24 év után talált rá elveszett lányára egy házaspár

Publikálás dátuma
2018.04.03 17:49
Illusztráció: Wonwoo Lee / Image Source
Fotó: /
Huszonnégy évnyi keresés után talált rá háromévesen elveszett lányára egy kínai házaspár - írta a BBC News.

Vang Ming-csing és felesége, Liu Teng-jing kedden ölelhették végre magukhoz a ma már 27 éves lányukat. A Csengtuban élő házaspár annak idején gyümölcsöt árult egy út menti standnál. Egy rendkívül forgalmas napon, mikor a férfi el kellett, hogy szaladjon pénzt váltani, percekkel később visszaérve azt látta, hároméves lányuk, Csifeng eltűnt.

A házaspár, amelynek egy másik lánya és egy fia is van, éveken át kutatott a városban és a környező területeken Csifeng után. Az újságokban, valamint az interneten is hirdetéseket adtak fel, és soha nem hagyták el Csengtut, hátha a lány egyszer hazatalál hozzájuk.

Három évvel ezelőtt aztán Vang úgy döntött, kiszélesíti a keresést. Regisztrált sofőrként egy kínai fuvarmegosztó szolgáltatóhoz, remélve, hogy egy nap talán saját lánya ül be mellé az autóba. A férfi ekkor már a kínai média figyelmét is felkeltette szokatlan keresési módszerével: az autója hátsó ablakába is kitett egy figyelemfelkeltő hirdetést és minden egyes utasának adott egy röplapot, rajta Csifenggel kapcsolatos információkkal.

Tavaly év végén egy rendőrségi fantomképrajzoló elolvasta Vang történetét és úgy döntött, segítségképpen elkészíti Csifeng felnőttkori portréját. A kép bejárta az internetet és több ezer kilométerrel arrébb, az ország másik végében élő Kang Jing magára ismert a rajzon. A nő év elején felvette a kapcsolatot Vanggel, végül DNS-vizsgálat  bizonyította a rokonságot.

A házaspár és rég elveszett lányuk kedden találkoztak először, amikor az észak-kínai Csilin tartományban élő Kang Jing Csengtuba utazott férjével és két gyermekével. "El sem tudom mondani, hogy mennyi reményt, csalódást és elkeseredettséget éltünk meg az elmúlt 24 évben. Most viszont végre újra együtt vagyunk" - idézte az édesapát az egyik pekingi lap.

Kang Jing a szüleitől mindössze 20 kilométerre nőtt fel. Nevelőszülei elmondása szerint kisgyerekként az út szélén találtak rá, így került hozzájuk.

Szerző
2018.04.03 17:49

Berlin nyújt menedéket az üldözött özvegynek

Publikálás dátuma
2018.07.11 08:30

Fotó: AFP/ TOBIAS SCHWARZ
Férje halálának első évfordulóját a szeretteitől távol, de szabadságban fogja tölteni Liu Hszia, aki Németországban kezd új életet közel nyolc, kínai házi őrizetben töltött év után.
 A festő és költő ellen sosem emeltek hivatalosan vádat semmiért, egyetlen bűne az volt, hogy kitartott a demokráciapárti aktivista férje, Liu Hsziao-po mellett azután is, hogy a férfit 11 év börtönbüntetésre ítélték a hatalom megdöntése érdekében tett állítólagos kísérletei miatt.
A férje bebörtönzése után az asszony barátok által publikált internetes videóüzenetekben és közleményekben igyekezett felhívni a nemzetközi közösség figyelmét politikai fogolyként élő férje sorsára, s fogva tartásának kegyetlen körülményeire. A Nobel-békedíjas férfi tavaly júliusban halt meg májrákban, napokkal azután, hogy engedélyezték számára a kórházi kezelést. Elemzők szerint azonban a hatóságok az utolsó pillanatig vártak ezzel, míg semmi esélye nem volt már a felépülésre.
Felesége már halála előtt is igen súlyos klinikai depresszióval küzdött – idézte ismerőseit a CNN amerikai hírtelevízió. Most Berlinben vár rá új élet. „Hálás vagyok mindazoknak, akik törődtek vele és segítettek neki az elmúlt években. Imádkozom a szüleimhez és a sógoromhoz, hogy áldásuk kísérje őt” – nyilatkozta Liu Hszia bátyja, aki egyúttal megerősítette, hogy a nő elhagyta Kínát. Nem meglepetés, hogy Németország nyújt az asszonynak menedéket, hiszen a külügyminisztérium már korábban jelezte, várják őt, s Kínából való elutazása előtti napon Angela Merkel német kancellár Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tárgyalt Berlinben. 
A német fővárosban egy összetartó kínai közösség várja, amelynek számos művész – így Aj Vej-vej is –, és hazáját elhagyni kényszerülő politikai aktivista a tagja. Ők azt nyilatkozták az amerikai hírtelevíziónak, hogy nagyon várják Liu Hszia érkezését. Jogvédő szervezetek azonban attól tartanak, hogy a nőre a Kínában maradt családján keresztül gyakorolnak majd nyomást, így próbálva meg őt elhallgattatni. „Liu Hszia sosem hagyta cserben az igazságtalanul bebörtönzött férjét, s ezért kegyetlenül megbüntették… csodálatos hír, hogy végre szabad… de a családja zaklatásának is véget kell érnie” – kommentálta a szabadon bocsátás hírét Patrick Poon, az Amnesty International Kína-szakértője.
Témák
Kína
2018.07.11 08:30
Frissítve: 2018.07.11 10:05

