A nemzetbiztonság javában tudhatta, hogy megfigyelik a magyar civileket

Publikálás dátuma
2018.03.28 11:51
Siewert András az őt megkereső ismeretlenek képével. Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Hosszú cikkben számol be a brüsszeli Politico.eu a közelgő magyar választásról. A portál kitér arra, hogy Simicska Lajos, Orbán korábbi barátja hogyan próbálja korrupciós ügyek nyilvánosságra hozásával aláásni a Fidesz hatalmát. Majd ismerteti a kormánypárt válaszát: titkosszolgálati, akár illegális eszközökkel gyűjt információt civilekről, ugyanis az ellenük felépített kampánnyal kíván választásokat nyerni. A Politico forrásai szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal már január óta tudja, hogy akár illegális eszközökkel, külföldi titkosszolgálatokkal összejátszva kémkedhet magyar civilek után a kormány.

Legalább négy, a Fidesz által közellenségnek kikiáltott magyar civil szervezetet is megkerestek e-mailen és telefonon valójában nem is létező, külföldi cégek és magukat támogató üzletembernek kiadó személyek, ugyanazzal a fedőtörténettel. A megkeresett civil szervezeteknek - így a Nyílt Társadalom Alapítványnak, a berlini székhelyű Európai Szövetség a Szabadságjogokért-nak, a Helsinki Bizottságnak és Migration Aid-nek - azt ajánlották, hogy a képviselőik menjenek ki velük Bécsbe tárgyalni. Azt nem indokolták meg, hogy miért nem a magyar fővárosban akartak találkozni a magyar civilekkel.

A Migration Aid vezetője, Siewert András elfogadta a meghívást. Január elején kiutazott Bécsbe egy találkozóra. Siewert András lapunknak is elmondta: az első találkozó után számára nyilvánvaló volt, hogy ügynökökkel van dolga; elmondása szerint Bécsből hazaérve felvette a kapcsolatot az ilyen ügyekben illetékes magyar hatóságokkal. Azt, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal január óta tudott arról, hogy külföldi állampolgárok információt gyűjtenek magyar civilekről, a  Politico számára is megerősítette egy, a nyomozásra rálátó forrásuk.

Az ismeretlenek és célpontjaik közti találkozók január és február között zajlottak, a New York-i Ritz Hotel és a bécsi Intercontinental Hotel mellett egy amszterdami helyszínen is. Ezek egymáshoz képest néhány napon belül történtek, értesült a portál a találkozókról tudomással bíró személyektől. A portálnak nyilatkozó szakértők szerint ehhez akár illegálisan is összejátszhat külföldi csoportokkal és titkosszolgálatokkal a Fidesz.

A januári után Siewert is vállalkozott még egy találkozóra, februárban. A második alkalom az őt megkereső személy cégével együtt eltűnt, az elhangzottakból összevágott részletek pedig a Magyar Időkben jelentek meg, Bayer Zsolt neve alatt. Hasonló Dénes Balázs, az Európai Szövetség a Szabadságjogokért nevű szervezet vezetőjének története. Titokban felvettek egy Dénessel folytatott beszélgetést, melyből egy részlet a Soros ellen uszító Jerusalem Postban jelent meg. Mint a Politico írja, ismeretlenek ugyan ezzel a módszerrel a Soros által támogatott Nemzetközi Reneszánsz Alapítványt is megkeresték.

A választási kampányból kiszivárogtatások küzdelme lett Orbán és Simicska között, írja a Politico. Szerintük a tét a kormánypártnak igen komoly: egy esetleges választási vereség után olyan nyomozások indulhatnak el, melyek eredményeképp Fideszes vezetők kerülnének börtönbe.

A Politico cikke itt olvasható.

