A választáson bukhatjuk az uniós pénzeket

Publikálás dátuma
2018.04.04 07:01
Fotó: Dominique Hommel/AFP
Fotó: /
Az európai alapjogok rendszerszintű megsértése miatt nő az esély, hogy vissza is kell fizetnünk az eddigi támogatások egy részét.

Az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottság (LIBE) tavaly ősz óta vizsgálja az uniós alapjogok magyarországi érvényesülésének helyzetét. A Népszava birtokába jutott a testület jelentéstervezete, amelyből kiderül: a több hónapos vizsgálat során súlyos, rendszerszintű jogsértéseket tapasztaltak, és javasolják az EU-szerződés 7-es cikke szerinti eljárás elindítását.

Ahogyan arról március közepén lapunkban már beszámoltunk, a vizsgálat egy részét az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) folytatta le. A CONT – szintén lapunk által ismertetett - jelentéstervezete meglehetősen sarkos megállapításokat tartalmazott: kiterjedt kormányzati korrupciót dokumentált, és azt javasolta, hogy amennyiben nem csatlakozunk az EU-támogatások felhasználását a kormánytól függetlenül ellenőrizni képes Európai Ügyészséghez, akkor az Európai Bizottság függessze fel a Magyarországnak szánt uniós támogatásokat. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, a CONT póttagja szerint az eljárásrend alapján ezen a ponton módosítókat lehet benyújtani a dokumentumhoz, amelyek elfogadásuk esetén akár meg is változtathatják a szöveg hangvételét, ám erre kicsi az esély: a frakciók közül egyedül a Fidesz-képviselőket is a soraiban tudó Néppártnak fűződhetne érdeke a puhításhoz, ám a CONT vizsgálatát a Néppárt által delegált elnök, Ingeborg Grässle vezette, és kevéssé valószínű, hogy a saját frakciója fogja ellehetetleníteni a munkáját.

A LIBE jelentéstervezetéről a bizottság április 12-i ülésen tartják az első vitát. A Népszava birtokában lévő szöveg pontosan ugyanarra a következtetésre jut, mint ami a CONT konklúziója volt (vagyis semmi nyoma benne az EP-álláspont puhulásának): úgy látja, hogy a kormányzás gyakorlata „jelentős, rendszerszintű fenyegetést jelent a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra”, és javasolja az EU-zsargonban atombombának nevezett 7-es cikkely szerinti eljárás elindítását. A jelentéstervezet szerint Magyarországon súlyosan sérülnek olyan uniós alapjogok, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, az egyetemi szabadság, a gyülekezési és egyesülési szabadság, a szociális jogok, az igazságszolgáltatás függetlensége, emellett pedig mindennapos a kormányzati korrupció.

Fotó: Dominique Hommel/AFP

Fotó: Dominique Hommel/AFP

A szöveg külön is megemlíti az ellenzéki képviselőket a parlamenti véleménynyilvánításuk miatt sújtó, az uniós joggal ellentétes büntetéseket, a Közép-Európai Egyetem jogsértő vegzatúráját, a bevándorlókkal kapcsolatos kormányzati félelem- és gyűlöletkeltést, a menekültek (köztük kísérő nélküli gyermekek) fizikai bántalmazását, a tranzitzónákban lévő gyermekek szexuális zaklatással szembeni védelmének elmulasztását, az egyházak politikai megkülönböztetését, a civil szervezetek szabad működésének korlátozását, a nők gazdasági és szociális diszkriminációját, az etnikai és szexuális kisebbségekhez tartozók, valamint a hajléktalanok hátrányos megkülönböztetését, az etnikailag szegregált oktatás fenntartását, a nyugdíjminimum, a lakhatási támogatás és az álláskeresési támogatás elégtelenségét, a manipulatív „nemzeti konzultációkat”, a bírók kényszernyugdíjazását, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az adatvédelmi biztos jogszerűtlen eltávolítását.

A szöveghez május 15-ig lehet módosítókat benyújtani. Az EP szeptemberben szavaz a jelentésről, amelynek elfogadásához a jelenlevők kétharmadának, illetve az összes képviselő legalább felének, 376 képviselőnek igennel kell szavaznia. Ahhoz, hogy tényleges szankciókra is sor kerüljön, a tagállamok kormányait képviselő Európai Tanácsnak egyhangúlag kell kimondania az alapértékek tartós és súlyos megsértését. A magyar és a lengyel kormány már jelezte, hogy kölcsönösen nem fogják megszavazni egymás „elítélését” - Lengyelországgal szemben már korábban elindult a 7-es cikkely szerinti eljárás -, amit csak úgy lehet kikerülni, ha a lengyel és a magyar ügyet egyesítik (mivel az érintett tagállam nem vehet részt a rá vonatkozó szavazásban, ebben az esetben a lengyel és a magyar tanácsi tag sem szavazhatna).

Lehetséges szankcióként nemcsak a majdani támogatások felfüggesztése, hanem az eddig kifizetett összegek visszavétele is fölmerül, amire egyértelműen utalt nemrég Ingeborg Grässle az azonnali.hu-nak adott interjújában: „Ha csaláshullámot észlelünk, a teljes támogatási összeget vissza kell fizetni. Egy uniós finanszírozási periódus végén ezek nettó veszteségekként jelentkeznek a tagállam kasszájában (…) Azt akarjuk, hogy az emberek javát szolgáló, fenntartható beruházásokba fektessék, nem pedig egy pártba.” Úgy tudjuk, a támogatások elapadásával, illetve azzal, hogy a már kiosztott összegek egy részét vissza kell fizetni, az Orbán-kormány is komolyan számol, ezért tartotta sürgősnek, hogy a 2020-ig járó EU-támogatásokat a választásokig kiosszák. Lehetségesnek tartják, hogy az állam visszafizetésre kényszerül, azt viszont kevéssé, hogy a klientúrától tényleg vissza lehet venni a juttatásokat.

