Gázár - "Bravúros" rezsiduplázás a Fidesztől

Publikálás dátuma
2018.04.05 07:20

Fotó: /
A második-harmadik Orbán-kormány alatt átlag kétszer annyit fizettünk a gázért, mint a 2002-2010 közötti szociálliberális időszakban.

Talán csak nyelvbotlásnak tudható be Lázár János kancelláriaminiszter március eleji kijelentése, miszerint a rezsidíjak „jelen pillanatban körülbelül negyedét képviselik annak, amelyek 2002 és 2010 között voltak”. Azt azonban hovatovább minden kisiskolás kívülről fújja: „Orbán Viktor csökkentette a gázárat”. A makacs tények tükrében azonban ez nem több, mint a Fidesz-propaganda sulykolással elért sikeres össztársadalmi agymosása. A valóságban ugyanis az Orbán Viktor nevével jellemzett „elmúlt nyolc év” során épp megduplázódott a lakossági gázár az azt megelőző „elmúlt nyolc év” átlagához képest. A Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) kapott adataink szerint, míg 2002 májusa és 2010 áprilisa, vagyis a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kabinetek idején átlag 66 forintot fizettünk egy köbméter gázért, addig az érték 2010 májusa és 2018 februárja között 113 forintra rúgott. Az első Orbán-kabinet 1998 és 2002 között éppenséggel 70 százalékkal emelt az azt megelőző négy év fűtőanyagárán.

A 2002-es választások után hivatalba lépő Medgyessy-kormány egy évig tartotta a gázárbefagyasztási ígéretét: először 2003 júniusában emeltek az addig 39 forintos díjon. 2003 novembere, 2008 márciusa, 2009 júliusa és októbere is díjcsökkenést hozott, ami csak azért megjegyzendő, mert a Fidesz szerint 2002 és 2010 között soha nem esett a tarifa. 2008-ig ugyanakkor kétségkívül folyamatos a drágulás, még úgy is, hogy 2006 és 2009 között 25 helyett 20 százalékra rúgott az áfa. A szociálliberális kabinetek árleszorító erőfeszítései ugyanakkor tetten érhetőek a hazai köbméterenkénti forint-gázár és a nemzetközi hordónkénti dollár-olajár egyszerű összevetésében. Míg 2002-ben az olajárérték a hazai gázárénak körülbelül felére rúgott, addig az olaj 2007-re beérte, majd 2008-ra már meg is haladta a gázt.

A lakossági díj az olajárhoz képest tehát tompítottan nőtt. 2009-re viszont fordult a kocka: miközben az olajár harmadolódott, a gázár csak emelkedett. A Bajnai-kabinet ezt azzal magyarázta, hogy vissza kellett fizetni az energiaiparnak a korábbi emelések okozta hiányt. Sőt: Bajnaiék egyik utolsó intézkedésükkel – az akkori kormánypárt, vagyis az MSZP tiltakozása ellenére - a 2010-es választások utánra datálva még tovább emelték a tarifát. Ezt a rákövetkező Orbán-kabinet se törölte el. Inkább még tovább srófolta. Az Orbán-kormány alatt 2011 februárjában, októberében és 2012 februárjában is emelkedtek a lakossági gázdíjak. Az első lépéssel a magasabb fogyasztás tarifáját emelték, a másodikban végleg megszüntették a még a szociálliberális időszakban kiötölt, majd az IMF és az EU nyomására Bajnaiék által kivezetésre ítélt szociális gázártámogatást, a harmadik pedig az áfaemelés hatása. 2012-ben ért eddigi csúcsára, köbméterenként 136 forintra a hazai lakossági gáztarifa – ezzel együtt pedig a tartozások mértéke, a tartozók és kikapcsoltak száma, valamint a fizetéshez viszonyított eu-s szégyenlista-helyezésünk.

Az Orbán-kabinet 2010 májusát követően 13 százalékkal emelte a gáztarifát. Az ezt követő, oly sokszor hivatkozott, három lépéses „rezsicsökkentés” során a tarifa 101 forintra mérséklődött. Ennél a szociálliberális kormányok több mint hat évig olcsóbbak voltak. Vagyis a Fidesz-KDNP jórészt csak saját emeléseit törölte el. Ráadásul az Orbán-kabinet 2015 óta teljesen indokolatlanul tartja jelenlegi szintjén a díjat: a viszonyításként tekinthető olajár azóta csúcsértéke, egyszersmind a hazai gázár harmadára esett. Bár az arány mára 50 százalék fölé nőtt, a szocialisták szerint – már csak az elmúlt három év során felhalmozott tartalékok okán is – ez az átlagfogyasztásig azonnali 32 százalékos gázárcsökkentést tenne lehetővé. A kormány 12 ezer forintos választási gázárkedvezménye ennek körülbelül a harmadára rúg.