Szerző
2018.03.28 11:51

Az utolsó Simicska-bomba

Publikálás dátuma
2018.07.20 08:30
FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Egy titokzatos „videóvallomás" lehet az üzletember végső ütőkártyája Orbán Viktorral szemben.
„Életem legszebb három éve volt. Teljesen szabadon azt csinálhattam, amihez kedvem van”; „Nyomasztó volt ez a három év. Főleg abból a szempontból, hogy végig kellett néznünk: minden erőfeszítésünk dacára Orbán Viktor hogyan építi ki még jobban a hatalmát az élet minden területére” - csak egy-egy jellemző mondat, arról, hogy a Simicska-birodalomból nézve is mennyire ellentmondásosak voltak a G-nap utáni évek. Az mindenesetre tény, Simicska gondosan ügyelt rá, hogy az a 2015 elején ellenszélbe került érdekeltségei ne hulljanak szét, így egyben tartotta a Közgép szakember gárdáját és eszközállományát is, és finanszírozta a Hír Tévé, a Lánchíd Rádió és a Magyar Nemzet működését. Ebben az időben forrásink szerint azt mondogatta, „a legrosszabb, ami az országgal történhet, hogy Orbán Viktor ismét kétharmadot szerez 2018-ban”. Ennek jegyében vette fel a kapcsolatot a Jobbikkal, amelyikben a legnagyobb potenciált látta az ellenzéki pártok közül, hogy megakadályozza a Fidesz kormányalakítását (erről lásd keretes írásunkat), és kvázi ez volt a vezetői utasítás a médiaportfólió vezetői számára is. Egy forrásunk szerint egyébként a legendás budapesti Radóc utcai házban jöttek össze minden hétfőn reggelizni az oligarcha, Tóth Marianna, a Nemzet Lap-, és Könyvkiadó Kft. ügyvezetője, Faragó Csaba, aki 2017 novemberében váltotta Simicska Ádámot a lapkiadó kft. élén és egyben a Hír TV Zrt. igazgatósági tagja is lett, Fonyó Károly, a Hír TV Zrt. elnöke, Schlecht Csaba a Lánchíd Rádió, D. Horváth Gábor a Magyar Nemzet főszerkesztője, valamint Tarr Péter, a Hír TV vezérigazgató-helyettese, hogy megvitassák a „Simicska-média” aktuális ügyeit. Egy ilyen alkalommal Simicska epésen jegyezte meg a miniszterelnökről: „És én még azt hittem sokáig, hogy ez egy államférfi." Arról megoszlanak a vélemények, hogy Simicska Lajos mikor döntött úgy, hogy vége. Egy volt munkatársa szerint egészen a választások éjszakájáig meggyőződése volt a stábnak, hogy a kormány-ellenzéki mandátumarányokat tekintve legalább egy döntetlen-közeli eredmény elérhető, még ha szűk többséggel kormányon is marad a Fidesz, így mindenkit „sokkszerűen” ért az újabb kétharmad. Más viszont arról beszélt: onnantól kezdve, hogy kiderült, a Jobbik sem képes több ezer szavazókörbe megfigyelőket delegálni, már érezték, hogy nagy a baj. – Amikor kijött ez a hír, Lajos felhívott és azt mondta, mostantól minden Magyar Nemzetet gondosan eltesz, mert ez egy újabb Fidesz-kétharmadot jósol előre, akkor pedig nekünk nem sok levegő marad – fogalmazott egy forrásunk. Elmondása szerint innen már válságforgatókönyvek is készültek, elsősorban a médiaportfóliót illetően: a Magyar Nemzet hetilapként folytatta volna nyomtatásban, míg az MNO.hu megmaradt volna „komoly politikai hírportálnak”, de emellett egy „gonzó jellegű” másik közéleti online lap is indult volna. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, amikor Tóth Marianna meglátta az ezzel kapcsolatos költségbecsléseket, csak a fejét rázta. A Hír TV működési költségeinek radikális csökkentésére is már januárban utasítást kapott a televízió vezetése, konkrétan össze kellett állítaniuk egy listát a kirúgandó munkatársakról. Az újabb kétharmad nyomán aztán gyorsan döntöttek a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió azonnali bezárásáról, és a leépítésről a televízióban. – Igazából a tévé vezetésének aznap, április 10.-én nem csak bejelentenie kellett volna a leépítést, végre is kellett volna hajtania azt, de Petiék (Tarr Péter – a szerk.) egyszerűen féltek tőle, hogy elszabadulnak az indulatok, így inkább azt mondák, majd a következő egy hétben döntenek a leépítésről – mondta forrásunk.
– Lajos tényleg hitt a kormányváltás lehetőségében, de rá kellett jönnünk, hogy bármennyi energiát belefektethet ebbe, azt a politikai munkát nem tudja elvégezni az ellenzék helyett, ami ehhez kell – magyarázta a kapituláció okait egyik forrásunk. Simicska egy közeli munkatársa – mint azt korábban már megírtuk – pedig úgy fogalmazott, „Lajos a harmadik kétharmad után már elhiszi Orbánnak, hogy 2030-ig maradhat hatalmon” - így pedig semmi értelme a háborúzásnak. Persze azt sem lehet mondani, hogy ami történt, teljesen előzmény nélküli volt. A Vasárnapi Hírek még tavaly decemberben írt arról, hogy a választás után Simicska akár 50 milliárdos ajánlatot is kaphat a hatalomtól az elvonulásért, az ATV.hu pedig idén márciusban írta meg: az akkor kirobbant, a Fideszhez kötődő korrupciós ügyek kapcsán Orbán Viktor úgy nyugtatta híveit, hogy „ne dúljatok-fúljatok, ne törődjetek a provokációval, a Simicska-sajtó botrányhíreivel, lesz válasz mindenre április 8-a után, ha győztünk”.
Az üzletembernek azért – egy munkatársa szerint – van még egy utolsó húzása: videóra vett egy hosszú monológot, amin közös ügyeikről beszél Orbán Viktorral, és több példányban letétbe helyezte azzal, hogy „ha vele bármi történne”, kerüljön nyilvánosságra az anyag. - Lajos arról is gondoskodott, hogy ebből többen részleteket lássanak, így a másik oldalon is tisztában lehetnek vele, mivel járna, ha ez kikerülne – fogalmazott rejtélyesen egy munkatársa.

