Több a gazdag, több a jacht

Publikálás dátuma
2018.04.05 07:31
Melnyicsenko 300 milliós jachtja Londonban van, de övé a legnagyobb vitorlás is Fotó: AFP/Adrian Dennis
Fotó: /
Miközben az orosz milliárdosok az amerikai szankciók következményeitől rettegnek, hóbortjaik mit sem változnak.

A Forbes leggazdagabb üzletembereket rangsoroló összesítése idén sem volt híján az oroszoknak: szám szerint 102-en fértek fel a nívós listára, közülük 13-an most először szerepeltek az amerikai magazin éves lajstromában.

Az első százba összesen kilencen fértek be, a vagyonuk 410,8 milliárd dollár. Vlagyimir Liszin, a legnagyobb orosz acélgyártó, a Fletcher Group Holdings Limited fő tulajdonosa áll az élen, akinek egyetlen év elég volt ahhoz, hogy 3 milliárddal növelje vagyonát 19,1 milliárdra. A világ leggazdagabbjainak a listáján ez „csupán” az 57. helyre volt elegendő. Az acélkirály, Alekszej Mordasov, a „Szeversztal” fő tulajdonosa – 18,7 milliárddal – és Leonyid Michelson, a gázkitermelő Novatek fő részvényese követi a sorban 18 milliárd dollárral. Vagit Alekperov, a Lukoil feje sem panaszkodhat, ő 16,4 milliárdot tudhat magáénak. Gennagyij Timcsenko a Novatek részvényeseként 16 milliárdjának örülhet.

Vlagyimir Potanyinnak, a „Nornikkel” fő tulajdonosának 15,92 milliárdja van, a vegyiparban érdekelt Andrej Melnyicsenkónak 15,5 milliárdja.

Az élenjárók között is akadnak, akik egy év alatt vesztettek a vagyonukból, mások sikeresebbek voltak, és sokan vannak, akik néhány milliárdjukkal fel sem kerültek a listára, pedig esetenként jobban üzleteltek, mint a nagyok.

Na és hogyan élnek a milliárdjaikból? – merül fel sokakban a kérdés. A jelek szerint a gazdagság egyik legjellemzőbb fokmérője a jacht. Több orosz hírportál, így például az „RBK”, valamint a „Superyachtfan” jóvoltából most szembesülhetünk azzal a páratlan vitorlás flottával, amelyet az évek során az újgazdagok létrehoztak, dacolva minden kockázattal, válsághelyzettel és politikai széljárással. Ebben is versengenek, kérkednek egymással, hogy melyiküknek különb a hajója.

Arkagyij Rotenberg, aki fel sem került a leggazdagabbak élbolyába, elsősorban nem a jachtjáról híres, hanem arról, hogy ő és a fivére az orosz elnök régi barátja. Fiatalkorukban együtt dzsúdóztak Putyinnal. Számos jelentős állami megrendeléshez jutottak, Arkagyij építi fel például az orosz szárazföldet a Krím félszigettel összekötő gigantikus hidat. Jachtjának értékét 60 millió dollárra becsülik. Ezen kívül még két hajója van.

Andrej Melnyicsenko jachtja 119 méter hosszú, 300 millió dollárért építették még 2008-ban. 2017-ben azonban átadták neki a világ legnagyobb vitorlását is, egy Németországtól rendelt 143 méteres példányt. Becslések szerint 400 millió eurót érhet, s félszáz ember teljesít szolgálatot rajta.

A Londonban élő Roman Abramovics sem panaszkodhat. Még 2010-ben, Németországban épült „Eclipse” nevű jachtja, amely akkor 162,5 méteres volt, ám azóta meghosszabbították. Több mint 400 millió euróba került az „átalakítás”, a belső tér kialakítása ennek fele volt: 24 kabin, koncertterem, masszázs-szalon, három étterem, mozi, borospince, két uszoda, két helikopter, négy nagyobb motorcsónak, 20 siklócsónak, golyóálló üvegek…

Mihail Prohorov „Palladiumja” 200 millió dollár értékű, Aliser Uszmanov 156 méteres hajója 600 millió dollár, és tavaly kiérdemelte az Év Motoros Jachtja címet. Ez utóbbinak van a legnagyobb úszómedencéje. Szergej Galickij sem panaszkodhat, az ő 250 millió dolláros jachtján még lift is van. Vlagyimir Potanyinnak több hajója van, három közülük összesen 500 millió dollárt ér. Igor Makarov három mellé rendelt egy negyediket is, amelynek wellness részlegéhez szauna, török fürdő, jakuzzi és napozó terasz is tartozik. Andrej Szkocs, az egyik leggazdagabb képviselő, Hollandiában épített jachtja megkapta a World Superyacht elismerését. Az, hogy mi zajlik ezeken a hajókon, már egy másik történet. Néhány nyilvánosságra került botránytól eltekintve, a tivornyák részleteit titok övezi.

