Akár 10 százalékkal is drágulhatnak az építőanyagok

A kereslet növekedése, a bérek emelkedése okán folyamatosan nő az építőipari anyagok és -munkák ára, ami végül az ingatlanárakban csapódik le.

Akár 8-10 százalékkal is többet kell adni idén a cserépért, csempéért, tégláért, cementért, mint tavaly, de drágul a habarcs, az ablak, a vakoló- és a burkolóanyag és a szállítás is a szakemberek előrejelzése szerint. Az alapanyagok drágulása mellett a bérterhek is növelték a gyártók költségeit. Ennek ellenére az ágazati szereplők 2018-ban is a tavalyi 30 százalékos forgalombővülésre számítanak.

A tavalyi növekedés jellemzően a szerkezetépítések felfutásának volt köszönhető, idén az úgynevezett befejező munkálatok, például burkolás, tetőfedés, festés, illetve a folytatódó szerkezetépítési munkák tartják szinten az ágazat teljesítményét – nyilatkozta a Népszavának Vidor Győző a Magyar Építőanyag és Építéstermék Szövetség elnöke.

Az új ingatlanok kedvező, 5 százalékos áfabesorolása 2019-ig érvényes, így érthető, ha a beruházók igyekeznek a határidő lejárta előtt befejezni a projekteket. Ha a kedvezményes áfakör meghosszabbításáról nem hangzik el egyértelmű szándéknyilatkozat a kormány részéről, akkor az építőanyagipar lendülete is megtörhet. Időlegesen egyes építőanyagok esetében akár hiány is kialakulhat. Ennek egyik oka, hogy a 2008-as válság után az ágazat teljesítménye nagyjából a felére esett vissza. A kisebb cégek, például téglagyárak bedőltek, a vállalkozások pedig megrendelés híján sok dolgozót voltak kénytelenek elbocsátani. Nem lehet egyik napról a másikra újraindítani még az átmenetileg leállított üzemeket, gyártósorokat sem - említette az elnök. Az észak-nyugat-magyarországi, illetve a közép-magyarországi gyárakba ráadásul nagyon nehéz szakmunkásokat találni, mert az autó- és autóalkatrészeket előállító gyárak, illetve főleg a nyugat-magyarországi régiókban az ausztriai munkalehetőségek (magasabb bérek) elszívták a szabad munkaerőt. Ez a hazai béreket is feljebb húzza, így az építőanyag-iparban is már magasabbak a bérek. Elvileg a közfoglalkoztatottak tömege jelenthetne munkaerő tartalékot, de többségük szakképzetlen, nem alkalmas ezekre az ipari munkákra - jegyezte meg Vidor Győző.

A hazai építőanyagipar szereplőinek 80-85 százaléka multinacionális cégek magyarországi leányvállalata. Ennek az az előnye, hogy rövid időn belül részesülnek a központ kutatás-fejlesztés eredményeiből, az anyavállalattól megkapják a legkorszerűbb anyagokat, gyártástechnológiákat. Ennek tudható be, hogy ezek a magyarországi üzemek is korszerű berendezésekkel, magas fokon automatizáltan működnek. Így a szakemberhiány sem annyira súlyos, mint az ágazat többi szegmensében. Viszonylag kevés emberrel is jelentős hozzáadott értéket képesek előállítani. Miközben az építőipar gépesítettsége, technológiai színvonala 7-10 éves lemaradásban van az európai átlagtól, ez nem érvényes az építőanyag-iparra. Magyar tulajdonban csupán egy jelentősebb tetőcserép gyár, illetve több téglagyár, betonüzem van.

A konjunktúrahullámzás hatásait az államnak kellene makrogazdasági szinten tompítani, ahogy azt például sok országban az autóiparban különböző programokkal tették - tette hozzá Vidor Győző.

Alacsony az építőipar társadalmi presztízse

A 180 embert foglalkoztató olasz tulajdonú építőanyag gyártó cég, a Mapei Kft. azon kevés kivételek egyike, amelyik nem küzd szakemberhiánnyal. Az építőanyagkereskedői hálózatban már inkább tapasztalható, hogy kevés a jó szakember. Az állami szakképzés oktatási tematikája nem megfelelő, ezért a magyarországi leányvállalat igyekszik saját képzési megoldásokat keresni - hangzott el a cég tegnapi tájékoztatóján.

A szakemberutánpótlás gátja az is, hogy nagyon alacsony az építőipar társadalmi presztízse. Tavaly például bádogosképzésre egyetlen fiatal jelentkezett. Az építőiparban is életpályamodellt kell felmutatni a fiataloknak, hogy milyen képzettségre tehetnek szert, milyen kereseti lehetőségeik lesznek az általuk választott szakmában – mondta a Népszava kérdésére Markovich Béla, a kft. ügyvezető igazgatója. Egy tavalyi felmérés szerint a fiatalok körében éppen a bádogos a legkevésbé ismert, a legtöbben a villanyszerelő, burkoló és a kőműves, festő szakmákról tudtak. A kft. dolgozói idén 10 általános iskolában beszélnek az építőipari szakmáról és a gyerekek a gyakorlatban is kipróbálhatják néhány szakma alapfogásait.

Legalább ennyire fontos a felnőttképzés, illetve a szakemberek továbbképzése. Tavaly például a Mapei Kft. több mint 7 ezer szakembernek szervezett továbbképzést.