Mi lesz velük?

Információink szerint Simicska Ádámhoz hasonlóan szintén az Egyesült Államokba tart Faragó Csaba és Fonyó Károly. Ez persze nem akkora meglepetés, a két üzletembernek régóta vannak amerikai érdekeltségei, így korábban is szóltak hírek arról, hogy – függetlenül a választások eredményétől – előbb-utóbb visszaköltöznek. Faragó Csaba Hír TV-s forrásaink szerint már be sem jár a televízióba, ahol – mint a HVG megírta – Paulik Róbert lehet az új vezető. A Hír TV-nél egyébként úgy tartják, csak rossz és még rosszabb között választhatnak majd: ha be nem is zárják a csatornát, az biztosra vehető, hogy a kormánykritikus hang hosszabb távon nem marad. – Orbán kedvenc módszere, hogy a rendszeren belül is versenyezteti a szereplőket a lojalitást illetően, majd küzdhetünk az Echo TV-vel, hogy melyikünk lesz a nagyobb kormánypárti – mondta egy tévés vezető. Az is felmerült, hogy – mivel a Magyar Nemzet brandje is Nyerges Zsolté lett – esetleg újraindítják a lapot, persze, szigorúan kormánypárti profillal. A HVG összesítése szerint a Közgép, a Publimont és a mezőgazdasággal foglalkozó Mezort még mindig termel nyereséget, a média viszont régóta masszívan veszteséges. Azt többen, a 444.hu és a HVG is megírta, hogy Nyerges Zsolt tovább működteti a cégbirodalmat és a Népszavának ugyanerről számoltak be az ügyre rálátó források, hozzátéve: „Nyerges azt az utasítást kapta, hogy további intézkedésig tartsa egyben és működtesse a portfóliót”. A legegyértelműbb a helyzet a Közgépnél, a cég megőrizte eszközállományát és szakembergárdáját is, ráadásul egyedülálló tapasztalatokkal rendelkezik az iparágban, így mindenki biztosra veszi, hogy hamarosan ismét jelentős szereplője lehet a hazai mélyépítő szektornak.

