,9, 2019-re pedig a 2 százalékot prognosztizál az intézmény.

A kötvénypiac felé fordulnak a befektetők

A Wall Street enyhe árfolyamemelkedéssel reagált Powell bejelentéseire, majd a piacokon minden pozitív üzenetet felülírt az amerikai elnök által megkezdett vámháború, amit először az egész világ ellen hirdetett meg, majd meghunyászkodva, immár csak Kína maradt a célkeresztjében. A hét végére eluralkodott a katasztrófahangulat, és ezt a tőzsdemérlegek rekordveszteségekkel jelezték. Az utóbbi öt esztendőben összesen kétszer fordult elő, hogy hasonló árfolyamesés következett be. A Dow Jones 5,7 százalékkal zsugorodott, az S&P 500 hat százalékkal zárt alacsonyabban, mint az előző pénteken, míg a Nasdaq 7,3 százalékos árfolyamcsökkenést jelzett. A világ 500 leggazdagabb befektetőjének tárcája 436 milliárd dollárral lett laposabb. A rosszkedv az európai tőzsdéket is sújtotta, 1-2 százalékos veszteséget könyveltek el Párizstól, Frankfurtig a legnagyobb tőzsdék, miközben a volatilitást nyugtázó Vix index töretlenül emelkedett. Ázsia reakciója még hevesebb volt, a japán Nikkei 4,5 százalékos, a dél-koreai index 3,18, míg Kínában sencseni piac 4,49 százalékkal lett könnyebb. A kötvénypiacokon nőtt a kereslet, a hozamok ezzel párhuzamosan lefelé tartottak, a 10 éves amerikai állampapírhozam 5 bázisponttal 2,83 százalékra, a német Bund pedig 6 pontos fogyókúrával 0,52 százalékra süllyedt. A befektetők a biztos felé fordultak, amiből profitált az arany, 1,5 százalékos árfolyamemelkedéssel, unciánként 1346 dolláron zárta a hetet.

Gyengélkedik a dollár

Az euro erősödött a dollárral szemben, a közös valutát 1,2370 dolláron jegyezték, és teret vesztett a zöldhasú a japán jenhez képest is. Mindez jelzi, hogy jelenleg az árfolyam kevéssé függ a monetáris politika alakulásától, de a konjunktúra alakulása sem befolyásolja, Trump zavaros lépései viszont annál inkább rángatják a fizetőeszköz értékét. Elemzők emlékeztetnek rá, hogy az 1971 óta megélt kereskedelmi háborúk mind a dollár gyengülésével jártak. Amúgy a dollár, tulajdonképpen minden várakozásnak ellent mondva, tavaly január óta 8 százalékkal értékelődött le a fontosabb valuták kosarához képest, miközben az adócsökkentések, fiskális reformok, így a külföldi jövedelmek repatriálásának könnyítése, logikusan mind árfolyamerősítő tényezők lennének, ha a dolgok szabályosan működnének.

Hétfőn már nyugodtabb képet mutattak a nemzetközi piacok. Az amerikai pénzügyminiszter a Fox News-nak úgy nyilatkozott, remény van á, hogy sikerül Pekinggel megegyezni, és így elhárulhat az amerikai export 50 milliárd dolláros megadóztatásának veszélye. A Wall Streeten nyitáskor árfolyamemelkedést mutatott az S&P 500 index, az ázsiai tőzsdéken ugyancsak ledolgozták az előző heti veszteségeket, és Európában is emelkedtek a részvényárak. A kötvénypiacon gyarapodtak a hozamok, a dollár árfolyama viszont továbbra is lefelé tartott, egy euró 1,24 dollárt ért Európában.

Mit lép az MNB?

Jogosan merül fel a kérdés, hogy az amerikai kamatemelési ciklus mennyiben érinti a forintot. Vajon nem minősül-e merev monetáris politikának az, hogy a Magyar Nemzeti Bank, szinte senkitől sem zavartatva 2019-ig nem is akar gondolkodni azon, hogy emeljen a 0,9 százalékos alapkamaton? Számunkra a FED-nél sokkal fontosabb az, hogy az Európai Központi Bank (EKB) hogyan viselkedek - mondta a Népszavának Virovác Péter.

Az ING Bank vezető elemzője szerint nekünk arra érdemes figyelni, hogy mi lesz az euró alapkamatával és mi történik a nemzetközi gazdaságban. Az kétségtelen tény, hogy az EKB-nál érlelődik a kamatemelés, de álláspontja szerint ez csak valamikor 2019 első fele tájékán lehet aktuális. Magyarország számára azért kedvezőtlen az amerikai kamatemelési ciklus, mert ezáltal kedvezőbb befektetési lehetőséget nyújtanak a tengerentúli államkötvények, ráadásul a hazaiaknál kisebb kockázattal, ezért pénzkivonásra is számítani lehet.

A helyzet azonban korántsem ennyire értelmű - fűzte hozzá Virovácz Péter -, hiszen amíg nálunk évek óta rekord alacsony szinten beragadt az alapkamat, addig Romániában - több lépcsőben - idén már 2,25 százalékra emeltek, és Csehországban is hasonló a helyzet, de ők még csak 0,75 százaléknál tartanak. A két régióbéli ország gazdasága erőteljesebben fejlődik, mint a mienk, ezért megengedhetik maguknak a szigorítást. Emellett, ahol magasabb az alapkamat, ott gyorsabban tudnak reagálni a nem várt világgazdasági változásokra, mert van honnan vágni. B. M.