Semjén-közeli vadászszerencse

Publikálás dátuma
2018.04.03 07:00
PROFILVÁLTÁS - Eredetileg hátrányos helyzetű fiatalokat láttak volna vendégül a felújított szállóban, de aztán inkább Semjén Zs
Fotó: /
Feltűnően nagyvonalú volt az állam azzal a vállalkozóval, aki luxusvadászaton látta vendégül a kormányfő helyettesét.

"Legyenek hercegei és hercegnői néhány napra a kastélynak. A Tündérkert Hotel hat különleges Isteni mini lakosztálya „mennyei élményekkel” a kastély mellett kapott helyet.” – így kelleti magát a Heves megyei Noszvajon 2016-ban megnyitott Tündérkert Hotel, amelyet egy üvegfolyosó kapcsol össze a műemléki védettségű De La Motte kastéllyal. Ami biztos: a hotel üzemeltetője tündérmesében érezheti magát, hiszen az állam épp azután adta bérbe neki a létesítményt, hogy közpénzből végeztek a komplexum negyedmilliárdos felújításával. A szerencsés bérlő a Szaktudás Kiadóház Zrt., amely Farkas József érdekeltségébe tartozik: ő az a vállalkozó, aki finanszírozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes méregdrága svédországi, helikopteres luxusvadászatát.

Tábla az eldugott átjáróban
A hotel épületében működött korábban a Türr István Képző és Kutató Intézet, amelyhez egy másik szálon is kapcsolódik Farkas József. A Magyar Nemzet derítette ki korábban, hogy a vállalkozó egy másik cége bruttó 31 millió forintért egy körülbelül húszéves amerikai mezőgazdasági projekt tankönyveit másolta le, amelyet vadonatúj magyar könyvként adott ki a Türr István Képző- és Kutatóintézet az Eötvös-programban. Az Eötvös-programra egyébként egy hatalmas tábla emlékeztet Noszvajon, a Tündérkert Hotel és a De La Motte kastély közötti eldugott kis átjáróban. Az nem egészen világos, hogy miért kellett a kastélyparkban, egy hátsó épület falára elrejteni az uniós forrásokból odaítélt közel ötmilliárd forintról szóló táblát. Tény, hogy az Eötvös-program három képzési helyszíne közül kettő is Farkas József érdekeltsége: a ráckevei Kék Duna Wellness Hotel és a noszvaji Oxigén Hotel is hozzá tartozik.

A Tündérkert Hotel épülete korábban évtizedekig oktatási és képzőközpontként működött Noszvajon, legutóbbi kezelője a kormány által két éve megszüntetett Türr István Képző és Kutató Intézet volt. Mint azt lapunk megtudta, egy 219 millió forintos uniós támogatásból 2015 áprilisában indult el az épület felújítása. Energiahatékonysági és hőtechnikai fejlesztéseket hajtottak végre, a tetőt és a födémet felújították, szigeteltek, kicserélték a nyílászárókat, korszerűsítették az intézmény fűtését, vízrendszerét. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapjáról kiderül, eredetileg azt tervezték, hogy a felújítás után főként hátrányos helyzetű felnőtteket, fiatalokat és velük foglalkozó tanárokat, mentorokat látnak vendégül az épületegyüttesben. „Azokat, akik – a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia végrehajtásának elősegítése érdekében – helyi szinten döntő szerepet vállalnak a nehéz körülmények között élő, hátrányos helyzetű, többségükben mentálisan terhelt emberek mindennapjainak megkönnyítésében és visszavezetésében a munka világába" – írták.

A felújítással végeztek, a szép új épületbe azonban nem hátrányos helyzetű gyerekek és mentorok, tanárok, hanem jól fizető vendégek érkeztek. 2016-ban ugyanis a Semjént vadásztató Farkas József Szaktudás Kiadóház Zrt.-jének adta bérbe az állam húsz évre a komplexumot, aki az átvétel után szinte azonnal elindíthatta a Tündérkert Hotelt. Bónuszként pedig megkapta a magyar kastélyépítés miniatűr remekének, a copf stílusban épült De La Motte kastélynak a fenntartási jogát. A ma már múzeumként működő, hányattatott sorsú műemléképületet pár éve takarékosságból bezárták, majd újra kinyitották: felújítását az állam hosszú évek óta csak ígérgeti.