Simicska és a Jobbik

– Vona Gábor sosem érezte sajátjának a masszívan antiszemita, cigányozós szélsőjobboldali közeget, amivel a Jobbik 2010-ben 17 százalékos eredménnyel jutott be a parlamentbe, de a politikai hatalmi logika alapján elfogadta, hogy a Fideszt akkor csak jobbról lehetett eredményesen támadnia egy új pártnak – mondta a Népszavának Simicska Lajos egyik munkatársa, aki állítása szerint rálátással bírt az oligarcha és a Jobbik kapcsolatára. Forrásunk szerint így „természetes volt”, hogy a potenciális kormánybuktató erőt kereső Simicska és a mérséklődő Vona Gábor egymásra találtak, sőt a folyamat felerősödésében az üzletember aktív támogatásának is volt szerepe. Hogy Simicska Lajos mennyi pénzzel támogathatta a Jobbikot, arra a „semennyivel”-től a három milliárd forintig hallottunk tippeket, de ez valószínűleg sosem fog kiderülni. Ugyanakkor a már idézett munkatárs szerint a választási kampányban a Jobbik egy-egy delegáltja, például Radnai László kommunikációs igazgató rendszeresen részt vett a már említett Radóc utcai reggeliken is, igaz, jobbára megfigyelőként. Radnai László a Népszavának azt mondta, összesen egyszer volt alkalma Simicska Lajossal közvetlenül találkozni, akkor a Jobbik választási plakátjainak kihelyezéséről volt szó. – 2017. augusztus 15.-ig voltam a Jobbik kommunikációs igazgatója, de az egy rosszindulatú vád, hogy „összekötő” lettem volna Simicska Lajos és Vona Gábor között. Hogy a lemondásom utána mi történt, arról nem tudok beszámolni, én onnantól már csak afféle „márkaőrként” figyeltem a párt mérséklődését, amit a kezdetektől támogattam – mondta. Arról, hogy Simicska Lajosnak milyen kapcsolata volt a Jobbikkal, Radnai László azt mondta: „Nyilván volt kapcsolat abból a szempontból, hogy Simicska Lajos a Jobbikban látta azt az erőt, amely képes lehet a Fidesz leváltására, így támogatta a párt törekvéseit, de ez nem jelentett semmilyen direkt befolyást a Jobbik politikájára, elég csak arra gondolni, hogy a „mérséklődés” már 2013-tól elindult, de ezt a Jobbik vezetése Vona Gáborral az élen saját maga kezdeményezte és vitte végig”. A plakátok kedvezményes árával kapcsolatban Radnai László azt mondta, soha nem kaptak extra kedvezményt, „a tárgyalások mindig úgy folytak, hogy a Publimont képviselőinek volt egy konkrét elképzelése a plakátok számáról és áráról, és nekünk is volt egy másik, és ezeket igyekeztünk összhangba hozni, de a Publimont részéről mindig üzleti alapon tettek ajánlatot”. Végül hozzátette, „valaki végre tegye egymás mellé a Publimontnak a 2014-es és 2018-as választási kampányában leszerződött plakátárait és máris látható lesz, hogy a Jobbik nem kapott extra árengedményeket és főleg nem ingyen plakáthelyeket”.

2018.07.20 08:30
Frissítve: 2018.07.20 09:35

Több százmillióba kerültek Orbán külföldi útjai

Publikálás dátuma
2018.07.20 07:10
Orbán Viktor és Erdogan korábbi találkozója
Fotó: AFP/ TURKISH PRESIDENT PRESS OFFICE
Tavaly összesen 314 millió forintot számolt el Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete külföldi utazásokra, tudta a Népszava.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Népszava közérdekű adatigénylése nyomán közölte: a magyar kormányfő 2017-ben 67 napot töltött hivatalos kiküldetésben külföldön, a 33 úti cél túlnyomó többsége pedig valamelyik európai ország volt.
Úgy tűnik azonban, a kontinensen kívüli utak fontosabbak voltak a kabinet számára, a legnagyobb delegációk ugyanis Törökországba, valamint Távol-Keletre kísérték el a kormányfőt. Amikor például Orbán Viktor tavaly nyáron Recep Tayyip Erdogan török elnökkel találkozott, a magyar miniszterelnököt 69 fős kíséret vette körül. Ugyanígy igen népes (54 fős) volt a magyar delegáció tavaly szeptemberben, amikor a miniszterelnök Vietnamba látogatott. Grúziában 51 fős volt a delegáció, Kínában 38 fős, míg az európai utak esetében jellemzően csak 15-20 fős. Lapunk kikérte a delegáció tagjainak nevét is, ám a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium ezeket az adatokat nem adta ki.
A külföldi utak során hivatalosan a repülőjegyekre költötték a legtöbbet, a 2017-es év során 255 millió forintot. Ezt kiegészítette a 49 millió forintos szállásköltség, valamint a 2,5 millió forintos tolmácsolási költség. A delegációk tavalyi 6,6 millió forintot számoltak el napidíjként.
Idén feltehetően valamivel kisebb lesz a külföldi utakra költött összeg, a májusi bolgár útig ugyanis összesen 65 millió forintot fordítottak Orbán Viktor és delegációjának utazásaira. Ebből 56 millió forint ment repülőjegyre, 5,3 millió szállásra és 1,1 millió forint napidíjra. A legnagyobb, 38 fős delegáció Szerbiába ment, még márciusban.
Korábban egyébként kikértük a Földművelésügyi Minisztérium utazási adatait is. A tárca először 15 nappal meghosszabbította a közérdekű adatigénylés határidejét, majd az újabb határidő lejártakor azt közölte: 9776 forintot kér azért, hogy kiadja a kért információkat. Lapunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, amely megállapította, hogy ha valóban többletmunkával járt volna az adatok előállítása, akkor azt már 15 napon belül tudniuk kellett volna. Végül arra kötelezték a tárcát, hogy ingyen adják át a kért adatokat. Ezek szerint Fazekas Sándor akkori földművelésügyi miniszter 2017-ben 20 alkalommal utazott külföldre, 64 napot töltött más országban, összesen 3,7 millió forintért.