Jobbik-veszély
A Fidesz eddig azzal tartotta sakkban az EP legnagyobb, néppárti frakcióját, hogy ha bukik, akkor jön a Jobbik, ami az uniós alapértékek szempontjából még rosszabb lesz. Ez eddig hatékony érvelésnek bizonyult – a néppárti Ingeborg Grässle a fent idézett interjúban úgy fogalmazott: „Látjuk, milyen nehéz helyzetben van Orbán miniszterelnök: a Jobbik a legerősebb ellenzéke” –, ám a radikális párt középre húzódása Brüsszelből is látszik. Ezért a Fidesznek most az az érdeke, hogy a szélsőség irányába tolja a jobboldali vetélytársát – nem véletlen, hogy a kormánypárti híroldalakon naponta jelennek meg véleménycikkek és elemzések, amelyek a Jobbik „lelkének”, eredeti identitásának elvesztését siratják. Az Orbán-kormány céljait most paradox módon egy relatíve jó Jobbik-szereplés szolgálná. Ha viszont nagyon nyer a Fidesz, akkor az EU-támogatások felfüggesztése mindenképpen kézzelfogható közelségbe kerül. 

Szerző
2018.04.04 07:01

Apátia és fideszes győzelem Józsefvárosban

Publikálás dátuma
2018.07.08 21:32

Fotó: Népszava/ Vajda József
Alulmaradt a demokratikus ellenzéki pártok és a civilek jelöltje, Győri Péter a józsefvárosi időközi polgármester-választáson, így Budapest VIII. kerületét az eddigi alpolgármester, a fideszes Sára Botond vezeti tovább. Az időközit azért kellett kiírni, mert az ugyancsak fideszes Kocsis Mátét országgyűlési képviselővé választották áprilisban.
A mindössze 23 százalékos részvétel mellett zajló vasárnapi választáson - csaknem 100 százalékos feldolgozottságnál - Sára Botondra szavazott a kerületiek 63 százaléka, míg Győri Péter 36 százalékot ért el. A Munkáspárt színeiben induló Fehérvári Zsoltot a józsefvárosiak 0,76 százaléka támogatta. A független, de korábban jobbikos Pintér Attila az utolsó pillanatban visszalépett, így az ő nevét vasárnap reggel húzták ki a szavazólapokról.  A józsefvárosi voksolás iránti gyér érdeklődést jól mutatja, hogy a Német utcai általános iskolánál előfordult, fél órán keresztül senki nem járult az urnákhoz.  Az V. kerületben egyéni önkormányzati képviselői választást tartottak, a győztes a fideszes Balla Valéria Emese lett, aki a szavazatok 67 százalékát szerezte meg.  

Teljes közöny a józsefvárosi voksoláson

- Gondolkodtam rajta, érdemes-e eljönni szavazni. Az áprilisi választások után nagyon csalódott voltam, sokáig úgy éreztem, az egész csak szemfényvesztés, valójában semmi beleszólásunk abba, hogyan alakuljanak itt a dolgok. Most mégis szavaztam, abban bízva, talán mégis maradt még egy kis remény – nyilatkozta lapunknak egy idős asszony, aki több mint 50 éve él Budapest VIII. kerületében.  - Nem szeretem a Fideszt, de az ellenzék jelöltjével, Győri Péterrel még több gondom van. Szerintem túlságosan liberálisan értelmezi például a hajléktalanok ügyét, ami számomra nem elfogadható – erről már egy középkorú férfi beszélt lapunknak, miután leadta a voksát. A választási kampányt nem igazán figyelte, néhány szórólapot elolvasott, de Győri ígéreteit már ezeken sem tartotta szimpatikusnak. „Nem vagyok Fidesz-párti, most mégis a fideszes jelöltre, Sára Botondra voksoltam. A másik oldal nem volt túl meggyőző, az nem az én vonalam – tette hozzá.  A választás előtt Kocsis Máté eddigi polgármester azzal riogatta a józsefvárosiakat, hogy Győri Péter „a drogosok számára vonzó programokat hozna a kerületbe és hajléktalantanyává változtatná a városrészt”, illetve hogy a kerület fejlesztését csak kormánypárti jelölttől lehet várni. Győri – aki egyébként hosszú ideig a fővárosi hajléktalanellátás szakmai munkáját szervezte - erre úgy reagált az ATV-ben: ellenfelei csak riogatni próbálták a bizonytalan szavazókat. „Évtizedeket töltöttem azzal, hogy csökkentsem a közterületi hajléktalanságot, miért akarnék hajléktalantanyát bárhova?” - kérdezte.  A szakmai érveknél azonban erősebbnek bizonyult a politikai propaganda. A 444 cikke szerint például az önkormányzati kiadványokban szinte csak a fideszes jelölttel lehetett találkozni.  Egy fiatal, harminc éves nő arról beszélt lapunknak: általában mindig a független jelölteket támogatja és kiáll a civil szervezetek mellett, ám most helyi szinten mégis a kormánypárti jelöltre voksolt. - Az elmúlt években sokkal biztonságosabb lett Józsefváros, mint korábban volt, ez jórészt az eddigi vezetés érdeme. A másik ok, amiért így szavaztam, az, hogy ha bármilyen változást szeretnénk, ahhoz pénz kell. Abból pedig az tud többet szerezni, aki közelebb áll „a fazékhoz”. Sajnos ez a valóság – mondta.  
2018.07.08 21:32
Frissítve: 2018.07.08 21:45