2018.04.05 07:31

A Törvényszék dönti el, hogy lecsatolható-e a nyomkövető Gyárfásról

Publikálás dátuma
2018.07.19 13:51

Fotó: Népszava/ Vajda József
A médiavállalkozó a Nap TV székházának eladásából kapott összegből fedezheti a rekordösszegű, 100 milliós óvadékot.
A Fővárosi Törvényszék határozatától függ, hogy jogerőssé válik-e a döntés, miszerint Magyarországon példátlanul magas, 100 millió forintos óvadék fejében lekerülhet Gyárfás Tamás médiavállalkozóról a nyomkövető, illetve elhagyhatja lakhelyét. Úgy tudni, a Törvényszék egyelőre nem tűzött ki az ügyben tárgyalást. Mint ismeret korábbi magyar úszószövetségi elnökkel, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA végrehajtó bizottságának tagjával, médiavállalkozóval szemben áprilisban rendelt el lakhelyelhagyási tilalmat a Budai Központi Kerületi Bíróság. Hogy Gyárfás valóban otthon marad-e, azt nyomkövető eszközzel ellenőrizték. (A kényszerintézkedés oka: a médiavállalkozót 1998. február 11-én előre kitervelten elkövetett emberölésben való részességgel vádolja az ügyészség. Gyárfás Tamás kezdetektől tagadja, hogy bármi köze lett volna Fenyő János meggyilkolásához.) A jogszabályok módot adnak rá, hogy a kényszerintézkedést enyhítsék. Az óvadékot Gyárfás Tamás ügyvédje, Bánáti János kezdeményezte a bíróságnál, ám úgy tudni: az említett 100 milliónál kisebb összeget ajánlottak fel. Az óvadék nagyságát a hatóság határozza meg, ezt a summát első fokon a Budai Központi Kerületi Bíróság szabta ki. Gyárfás Tamás a 24.-hu-nak azt nyilatkozta: a NapTV székház eladásából jelentős bevételhez jutott, ki tudja fizetni az óvadékot. Mint ismeretes, tavaly adta el Mészáros Lőrincnek a székházat és piaci hírek szerint milliárdos nagyságrendű lehetett a vételár. A Fővárosi Főügyészség a bíróság végzésével szemben fellebbezett. Az ügyészségen elmondták: a kényszerintézkedés korábbi elrendelésekor már figyelembe vett körülmények az azóta eltelt időben sem változtak, így a magatartási szabályok enyhítése még óvadék megállapítása mellett sem indokolt. Mint az ügyészségen elmondták: a fellebbezés halasztó hatályú, azaz Gyárfás Tamás akkor tud élni a lehetőséggel, ha a Fővárosi Törvényszékítéletében helyben hagyja a Budai Központi kerületi bíróság döntését. Gyárfás Tamásnak igen fontos lett volna így is, hogy elhagyhassa a lakhelyét: mint az index.hu-nak elmondta: azért adták be július 6.-án az óvadéki kérelmet, hogy eleget tehessen a tehessen a Nemzetközi (FINA)- és az Európai Úszó Szövetségben (LEN) betöltött tisztségeivel járó kötelezettségeinek. A FINA szabályai szerint, ha egy elnökségi tag két alkalommal nem tud részt venni az ülésen úgy elveszítheti a tagságát. Esetében, a július 17-én Lausanne-ban zajló FINA végreható bizottsági ülés sorozatban a negyedik volt. Ugyanakkor úgy tudni, hog a FINA és a LEN az ártatlanság vélelme alapján, még mindig bizalmat szavaz neki.
2018.07.19 13:51
Frissítve: 2018.07.19 13:51

Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a devizahitelesek ügyében az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.19 13:22

Fotó: Népszava/ Vajda József
Most a Fidesz dönthet, hogy a családok mellé áll, vagy továbbra is marad a bankok oldalán – mondta Szakács László.
Az MSZP rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a devizahitelesek ügyében – jelentette be sajtótájékoztatón az ellenzéki párt elnökhelyettese. Az MTI tudósítása szerint Szakács László azt mondta, arra kérik a Fideszt, hogy a nemzetközi példák tükrében vizsgálja felül álláspontját: legyen új banki elszámoltatás, minden devizahiteles szerződést számoljanak újra, és a felvételkori árfolyamon forintosítsák azokat. A szerződések újraszámolásának idejére kilakoltatási és végrehajtási moratóriumot kell elrendelnie a kormánynak ezekben az ügyekben – tette hozzá. Felidézte, hogy a közelmúltban Horvátországban olyan bírósági ítélet született, miszerint a horvát devizahiteleseknek visszajár az a pénz, amit az árfolyam-különbözet és a rossz tájékoztatás miatt a bankok tisztességtelenül beszedtek tőlük. Megjegyezte, hogy Szlovéniában és Romániában is született hasonló ítélet. Az ellenzéki politikus közölte: most a Fidesz dönthet, hogy a családok oldalára áll, vagy továbbra is marad a bankok oldalán. Szakács László elmondta, hogy csak tavaly majd 700 milliárd forintot „kaszáltak” a bankok a magyar családokon, és közben folyamatosak voltak a végrehajtások és a kilakoltatások a devizahiteles ügyekben. Hozzátette, hogy a bankok anyaországaikban valószínűleg nem tudtak volna olyan hitelszerződéseket kötni, mint Magyarországon, ezért nyugodtan követelhetik tőlük, hogy itt is ugyanolyan tisztességes feltételekkel kössenek szerződéseket. Szabó József, a Hiteles Mozgalom képviselője azt kifogásolta, hogy nincs Magyarországon olyan ítélet, amely kimondaná, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatban becsapták az állampolgárokat. Ezt a kormány, illetve a bankszövetség megrendelése nyomán született kúriai jogegységi határozatokkal magyarázta. Szükségesnek tartja, hogy az EU vizsgálja meg a devizahiteleseket ért jogállami sérelmeket. Ravasz László, az Adóskamara képviselője is az igazságszolgáltatás működését kifogásolta. A korábbi bíró közölte, hogy hatvan éve nincs független igazságszolgáltatás és független ítélkezés Magyarországon. Ez az – folytatta –, ami meghatározza, hogy nem lehet ma Magyarországon devizahiteles pert megnyerni, a bírák bármikor, bármilyen ítéletet meghozhatnak. A bíróknak a nemzetközi ítéletek után vállalniuk kell a morális, az anyagi és a fegyelmi felelősséget a devizahiteles ügyekben ezt követően hozott ítéleteik miatt – mondta. 
2018.07.19 13:22
Frissítve: 2018.07.19 13:22