Szerettük volna megtudni, hogy pontosan milyen feltételekkel, mennyiért bérli az ingatlant a cég, ezért felhívtuk Farkas Józsefet. Miután azonban elmondtuk neki, milyen ügyben kérdeznénk, azt mondta, nem nyilatkozik, és lecsapta a telefont.

Ötmilliós skandináv túrák
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesről elsőként a Magyar Nemzet írta meg csaknem egy hónapja, hogy ötször vett részt svédországi luxusvadászatokon, amelyek alkalmanként 4-5 millió forintba kerültek. A politikus a botrány kirobbanása után azt állította, hogy csak rokonlátogatásra ment a skandináv országba. Később kiderült, a kirándulásokat Farkas József vállalakozó finanszírozta, aki több száz millió forintnyi állami és uniós pénzhez jutott 2010 óta. A vadászatok egyikén helikopterrel derítették fel a szarvasokat, ez több mint 750 ezer forintba került egy órára. Az vadászatok miatt a svéd rendőrség vizsgálatot indított, mert az egyik rénszarvas tulajdonosa állította: nem adott engedélyt az állat kilövésére.



2018.04.03 07:00

Munkaerőhiányt teremt a csökkenő cafetéria

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:12
Végül csak a SZÉP-kártya marad Fotó: Népszava/Üveges Zsolt
Fotó: /
A változások közel kétmillió embert érintenek. A cafetéria csökkentése miatt nőhet mobilitás, ami tovább fokozhatja a már most is komoly munkaerőhiányt.
Tiltakoznak a munkavállalók az ellen, hogy a cafetéria-elemek szűkítéséről szóló törvényjavaslatot változatlan formában fogadhatja el a parlament, azaz a kormány nem vette figyelembe a szakszervezetek javaslatait. Ezzel a dolgozók fizetésének csökkentéséről szavaznak a honatyák. Több mint 20 ezer cég ad cafeteriát a munkavállalóinak, a változások közel kétmillió embert érintenek. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke kedden Salgótarjánban emlékeztetett arra, hogy a jogszabálytervezet vitájában a törvényalkotási bizottság ülésén nem kapott szót, így ezért nyílt levelükben szólítják meg a pénteki végszavazás előtt a döntéshozókat, hogy „ne vegyenek részt a nettó jövedelmek csökkentésében”. Azt is bejelentette, hogy kikérik majd a szavazási jegyzőkönyvet, így, ha februárban azt látják a dolgozók, hogy elvonták az iskolakezdési támogatást, az albérleti hozzájárulást, akkor tudják, hogy kik azok a képviselők, aki „ezt megszavazták, és elvették tőlük”. A törvényjavaslat megemeli a munkáltatói hozzájárulások adóterheit, csupán a Széchenyi Pihenőkártya zsebeibe történő befizetésnél marad a kedvezményes adókulcs, a többi korábbi juttatás vagy megszűnik, vagy a bérekkel azonosan adóznak majd januártól.
Kordás László közölte: az érdekegyeztető tanácsban azt javasolták, hogy a kormány három ponton változtasson álláspontján: egyrészt maradjon meg az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói befizetések kedvezménye, másrészt maradjon meg a határon belüli mobilitást segítő kedvezmény, a harmadikként pedig a diákhitel és az iskolakezdési támogatás kedvezményének megtartását kérték.  A településüzemeltetésben dolgozó több, mint 10000 munkavállalót tömörítő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 Ifjúsági tagozata is úgy véli, hogy a cafetéria csökkentése kihathat az egyébként könnyebben mozduló és költöző fiatal munkavállalók mobilitási hajlandóságára és tovább fokozhatja a munkaerőhiányt. Már nem csak Nyugaton vagy a fővárosban, hanem az ország egész területére kiterjedően sincs és még inkább nem lesz köztisztasági járműkezelő, iparigép-kezelő, de már utcaseprő sem. A szakszervezet csatlakozik a MASZSZ kezdeményezéséhez. 
Témák
cafeteria
2018.07.17 21:12

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50