Tokajt védi a kormány, az emberek már félnek

Publikálás dátuma
2018.03.28 07:02
Fotó: Kállai Márton
Fotó: /
Nem akarják rekvirálni a világörökségi területeken lévő házakat, földeket, pincéket, de valahol érhető, ha információk hiányában sokan megijedtek az állam elővásárlási jogának bejegyzésétől, s a kézhez kapott határozattól – mondta a Népszavának Latorcai Csaba a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára.

- Tokaj-Hegyalján sokan a rekvirálást emlegették, amikor megkapták az állam elővásárlási jogának bejegyzését a pincéjükre.

- Ez súlyos félreértés. A tavaly elfogadott és idén január elsejével hatályba lépett törvény azt szabályozza, hogy ha megtörténik egy adásvétel, s minden részletben megállapodtak a felek, akkor a tulajdonosnak meg kell szólítania az államot, hogy ugyanilyen feltételekkel élni akar-e az elővásárlási jogával.

- Miért van erre szükség?

- A világörökségi területek összképének megőrzése és karbantartása kiemelt feladat. Számtalanszor előfordult, hogy egy ingatlan gazdát cserélt, s például a külföldi tulajdonost nem lehetett kötelezni a parlagfű levágására, az épület állagának megóvására, mert nem tartózkodott életvitelszerűen az országban.

- Vagyis a törvény valódi célja, hogy a külföldiek ingatlanszerzését megakadályozza.

- Valóban ez az egyik szempont. A világörökség megőrzésének ez egy finom módja, nincs kényszer, nincs jogvesztés, az elővásárlási jog inkább egyfajta védőháló.

- A tokajiak szerint az állam beavatkozik a szabadpiaci folyamatokba, hisz végső soron nem tudják annak eladni a pincét, akinek akarják. Ha pedig utód híján esetleg nem egyenesági rokonnak ajándékoznák oda, illetéket kellene fizetniük.

- Akkor ne ajándékozzák, hanem végrendelkezzenek, így illetékmentesen adhatják annak, akinek akarják! Törvényes örökös esetében még ez sem kell hozzá.

- Egy ilyen bejegyzés a tulajdoni lapon többek szerint is megváltoztatja az ingatlan forgalmi értékét.

- Mi úgy véljük, hogy ez a bejegyzés növeli az ingatlan értékét, hisz tegyük fel egy pályázat, vagy egy hitelszerződés fedezeteként vagy önrészként azt mutatja, hogy az ingatlan forgalomképes, s az állam akár vevőként is fellép. A félelmek ez ügyben jelentősen eltúlzottak, bár érthető, ha valaki egy ilyen határozat kézhezvételekor megijed. Ennek azonban legfőbb oka az információhiány.

- A törvény melléklete 1825 oldalon sorolja azokat az ingatlanokat, amelyek világörökségi helyszínen találhatók, köztük budapesti, Andrássy úti lakást, üzletet, hollókői házat, termőföldet, szőlőt. 

- A területeken közel nyolcvanezer ilyen ingatlan van, de elővásárlási jogot sem lakóházra, sem termőföldre, sem szőlőre nem jegyeztettünk be. Ez a rendelkezés az összes ingatlannak nagyjából a negyedét, mintegy húszezret érint.

- Tokajban hallani helyiektől, hogy egyes potentátok kimaradtak, van, akinek a pincéjére került ilyen bejegyzés, van, akiére nem.

- A listát mindenütt az adott földhivatalok állították össze, nem nevek, hanem helyrajzi számok alapján.

- Mit kezd majd az állam az így tulajdonába került tokaji pincékkel? Egyesek szerint majd a csókosok között osztják újra azokat.

- Nincs értelme ilyesmiről beszélni. Január elsején lépett életbe a törvény, azóta több, mint száz adásvétel történt a világörökségi területeken, de az állam egyszer sem élt elővásárlási jogával. Ha nincs ok, nem avatkozunk közbe.

2018.03.28 07:02

Csúnya vége lehet, ha rövid pórázra fogják a kórházakat

Publikálás dátuma
2018.07.21 07:00

Fotó: / Németh András Péter
Már szeptemberben több kórházra kitehetik a „betegellátás szünetel” táblát, ha a kincstár valóban érvényesíti a költségvetési intézményekre szabott regulát. Közben ismét gyűlik a kórházak adóssága, június végén már 35 milliárd forint volt.
A HVG hívta fel a figyelmet arra, hogy megszűnt a kórházak mentessége a szigorú gazdálkodási szabályok alól. Korábban ez a lazítás tette lehetővé az intézményeknek azt, hogy akkor is fizessenek bért és el tudják látni a betegeket, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtana fedezetet. Az „alulfinaszírozás” következtében keletkezett adósságokat az állam eddig hagyományosan év végi konszolidációs csomagokkal rendezte.
A kórházak elvben már legalább négy éve nem költhetnének többet, mint amennyire az éves keretükből telik. Ezt a szabályt azonban eddig éppen a betegellátás érdekében nem érvényesítették az egészségügyben, azaz befogadták számláikat akkor is, ha azok a havi költhető keretük fölötti összeg volt. Most az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyomatékosan jelezte a kincstárnak: a türelmi időnek vége. Lapunk úgy tudja, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár is „küzd” azért, hogy vegyék ki a kórházakat az érintett szabály hatálya alól, biztosítsák továbbra is kivételezett helyzetüket, ám információink szerint eddig nem járt eredménnyel.
A Népszavának nyilatkozó szakemberek szerint, ha az ÁSZ nem enged, akkor mintegy 40 intézményre kerülhet ki a zárva tart tábla legkésőbb szeptemberre. Először az eladósodott intézmények kerülhetnek bajba, mert azoknál a tartozás eleve ráterhelődik az elkölthető szabad forrásokra. Azaz az év további hónapjaiban ennyivel kevesebbet költhetnek. A Népszavának gazdasági szakemberek azt mondták: az új számviteli szabályok mellett legfeljebb négyszázaléknyi eladósodás menedzselhető, ám ahol ennél több van, előbb-utóbb képtelen lesz ellátni a napi feladatait. A négy 4 vagy annál kevesebbel tartozók „klubjához” azonban a 107 állami intézménynek csak töredéke sorolható.
Lapunk az egészségügyi kormányzatnál érdeklődött arról, mit kívánnak tenni, hogy ne csukjon be a fiskális szabály miatt több tucat kórház, de lapzártáig nem érkezett válasz.  Az államkincstár most nyilvánosságra hozott adatai szerint június végén 35 milliárd forint volt a kórházak tartozása. Június végén Varga Mihály pénzügyminiszter az ATV-ben is jelezte: aggódik a kórházak adóssága miatt, és az egyetemekhez hasonlóan költségvetési felügyelők kinevezését javasolja az intézményekhez. Úgy tudjuk, még nem dőlt el, hogy valamennyi fekvőbeteg ellátó kap „kasszaőrt” vagy csak azok az intézmények, amelyek lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka. Információink szerint, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár az utóbbiért lobbizik a pénzügyi kormányzatnál. Mint arról július elején írtunk, a költségvetési felügyelők meglehetősen széles jogosítványokkal rendelkeznek majd, a főigazgató csak azt a kötelezettségvállalást teljesítheti, amit előzőleg a felügyelője jóváhagyott – miközben a betegellátás felelőssége továbbra is őt terheli.
Szerző
2018.07.21 07:00
Frissítve: 2018.07.21 07:00

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06