Kína dobja a Belgrád-Budapest vasútvonal beruházást?

Publikálás dátuma
2018.07.10 19:10

Fotó: / Ujvári Sándor
Elengedheti Kína a Belgrád-Budapest vasútvonal beruházást, ha az a legcsekélyebb mértékben is zavarná Peking és Brüsszel közötti kapcsolatokat. A múlt hét végén a 11 új uniós és 5 balkáni ország, valamint Kína vezetői találkoztak Szófiában az úgynevezett 16+1-ek tanácskozásán. Li Köcsiang, az ázsiai nagyhatalom miniszterelnöke, a kínai diplomáciában szokatlan nyíltsággal üzent az Európai Unió vezetőinek: szívesen erősítené az együttműködést - idézi a 24.hu a hétvégén történteket.  A kínaiak sietsége érthető, ugyanis Donald Trump amerikai elnök gazdasági háborúja alaposan átrajzolhatja a világgazdaság térképét. Kína alapvetően egy erős Európai Unióban érdekelt és nem nézné jó szemmel, ha bárki aláásná a közösség stabilitását – mondta a Népszavának Inotai András, közgazdász. Peking XXI. századi világképébe a multipoláris, vagyis a több központú világ illeszkedik, és ebben rendkívül fontos, stratégiai szövetségesi szerepet szán az uniónak a Trump-féle Amerikával szemben. Ettől reméli Peking, hogy az erősödő uniós kapcsolat ellensúlyozhatja Washington protekcionista vámpolitikájának negatív hatásait.  Valószínűleg erről is szó esik a mai, budapesti tanácskozáson, ahol a 16+1 Együttműködés szakértői szinten tart egyeztetést. A sokat bírált Belgrád-Budapest vasútvonal építése politikai lufi volt kezdettől fogva, legalábbis a jelenlegi formájában – vetette fel Inotai András. Része volt annak az Orbán Viktor fémjelezte zsaroló politikának, amit a magyar miniszterelnök az unióval szemben folytatott. Orbán azt üzente Brüsszelnek, ha nem adnak pénzt, akkor kínai hiteleket vesz fel. Ez ideig, óráig be is jött, amíg Peking és Brüsszel között feszültebb volt a viszony, most azonban e zsarolási potenciál veszít erejéből.  A Belgrád-Budapest vasútvonalnak is lenne értelme, ha az európai észak-déli közlekedési folyosó részeként épülne. Ez megoldaná az új tagállamok közötti kapcsolatok fejlesztését a Baltikumtól a Balkánig, s ez Kínának is érdeke – jegyezte meg Inotai András. A Belgrád-Budapest vasútvonal legkevesebb 500 milliárd forintos kínai hitel felvételét jelentené, plusz a kamatokat. Ha a kínaiak a vasúttal kapcsolatos brüsszeli kifogásokat megszívlelik és elállnak az építéstől, ez nettó megtakarítás lesz a magyar adófizetők számára. 
2018.07.10 19:10
Frissítve: 2018.07.10 19:15