Megélhetésről egy szót sem szólt a miniszterelnök

Publikálás dátuma
2018.04.05 19:20
Fotó: Népszava
Fotó: /
Ha szavuk nincs is, szavazatuk van, így az Orbán-kormány a közmunkásoknak gazsulál: Lázár sértéseit maga a miniszterelnök próbálja kompenzálni.

Nagyra tartja a közmunkásokat, hogy úgy döntöttek, segély helyett inkább munkából tartják el magukat és a családjukat – dicsérte fel Orbán Viktor a közmunkásokat. Mégpedig szemtől szembe, hiszen a miniszterelnök Vajszlón a közmunkaprogramot és résztvevőit tekintette meg. Arról nem beszélt, hogy a segélyből, ami 22800 forint megélni nagyon nem lehet. Igaz, a nettó 54 ezer forintos közmunkásbérből sem, vagy éppen hogy. Ahogy a kormányfő arról is hallgatott, hogy a közmunkásokat átlagosan évi hat hónapon át alkalmazzák – azaz egy fél évig segélyből, pontosabban jövedelempótló támogatásból kényszerül élni, akinek nincs munkája. Orbán inkább arról érdeklődött: hányan is voltak a közmunkások.

Csonkolt program

„Legelőször sokan voltunk. Harmincan voltunk, de most jelen pillanatban tizenketten vagyunk” – magyarázta az egyik férfi. A miniszterelnök kérdésére, miszerint „Hova lettek? Elmentek dolgozni?”, azt a lakonikus választ adta, hogy: „igen”. Persze lehet, hogy Vajszlón kimondottan szerencsések a közfoglalkoztatottak, és 60 százalékuk visszatalált a munkaerőpiacra, de az országos arány 10-15 százalék. Úgyhogy a közmunkásak létszáma inkább azért csökkenhetett érdemben, mert a kormány 100 milliárddal visszanyeste a közfoglalkoztatásra szánt summát 2017-ben, így míg 2016-ban majdnem 250 ezer közmunkás robotolt országszerte, 2017-re ez a szám 180 ezerre szelídült. Ami persze nem lebecsülendő, hiszen a közmunkások családjaikkal együtt a választók 6-8 százalékát adják. Így a kormány most mindent megtesz, hogy magához édesgesse őket – különösképpen azután, hogy Lázár János csúnyán beléjük rúgott.

Lázár oda és vissza

Emlékezetes, a Miniszterelnökség vezetője, januárban hódmezővásárhelyi kampánya során azt mondta, javul a közbiztonság, mert többen ülnek börtönben, és mert a közmunka mellett nincs idejük lopni az embereknek. „170-180 ezer ember van közmunkában. Akinek reggel 6-kor el kell mennie melózni, és mondjuk Hegedűs Laci dolgoztatja itt, a hódmezővásárhelyi városházán, annak délután háromkor már nem sok kedve marad, hogy elmenjen lopni” – kedveskedett a miniszter. Akinek egy hónap kellett ahhoz, hogy bocsánatot kérjen, amikor egy a választókörzetében lévő kis faluban találkozott egy közmunkásként dolgozó asszonnyal, aki elpanaszolta: megbántotta Lázár János kijelentése. „Nagyon sokat dolgoznak a közmunkások. Itt például, ebben a faluban, az én városomban is, senki nem nézi le a közmunkásokat, de sajnos volt olyan időszak, amikor nem lehetett a szociális segélyből megélni, és akkor is boldogulni kellett. Voltak olyan emberek, akik a jövedelmüket másképp egészítették ki. Ezt kár letagadni, az én mondatom valószínűleg nem volt jó. Megsértettem sok embert szándékomon kívül, bocsánatot kértem sok mindenkitől” – szánt-bánt a miniszter

Pénz beszél, kampány ugat

Mea culpája, ahogy Orbán vizitje is valószínűleg a kampánynak szólt, hisz a közmunkások teljesítményének erőteljes szóbeli elismerése mellé „anyagi motiválás nem támad”. A Policy Agenda elemzéséből kiderül, hogy a közfoglalkoztatottak bére 2017 óta változatlan, míg a minibálbér idén 8 százalékkal nőtt, azaz a közmunkások jelenleg a minimálbér 59 százalékát keresik – annak ellenére, hogy ugyanúgy 8 órában melóznak. Ez az aránya, amikor 2011-ben az Orbán-kormány szétválasztotta egymástól a minibálbért és a közmunkabért, 78 százalék volt. A tavalyi béremeléskor a közmunkások járandósága nettó 54 300 forintra nőt: ez a KSH szerint 3,6 százalékos növekedés 2016-hoz képest, míg a nemzetgazdaságban 12,8 százalékkal nőttek a keresetek.

