Mosolydiplomácia Ankarában

Publikálás dátuma
2018.04.05 07:32
Putyint és Erdogant a közös érdek összetartja annak ellenére, hogy más-más oldalon állnak Fotó: Michael Klimentyev/Sputnik
Fotó: /
Zárt ajtók mögött egyeztettek az asztanai folyamat felelősei a szíriai helyzetről a török fővárosban. A kiadott közös nyilatkozat azt sugallja, nincs egyetértés a felek között.

Semmitmondó, ugyanakkor sokat sejtető közös nyilatkozatot adott ki az Ankarában tárgyaló török, orosz és iráni államfő a szíriai helyzetről és a rendezési tervekről. A Recep Tayyip Erdogan, Vlagyimir Putyin és Hasszán Roháni által jegyzett deklaráció ugyanis azt emeli ki, hogy az államfők „elutasítanak minden olyan igyekezetet, amely a terrorizmus elleni harc örve alatt új realitásokat próbál létrehozni Szíriában”. Ez az állítás lehet akár utalás a szíriai török katonai beavatkozásra is, de ugyanakkor lehet a kurd autonómia törekvések elutasítása is. Mint ahogy az is kétértelmű, hogy az aláírók egységesen elutasítják a szeparatizmust, valamint azt is, hogy a terrorizmus veszélyére hivatkozva odázzák el a szíriai változásokat.

A nyilatkozat további része azonban már azt jelzi, hogy a török elnök mégiscsak megszerezte Putyin és Roháni „áldását” a török hadsereg szíriai hadműveletének folytatásához, hogy Moszkva és Teherán nem hajlandó veszélyeztetni a Törökországgal létrehozott hármas tengelyt a szíriai kurdok kedvéért. „A tárgyalófelek szembeszállnak minden olyan szeparatista programmal, amely veszélyezteti Szíriai területi integritását és szuverenitását, valamint a szomszédos államok nemzetbiztonságát”, olvasható az Anadolu török nemzeti hírügynökség által ismertetett ankarai deklarációban.

Hogy ez Erdogan álláspontjának győzelmét jelenti-e, az rövidesen kiderül, de az eddigi szíriai események alapján, valamint annak nyomán, hogy az 1 óra 40 percen át tartó tárgyalás szigorúan zárt ajtók mögött zajlott, arra lehet következtetni, hogy a felek „felosztották” maguk közt a szíriai befolyási övezeteket. Putyin és Roháni a kurd kérdésben szabad kezet adott Erdogannak, viszont ezért cserében a török elnöknek is le kell nyelnie, hogy az Aszad-rezsim orosz, iráni katonai segítséggel felszámolja a lázadók utolsó fellegvárát és visszaveszi Idlib tartomány utolsó, még a felkelők kezén lévő területeket is.

Hivatalosan a három elnök Szíria kapcsán legutóbb tavaly november 22-én egyeztetett az oroszországi Szocsiban az úgynevezett asztanai békefolyamat keretében. Az orosz-török-iráni felügyelettel zajló rendezési kísérlet keretében hozták létre a szíriai feszültségmentesítési zónákat, amelyeken e három szereplő biztosítja a tűzszünetet. A keretegyüttműködés ellenére azonban Törökország továbbra is Aszad elnök távozását követeli, enélkül elképzelhetetlennek tart bármiféle politikai rendezést, míg Oroszország és Irán maradtak a szír elnök legfőbb támogatói.

A tegnapi ankarai találkozó legfőbb tétje az volt, mit lép a három katonai nagyhatalom Szíriában az amerikai kivonulás után. Donald Trump elnök e héten is megerősítette kivonulási szándékát, és ez vélhetően „szabad kezet ad” a hármaknak befolyási övezetek újraosztásához.

2018.04.05 07:32

Uniós felszólítást kapott Putyin: vállalják a felelősséget a maláj gép lelövéséért

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:48
A malájutasszállító orrészének maradványai. A közel 300 főt szállító gépet egy oroszbarát szakadárok ellenőrizte területről érte
Fotó: AFP/ Emmanuel Dunand
Kemény üzenetet küldött Oroszországnak Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője: felelősségvállalást kért a maláj utasszállító 2014-es tragédiája miatt, és felszólította az orosz kormányt, hogy vegyen részt a tettesek elszámoltatásában.
Oroszországnak, és főként Vlagyimir Putyin kormányának címzett üzenetet küldött kedden Federic  Mogherini a közel 300 főt szállító maláj utasszállító lelövésének negyedik évfordulóján. az uniós főképviselő kijelentette, az Európai Unió támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely előírja, hogy minden államnak együtt kell működnie a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítésekben.
Mogherini emlékeztetett, a katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság (biztonsági tanács) szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe négy évvel ezelőtti lelövésében - idézi közleményét az MTI.
Mint írta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt BUK-rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel.
2014. július 17-én, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant tíz kilométeres magasságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez – ugyanakkor a BUK-rakétarendszer kezelése olyan szakértelmet igényel, amit a szakadár katonák nem, csak egy csak egy kiképzett rakétás különítmény tudott biztosítani; ez pedig orosz közreműködésre utal.  
2018.07.17 21:48

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50