Havasi elismerte, hogy kormánygépként is funkcionálnak az Airbusok

A kabinet korábban tagadta, hogy kormánygépnek szánják a két honvédségnek vásárolt Airbus 319-es gépet, de – mint ahogyan arról beszámoltunk - szerdán mégis az egyik tavaly beszerzett, "Hungarian Air Force" feliratú repülővel landolt Orbán Viktor és kísérete Tel-Avivban. Simicskó István korábbi honvédelmi miniszter februárban a járművek bemutatásán azt mondta, hogy a repülők feladata „a csapatszállítás, polgári személyek evakuálása és sebesültszállítás” lesz. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke ugyanakkor csütörtökön azt közölte a Népszava kérdésére, hogy „mivel a Magyar Honvédségnek van repülőgépe, ezért külföldi hivatalos utak esetén inkább a Honvédségnek, és nem egy külföldi légitársaságnak fizetünk”. Azt is hozzátette: „ehhez hasonlóan jár el Németország, Franciaország, Szlovákia és Lengyelország kormánya is”.
- Nem lehet pontosan megállapítani, hogy melyik repülési mód az olcsóbb, ez ugyanis számtalan tényezőtől függ – mondta Márványi Péter repülési szakújságíró, aki szerint az Airbus gépek beszerzésekor azt közölték, eleve multifunkcionális célokra vették azokat. - Ha valóban használják katonai célokra is, akkor racionális döntés, hogy az állami vezetők is igénybe vehetik. A kereskedelmi gépekre vett jegyek ugyan kevesebbe kerülnének, de bizonyos helyekre nincs olyan járat, amely megfelelő lenne egy politikai delegáció szállítására – fogalmazott a szakértő. Szerinte a legdrágább megoldás egy különgép bérlése lenne. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy ő még nem hallott arról, hogy katonai célokra is felhasználták volna a gépeket, az pedig gazdaságosság szempontjából mindenképpen előnytelen lenne, ha a két repülő egyikét kizárólag kormánygépként használná a kabinet. K. T. - L. T.

Nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Lapunk korábban az összes minisztérium, valamint a kormányfő külföldi útjaira vonatkozó adatot kikérte, ám illetékesség hiányára hivatkozva a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK)  is elutasította a válaszadást. Arra ugyanakkor már nem tértek ki, hogy kihez tartoznak ezek az adatok. Megkerestük a Terrorelhárítási Központot, hátha a kormányfő biztonságának garantálása miatt ők az illetékesek. Hivatalos válaszukban azt közölték: megkeresésünket az MK-hoz, „a közérdekű adatigénylésben érintett valamennyi adat adatkezelőjéhez” továbbították. Ennek ellenére az MK nem adta ki lapunknak és a terrorelhárítóknak az adatokat, azokat végül újabb adatigénylésre a külügyminisztérium árulta el. Egyébként nem lett volna meglepő, ha a TEK-hez tartoznak az utazási adatok, Orbán Viktor Volkswagen kisbuszát például a terrorelhárítók kezelik, árát pedig biztonsági okokra hivatkozva nem árulták el.

2018.07.20 07:10
Frissítve: 2018.07.20 07:10