Egyszerűen nem akartak emelni

Pedig jutott volna pénz a béremelésre: az Országgyűlés 2017-ben 325 milliárd forintot hagyott jóvá a programra, de az első tizenegy hónapban csak 240 milliárdot használtak fel. A kormány nyilvánvalóan tudta, hogy ezt a pénzt nem fogja elkölteni, ezért 40 milliárd forintot átcsoportosított aktív munkaerőpiaci programokra. Ebből azonban csak 3 milliárdot költöttek el. Nem vitás, ha a kormány a közmunka-kasszát nem megkurtítja, hanem béreket emel belőle, akkor annak jótékony hatása lehetett volna a legnehezebb helyzetű családok életére..

Szerző
2018.04.05 19:20

Lázár már nyíltan fűrészeli Márki-Zay alatt az ágat

Publikálás dátuma
2018.07.14 13:10
Lázár János, egy meghiúsult – vagy meghiúsított – találkozó helyszínén. Forrás: Facebook/ Lázár János hivatalos oldala
Fotó: /
A hódmezővásárhelyi választások után a Miniszterelnökség egykori vezetője még kenetteljesen együttműködésre buzdított, most viszont nyíltan nyomja a fideszes városatyákat, szabadulnának meg a polgármestertől.
A képviselőtestületnek kell eldönteni, hogy Hódmezővásárhelyen is napirenden van-e egy időközi választás, idézi Lázár Jánost a vasarhely24.com. A kormány második emberéből alföldi képviselővé szelídülő fideszes politikus azonban nem hagyta kétségek között vergődni Hódmezővásárhely városatyáit, és deklarálta: ideje polgármestert váltani. Egész pontosan egy csanádpalotai esettel példálózott a Rádió 7 műsorának Vásárhelyen. Arról beszélt, hogy a csődöt elkerülő Csanádpalotán mégiscsak időközi választást tartanának - persze Lázár szerint minden ilyen döntést a képviselőtestületeknek kell meghozni. Majd deklarálta, hogy Vásárhelyen is rendszeresen napirenden van a kérdés (mármint az időközi választásé), de ebben ő nem foglalna is foglalna állást. Úgyhogy a semlegesség jegyében figyelmébe is ajánlotta a mindenkinek a józsefvárosi időközi mérkőzést, ahol majdnem kétharmaddal tarolt a kormánypárti jelölt. És hogy senki ne érthesse félre az egyértelmű áthallást, hozzátette: Vásárhelyen nagyon kevés embert érdekel a város jövője, mi lesz a várossal 10-20 év múlva. Itt most nem építkezés, hanem rombolás zajlik, ez pedig csak kevesek érdeke.
2018.07.14 13:10
Frissítve: 2018.07.14 13:11

A fél országban már nem igazoltathat a rendőr csak úgy

Publikálás dátuma
2018.07.03 16:47
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/
Tíz megyében és Budapesten megszűnt a szinte örökké tartó fokozott ellenőrzés, amire hivatkozva bárkit kérdőre vonhattak a rendőrök. Kilenc megyében viszont még érvényben van.
Két és fél év után, július 1-től megszűnt a fokozott ellenőrzés Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron , Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Tolna, Vas és Veszprém megyékben. Így három napja nincs felhatalmazás arra, hogy a rendőr az igazoltatásnak a törvényben meghatározott okain túl „általános igazoltatás” alá vonja az állampolgárokat. Kilenc megyében még tart a fokozott ellenőrzés.
A Magyar Helsinki Bizottság évek óta küzd a fokozott ellenőrzés észszerű korlátozása érdekében. Elemzésekben és kutatásokban bizonyították be, hogy a válogatás nélküli ellenőrzés nem hatékony, visszaélésszerű jogalkalmazásra ad lehetőséget és sértheti magyar állampolgárok jogait. 2013-ban az alapvető jogok biztosához fordultak, kérve, hogy kezdeményezze a fokozott ellenőrzésre, valamint a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására vonatkozó jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. Később a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, mert ügyfelüket, akit semmivel nem gyanúsítottak, szabálysértést, bűncselekményt nem követett el, retorziós jelleggel úgynevezett „éjszakai ellenőrzés keretében” igazoltatták, majd ruházatát is átvizsgálták.
Legutóbb 2018. június 5-én fordultak az ORFK-hoz, hogy megtudják, az országos rendőrfőkapitány milyen adatokra, körülményekre alapította a fokozott ellenőrzés újabb elrendelését az ország egész területére, amit rekordidőre 2018. február 1. és június 30. közti időszakra határozott meg. 
A fokozott ellenőrzés lényege, hogy annak elrendelése esetén a rendőr bárkit igazoltathat, nem kell mérlegelnie az igazoltatás szükségességét alátámasztó körülményeket, amelyre egyébként törvény kötelezné.
Szerző
2018.07.03 16:47