Keleti nyitás: arab úton a kenőpénz milliárdok

Feltűnő igyekezettel cáfolja a kormánygépezet az új botrányt: elcsalt milliárdok vándoroltak keletre, hogy aztán arab strómanok befektetéseiként bukkanjanak fel újra itthon.

A rendőrség, az ügyészség de még a jegybank is igyekezett cáfolni a Magyar Nemzet hétfői cikkét, amelyben az állt: az FBI gyanúja az, hogy magyar kormányzati szereplőknek kenőpénzként kifizetett 3-4 milliárd euró vándorolhatott arab és ázsiai számlákra. Ugyanakkor a szokatlan elánnal kiadott közlemények egyike sem konkrét cáfolat, inkább csak homályos célozgatás arra, hogy a kampányra időzített kiszivárogtatásról van szó. A meg nem nevezett amerikai forrásokra hivatkozó Magyar Nemzet-cikk szerint a pénzmosási hálózat egyik futárja, egy magyar férfi jó ideje az FBI dokumentumaival „védett tanúként” él az Egyesült Államokban.

A lap szerint az FBI értesítette a százmilliárdos pénzmosás gyanújáról a magyar hatóságokat és hozzájárultak volna ahhoz, hogy közösen kihallgassák a férfit. A magyar felet azonban valamiért nem érdekelte ez a lehetőség. A magyar kormányszereplőket érintő, milliárdos pénzmosásra utaló konkrét okirati bizonyítékot a lap még nem mutatott be, csak annyit közölt: az óriási összeget néhány milliárdonként emelték le magyar kormányközeli bankok számláiról, majd ebből gyémántot vásároltak, vagy az iszlám világ párhuzamos bankrendszerén a Havalán keresztül vittek ki külföldre. A lap szerint a pénz egy része arab strómanokon keresztül érkezett vissza Magyarországra, ahol luxusszállodákat és kastélyokat vettek belőle az arab befektetők.

Lapunk az ügyben megkereste a Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, ám ott nem kommentálták az ügyet.

Összeáll a korrupciós mozaik

Az új botrány összeérhet a Pharaon-üggyel, de akár a Kósa-örökséggel – legalábbis a Jobbik és az LMP szerint. A Jobbik nem tartja elképzelhetetlennek: az 1300 milliárdos rejtélyes csengeri örökség lett volna a fedőtörténete annak, miként kerül a hatalmas, korrupcióból származó összeg Magyarországra.

Demeter Márta, az LMP képviselője arra emlékeztetett: a Magyarországon luxusingatlanokat vásároló, nemrég elhunyt Gaith Pharaont talán azért nevezte Orbán Viktor professzornak, mert a törvénytelen forrásokból származó pénzek tisztára mosásához értett.

Más ügyekhez képest feltűnő gyorsasággal reagáltak a magyar hatóságok. A bankfelügyelet szerepét ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye szerint a már csak a hírben szereplő 3-4 milliárd eurós összeg nagyságrendje miatt is "nyilvánvalóan alaptalannak", a pénzügyi stabilitás veszélyeztetésére alkalmasnak tartja a cikket. Arról ugyanakkor az MNB nem ír, hogy vizsgálatot indítottak-e az ügyben. Reagált a rendőrség és az ügyészség is a napilap cikkére, ám csak meglehetősen homályos és foghíjas közleményekben próbálták cáfolni az ügyet. Így a Legfőbb Ügyészség csak annyit közölt: nincs arról tudomása, hogy az USA igazságügyi szervei felajánlották volna a magyar hatóságoknak, hogy kihallgathatják a szökésben lévő személyt. Azt ugyanakkor nem közölte, hogy más, magyar bűnüldöző hatósághoz érkezett volna ilyen felajánlás.

A rendőrség hétfői közleményében név szerint nevezett meg a Magyar Nemzet cikkével kapcsolatosan egy férfit: Faidt András Pétert. Szerintük a férfival szemben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) egy 2014-ben különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntette miatt nyomozott, ám időközben Faidt az USA-ba távozott. Ugyanakkor a rendőrség hangsúlyozta: ebben az ügyben nem merült fel a Magyar Nemzet cikkében felvázolt, uniós vagy költségvetési forrásokból történő pénzmosás. A társaival szemben már benyújtott vádirat szerint Faidt ellen a magyar rendőrség azért nyomozott, mert nem igazán aktív magyar cégeknek nyitottak bankszámlát, hogy azokon mossanak át külföldi csalásokból származó pénzeket. A „nyomozó hatóság” az ügyben jogsegélykérelmet terjesztett elő az illetékes amerikai szervek felé, ám arról a rendőrség már nem beszél, hogy ez kiadatást jelentett-e, és mit reagáltak erre az amerikaiak.

A jelek szerint az ügyben valamiféle állóháború van a magyar és az amerikai hatóságok között. Míg a magyar hatóságok Faidttal szemben nyomoztak, majd 2016 februárjában Interpol-körözést adtak ki a vállalkozó ellen, addig Faidt – a Facebook profilja tanúsága szerint – zavartalanul élte világát, tavaly tavasszal egyenesen Hollywood-ból posztolt, de készült róla fotó New York legforgalmasabb utcáján is. Vagyis nagyon nem úgy festett, mint aki attól tart, hogy az amerikai hatóságok kiadják Magyarországnak.

Hogy még különösebb legyen a történet: közben a napokban az USA-ban vádat emeltek egy többrendbeli autós-bankszámlás csalási, pénzmosási ügyben egy csapat magyarral szemben, akik közül többen Faidttal is kapcsolatban lehettek és Magyarországon tartózkodnak. Az amerikaiak a magyar csoport letartóztatását és kiadatását kérte az Igazságügyi Minisztériumon keresztül, ám a minisztérium egyelőre nem tudni miért, de megtagadta ezt.

Faidt üzleti sikerei

Cégbírósági adatok szerint a harmincas éveit taposó Faidt több mint tucat magyar vállalkozásban volt érintett az évek során, elsősorban izraeli kötődésű ingatlancégek környékén bukkant fel, de volt köze gyémántüzletben is érintett vállalkozáshoz is.

Faidt legnagyobb dobása, hogy 2009 és 2016 között az ügyvezetője volt a mára döbbenetes pénzügyi eredményei miatt a nemzetközi pénzvilágban is feltűnést keltő kisvállalkozás, a törökbálinti Innocore Vision Kft.-t 2016-ig tulajdonoló Earts Kft.-nek.

A 2010-ben mindössze félmilliós jegyzett tőkével alapított, elektronikai termékek kereskedelmével foglalkozó Innocore üstökösként tűnt fel a piacon: elérhető beszámolóinak utolsó négy évében több milliárdos forgalmak mellett egyre növekedett a profitja, amely 2016-ban már 370 milliós volt. A cég a számainak köszönhetően a londoni tőzsdét üzemeltető vállalat leginspirálóbb európai cégeket összegyűjtő tavalyelőtti kiadványába is bekerült.

2016 végi adatok szerint az Innocore-ban akkor már egymilliárdos összeget meghaladó tőke parkolt, ebből négyszázmillió feletti összeg pénzeszközben. Ezt a malacperselyt viszont már nem a Faidt vezette cég fogja feltörni: a férfi 2016 elején távozott az ügyvezetői székből, az Innocore pedig azóta egy miskolci illetőségű magánember kizárólagos tulajdonába került.