Nem terrortámadás történt Münsterben

Publikálás dátuma
2018.04.08 11:38
FOTÓ: FRISO GENTSCH / DPA / AFP
Fotó: /
Pszichés problémákkal küzdött az a férfi, aki szombat délután a tömegbe hajtott furgonjával a németországi Münster belvárosában.

Két személy életét vesztette, az elkövető pedig fejbe lőtte magát. Az elkövető, akit a német sajtó Jens R-ként emleget, 48 éves volt, korábban nem szerepelt a rendőrség látókörében, s semmi jel sem utal arra, hogy terrortámadás történt volna. Egyelőre nem tudni biztosan, voltak-e tettestársai. Akadtak ugyanis olyan szemtanúk, akik azt állították, hogy valakinek sikerült kimenekülnie a furgonból. Az akcióban hatan sérültek meg, hat személy állapota súlyos. Herbert Reul, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke szintén annak a véleményének adott hangot, hogy nem terrortámadás történt. Előzőleg a német hivatalos szervek négy halálos áldozatról tettek említést, ezt szombat este módosították – az elkövetővel együtt – háromra. A tartomány belügyminisztere nem tudott részletekkel szolgálni a merénylet hátteréről, szerinte túl korai messzemenő következtetéseket levonni.

Az akciót követően lezárták Münster belvárosát. Több mentőhelikopter is megjelent a helyszínen, a mentőegységek jelesre vizsgáztak, a sérülteket gyorsan kórházba szállították, illetve ellátták. A Süddeutsche Zeitung értesülései szerint a rendőrség robbanószer után kutatott az elkövető lakásában. A merényletet követően a rendőrség azt közölte, hogy az elkövető furgonjában egy gyanús tárgyat találták, nem részletezték azonban, miről van szó. Lapok abból indultak ki, hogy bomba lehetett, ezt azonban a rendőrség nem erősítette meg, csak annyit közöltek, hogy vizsgálják, miről is van szó, s „minden irányba” vizsgálódnak.

Kezdetben a rendőrség terrortámadásból indult ki. Csak órákkal később a Süddeutsche Zeitung, illetve több más média közölte azt, hogy a férfit pszichés problémái miatt kezelték. A ZDF televízió pedig úgy tudja, hogy az elkövető nemrégiben önkezével próbált meg véget vetni életének. A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt közölte, hogy a férfi Olsberg városából származik, s már hosszabb idő óta élt Münsterben. Egy a tetthely közelében lévő lakásban élt.

Az akciót követően a hatóságok felszólították az embereket, kerüljék a városrészt. A merénylet a városnak abban a negyedében történt, ahol sok külföldi turista szokott tartózkodni, több étterem található itt.

Több politikus fejezte ki részvétét a támadás után. Angela Merkel kancellár borzalmas történésekről tett említést. Mint mondta, mindent megtesznek a tragédia feltárásáért, s minden támogatást megadnak az áldozatok hozzátartozói számára. Frank-Walter Steinmeier államfő súlyos támadástól tett említést. „Szörnyű hírek érkeztek Münsterből” – fejtette ki. Horst Seehofer belügyminiszter azt közölte, a rendőrség nagy erőkkel tárja fel az akció hátterét. Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke szomorú és borzalmas napról tett említést.

Markus Lewe polgármester kifejtette, „az egész város az áldozatokat gyászolja”. Andrea Nahles, a kormányzó német szociáldemokraták frakcióvezetője, leendő elnöke, megdöbbenését fejezte ki az eset kapcsán. „Együttérzek az áldozatokkal és hozzátartozóikkal” – fejtette ki a Twitteren. Reményét fejezte ki, hogy a rendőrségnek hamar sikerül feltárnia, mi is történt valójában. Hasonló nyilatkozatot tett közzé Olaf Scholz alkancellár is a Twitteren. A német pénzügyminiszter egyúttal a Twitteren mondott köszönetet a mentőalakulatoknak.

Olyan vélekedések is megjelentek az interneten, amelyek szerint nem lehetett véletlen, hogy az elkövető éppen április 7-ét szemelte ki az akció végrehajtására. Éppen egy évvel korábban, a svéd fővárosban, Stockholmban történt hasonló gázolásos akció, amikor teherautóval hajtottak a tömegbe. Ám más feltételezések is napvilágot láttak. A városban éppen a merénylet idején kezdődött egy kurd tüntetés, amelyen a szíriai hadsereg szíriai beavatkozásával szemben tiltakoztak. Később azonban semmilyen jel nem utalt arra, hogy bármilyen összefüggés lett volna a merénylet és a kurd tiltakozás között.

2018.04.08 11:38

Uniós felszólítást kapott Putyin: vállalják a felelősséget a maláj gép lelövéséért

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:48
A malájutasszállító orrészének maradványai. A közel 300 főt szállító gépet egy oroszbarát szakadárok ellenőrizte területről érte
Fotó: AFP/ Emmanuel Dunand
Kemény üzenetet küldött Oroszországnak Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője: felelősségvállalást kért a maláj utasszállító 2014-es tragédiája miatt, és felszólította az orosz kormányt, hogy vegyen részt a tettesek elszámoltatásában.
Oroszországnak, és főként Vlagyimir Putyin kormányának címzett üzenetet küldött kedden Federic  Mogherini a közel 300 főt szállító maláj utasszállító lelövésének negyedik évfordulóján. az uniós főképviselő kijelentette, az Európai Unió támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely előírja, hogy minden államnak együtt kell működnie a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítésekben.
Mogherini emlékeztetett, a katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság (biztonsági tanács) szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe négy évvel ezelőtti lelövésében - idézi közleményét az MTI.
Mint írta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt BUK-rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel.
2014. július 17-én, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant tíz kilométeres magasságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez – ugyanakkor a BUK-rakétarendszer kezelése olyan szakértelmet igényel, amit a szakadár katonák nem, csak egy csak egy kiképzett rakétás különítmény tudott biztosítani; ez pedig orosz közreműködésre utal.  
2018.07.17 21:48

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50