Kína csendes dollárháborúja

Publikálás dátuma
2018.03.29 07:31
Hszi Csin-ping és Donald Trump Pekingben. A kínai elnök a visszafogottabb retorika híve. A jelek szerint ez hatékonyabb, mint Tr
Fotó: /
Kína szuperhatalmi szerepre készül, így az ázsiai óriás jelenléte Európában is egyre jelentősebb. Ahonnan Washington kivonul, megjelenik Peking.

Miközben Donald Trump elnök mindent elkövet annak érdekében, hogy az amerikai érdekekre hivatkozva gyakran sértő nyilatkozataival és gazdasági intézkedéseivel maga ellen hangolja szövetségeseit, Hszi Csin-ping kínai államfőként visszafogottabb retorikát és hatásosabb megoldást választott. Peking még mindig igyekszik távol tartani magát a nagy nemzetközi összecsapásoktól. Béketűrő nemzetként próbál közeledni mindenkihez, akivel nincs közvetlen konfliktusa – akivel viszont van, azzal nem bánik kesztyűs kézzel.

A nyugodt álca mögött határozott stratégia húzódik meg. Szuperhatalmi szerepre készül, és ennek érdekében taktikájában a harsogó politika elé helyezi a gazdasági nyomásgyakorlást. Ami, természetesen, nem azt jelenti, hogy bármit is feladna politikai céljaiból. Teszi ezt olyannyira eredményesen, hogy az emberi jogok érvényesítésére oly fogékony nyugati országok, Kína esetében olykor zokszó nélkül lenyelik azt, amit mondjuk Oroszország részéről nem tűrnek el.

Kína európai jelenléte immár kézzelfogható tényekből mérhető le. A nagyközönség számára talán nem ismert, hogy az európai kikötők 10 százaléka már kínai tulajdonban van. Legutóbb Belgium második legnagyobb kikötője került kínai kézre. Olyan stratégiailag fontos szektorokban terjeszkedik a kínai tőke, mint az információ-technológia, a telekommunikáció és a közlekedés. Peking átveszi a hangadó szerepét, ahonnan az Egyesült Államok kivonul és hitelt ajánl azoknak, akiktől Washington azt megtagadja. Eközben mindig szem előtt tartja, hogy ne veszítsen az üzleten, és valamilyen formában megtérüljenek a befektetései. Ahol ennek nem látja reális esélyét, ott inkább csak ígér, és kivár.

Az Expert Online orosz hírportál terjedelmes cikkéből megtudhatjuk, hogy Kína Ázsia, Afrika és Európa 68 országában csillagászati összegekkel vesz részt beruházások megvalósításában. A GGD amerikai kutatóintézet elemzése szerint a 68 ország közül a legsebezhetőbb Kína dél-kelet-ázsiai hídfőállása, Laosz, Észak-Afrikában a Vörös tenger partján fekvő Dzsibuti, az Indiai-óceán térségében Pakisztán és a Maldív-szigetek, Közép-Ázsiában a fontos közlekedési és kereskedelmi utak kereszteződésében fekvő Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Mongólia, Európában pedig Montenegró, ahol kínai pénzen hét modern autóút épül. Tádzsikisztánban és Kirgizisztánban Peking autóutak építésén kívül vasútvonalak, gázvezetékek lefektetését és villamoserőművek építését finanszírozza. Mongólia sem lenne képes kínai milliárdok nélkül felépíteni villamos erőműveit vagy a fővárost a repülőtérrel összekötő utat.

Az amerikai elemzők szerint a nagylelkű támogatás és hitel azzal jár, hogy a megsegített országok államadóssága rendkívüli mértékben növekszik, s azon belül különösen a kínai részesedés. Ez azt jelenti, hogy ha a hitel elér egy bizonyos kritikus pontot, Kína már diktálni tud. Nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is. Ebbe az irányba tart Kambodzsa és Afganisztán is, miután közel áll ahhoz, hogy államadósságának a fele kínai legyen.