Az áramért is többet fizetünk
A lakossági áramárak frontján se sokkal kedvezőbb a kép, bár e tekintetben a második-harmadik Orbán-kabinet visszafogottabbnak bizonyult az elsőnél. Míg 1998 és 2002 között az addig kilowattóránként 11 forintos áramdíjat duplázták meg, addig 2010 és 2018 között az emelés mértéke 36 forintról 41 forintra, vagyis 14 százalékra rúg.
Ugyanakkor az Orbán-kabinet az áramárról is több fura döntést hozott. A Bajnai-kormány által szintén a 2010-es választások utánra datált áramárcsökkentést „árbefagyasztás” címszóval eltörölték, majd - a KSH tanúsága szerint - 2011 márciusában és 2012 februárjában is emeltek. Így az akkor rekordmagas 48,6 forintos szintről esett a díj 2014 októberére 36,6 forintra. Ez lényegében a 2006-os értéknek felel meg: bár azóta a nemzetközi áramárak is beestek, a fideszes "rezsiharcból" ennek is csupán a befagyasztására futja. Sőt: az áramra még a „téli rezsicsökkentésnek” nevezett választási árkedvezmény se vonatkozik.



Szerző
2018.04.05 07:20

Munkaerőhiányt teremt a csökkenő cafetéria

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:12
Végül csak a SZÉP-kártya marad Fotó: Népszava/Üveges Zsolt
Fotó: /
A változások közel kétmillió embert érintenek. A cafetéria csökkentése miatt nőhet mobilitás, ami tovább fokozhatja a már most is komoly munkaerőhiányt.
Tiltakoznak a munkavállalók az ellen, hogy a cafetéria-elemek szűkítéséről szóló törvényjavaslatot változatlan formában fogadhatja el a parlament, azaz a kormány nem vette figyelembe a szakszervezetek javaslatait. Ezzel a dolgozók fizetésének csökkentéséről szavaznak a honatyák. Több mint 20 ezer cég ad cafeteriát a munkavállalóinak, a változások közel kétmillió embert érintenek. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke kedden Salgótarjánban emlékeztetett arra, hogy a jogszabálytervezet vitájában a törvényalkotási bizottság ülésén nem kapott szót, így ezért nyílt levelükben szólítják meg a pénteki végszavazás előtt a döntéshozókat, hogy „ne vegyenek részt a nettó jövedelmek csökkentésében”. Azt is bejelentette, hogy kikérik majd a szavazási jegyzőkönyvet, így, ha februárban azt látják a dolgozók, hogy elvonták az iskolakezdési támogatást, az albérleti hozzájárulást, akkor tudják, hogy kik azok a képviselők, aki „ezt megszavazták, és elvették tőlük”. A törvényjavaslat megemeli a munkáltatói hozzájárulások adóterheit, csupán a Széchenyi Pihenőkártya zsebeibe történő befizetésnél marad a kedvezményes adókulcs, a többi korábbi juttatás vagy megszűnik, vagy a bérekkel azonosan adóznak majd januártól.
Kordás László közölte: az érdekegyeztető tanácsban azt javasolták, hogy a kormány három ponton változtasson álláspontján: egyrészt maradjon meg az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói befizetések kedvezménye, másrészt maradjon meg a határon belüli mobilitást segítő kedvezmény, a harmadikként pedig a diákhitel és az iskolakezdési támogatás kedvezményének megtartását kérték.  A településüzemeltetésben dolgozó több, mint 10000 munkavállalót tömörítő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 Ifjúsági tagozata is úgy véli, hogy a cafetéria csökkentése kihathat az egyébként könnyebben mozduló és költöző fiatal munkavállalók mobilitási hajlandóságára és tovább fokozhatja a munkaerőhiányt. Már nem csak Nyugaton vagy a fővárosban, hanem az ország egész területére kiterjedően sincs és még inkább nem lesz köztisztasági járműkezelő, iparigép-kezelő, de már utcaseprő sem. A szakszervezet csatlakozik a MASZSZ kezdeményezéséhez. 
Témák
cafeteria
2018.07.17 21:12

Meghunyászkodott a kormány, eltörlik a Tesco-törvényt

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:49
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az Európai Bizottságnak nem tetszett, a magyar kormány így most törvényben törölné el a veszteséges működés tilalmát, amit kifejezetten a külföldi áruházakra írtak a kereskedelmi törvénybe.
Egy szerény, csupán a parlament honlapjára töltött törvényjavaslat jelzi, hogy az Orbán-kormány meghátrált a Brüsszellel folytatott jogi csatározásban: a 24.hu vette észre, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter a kormány nevében benyújtott egy módosítót, ami eltörölné a 2005. évi CLXIV., vagyis kereskedelmi törvény nagyáruházakra vonatkozó 9/A- paragrafusát.
Mint a portál írja, az említett ponttal a kormány szabályos rohamot indított a külföldi áruházláncok, így az Aldi, az Auchan de főként a Tesco ellen: a paragrafus szerint az a cég, amelynek nettó árbevétele többségében napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő évben a nettó árbevétele külön-külön legalább 15 milliárd forint, de veszteséget termel vagy nullszaldós, nem árusíthat többé napi fogyasztási cikkeket. Azaz becsukhat és elhagyhatja az országot.
Csakhogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a szabályozás nincs összhangban a letelepedésszabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó alapelvi uniós rendelkezésekkel. Az EB ezért először EU Pilot eljárást, majd 2016. február 26-ától kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, tavaly pedig már véleményezési szakaszba is léptették a folyamatot. Bár a brüsszeli malmok lassan őrölnek, a kormány úgy tűnik, igyekezett elkerülni az ennél komolyabb következményeket. 
2018.07.17 19:49
Frissítve: 2018.07.17 21:19