Peking páratlan lehetőségeire jó példa Srí Lanka, amely tavaly nem volt képes visszafizetni több mint egymilliárd dolláros adósságát, és ennek fejében 99 évre bérbe adta Kínának az egyik fontos fontos állami kikötőjét, Hambantotát. A pakisztáni Gvadar kikötőváros bevételének 91 százalékát szintén a kínaiak fölözik le: kínai munkások ezrei dolgoznak és még az építőanyagot is Kínából szállítják ide.

Donald Trump harciassága kevés ahhoz, hogy képes legyen eltekinteni attól az egyszerű ténytől: Kína kezében van az amerikai államadósság 18 százaléka. Kína amerikai állampapír-portfólióját 1185 milliárd dollárra becsülik. Ennek ismeretében Peking játszótere még Washingtonból nézve sem lebecsülhető. Csendes háború ez a javából.

Peking Washingtont bírálta
Aligha tett jót az Egyesült Államok és Kína kapcsolatának, hogy Donald Trump elnök 25 százalékos adót vetett ki az acél-, és 10 százalékot az alumíniumimportra. Az intézkedés ugyanis különösen kellemetlenül érinti Pekinget. Csiang Csen-csang, a Kereskedelmi Világszervezet kínai képviselője élesen bírálta Washington lépését. Mint mondta, elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok ilyen egyoldalú döntést hozzon. Kifejtette, az amerikaiak ezzel szembemennek a WTO szabályaival, mert a gazdaságilag fejlett országok elvben nem fenyegethetnének másokat súlyos gazdasági intézkedésekkel. Az Egyesült Államok visszautasította a vádakat, s Kína szabadalmi gyakorlatait bírálta.
Ezt megelőzően, múlt szombaton telefonbeszélgetést folytatott egymással Liu He kínai kormányfőhelyettes Stephen Mnuchin amerikai pénzügyminiszterrel, s próbáltak közös nevezőre jutni a kérdésben, nem nagy sikerrel. A vámot egy 30 napos tárgyalási időszak után vetik ki.

2018.03.29 07:31

Hungarian Air Force: az amerikai elnököket koppintja Orbán

Publikálás dátuma
2018.07.18 20:53
Orbán Viktor miniszterelnököt (j2) és feleségét, Lévai Anikót (b) Ofir Akunisz izraeli tudományos-tecnológiai és űrkutatási mini
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Szürke, Hungarian Air Force-feliratú repülővel érkezett meg Tel-Avivba Orbán Viktor. A járatszám azonos a honvédség egyik tavaly vásárolt Airbusával, ami hangsúlyozottan nem kormánygép.
Masszív és méltóságteljes Airbusból szállt ki szerdán délután Orbán Viktor és felesége a tel-avivi Ben Gurion reptéren. A szürke gép oldalán a Hungarian Airforce felirat látható, a miniszterelnöki antréról készült, Orbán Facebook-oldalán megosztott videónpedig a járatszám is látszik: 605. 
Mindez azért érdekes, mert a Magyar Honvédség tavaly vásárolt két Airbus-szállítógépet, az egyik (az A309-es jelzésű gép) esetében pedig a 605-ös járatszám is megegyezett. Azt korábban a honvédelmi tárca és kancelláriaminiszterként még Lázár János is határozottan cáfolta, hogy kormányzati gépeket vettek volna, a minisztérium szerint katonai, egészségügyi és polgári feladatokra használt gépeket szereztek be.
Levélben kerestük meg Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy ugyanarról a gépről van-e szó, és ha igen, miért használják diplomáciai utakra a honvédség repülőjét, miért nem valamelyik kereskedelmi járat első osztályán utazott a kormányfő. Ha érkezik reakció, frissítjük cikkünket.  Orbán érkezése mindenesetre az amerikai államfők gyakorlatát másolja, hiszen az aktuális elnök mindig az American Airforce One típusú, különleges védettségű repülőn utazik külföldre. 
2018.07.18 20:53

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16