Donald Trump fellázadt saját hivatalvezetője ellen

Publikálás dátuma
2018.04.09 07:31
Trump úgy érzi, már eléggé kitanulta az elnöki mesterséget ahhoz, hogy mellőzhesse Kelly intelmeit Fotó: AFP/John Kelly/Chris Kl
Fotó: /
Donald Trump amerikai elnök az utóbbi hetekben látványosan mellőzi John Kellyt, a fehér házi stáb vezetőjét, bár rendre dicséri munkáját.

Amikor Trump felhívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy gratuláljon neki fölényes többéggel történt újraválasztása alkalmából, Kelly nem volt a vonalban, hogy figyelemmel kísérje főnöke telefonbeszélgetését. Amikor Trumpot a múltkor a floridai Mar-a-Lagóban migrációs ügyek és világkereskedelmi kérdések árasztották el, Kelly sehol nem volt a közelben.

És talán a legdurvább eset: amikor Trump úgy döntött, hogy a kőkonzervatív John Boltont teszi meg nemzetbiztonsági tanácsadójává, és erről az Ovális irodában tájékoztatta Boltont, Kelly nem volt jelen, és csak utólag szerzett tudomást a döntésről. Az előző nemzetbiztonsági tanácsadótól, Herbert Raymond McMastertől való megszabadulást ugyan ő maga javasolta az elnöknek, de hevesen tiltakozott Trump azon terve ellen, hogy Bolton legyen az utód. Így aztán ki is maradt az egész kinevezési döntéshozatali folyamatból.

Donald Trump eredetileg lényegében azt várta Kellytől, hogy teremtsen valamilyen rendet a Fehér Ház személyzetének tagja között, és a jelek arra mutatnak, hogy ezt a feladatot túlságosan jól látta el: nem csupán a beosztottakat fegyelmezte meg, hanem magát az elnököt is. Állandóan „útmutatásokkal” látta el Trumpot, igyekezett racionális munkabeosztással lefoglalni az elnök idejét, próbálta lebeszélni Trumpot arról, hogy szakemberekkel való konzultálás nélkül, zabolátlanul tegyen közzé olyan Twitter-üzeneteket, amelyeket aztán nem győznek megmagyarázni a beosztottak.

Úgy tűnik, Donald Trump most már úgy látja, hogy „kitanulta az elnöki mesterséget”, maga is eligazodik a döntéshozatali szempontok útvesztőiben, ezért a korábbinál kevéssé szorul rá Kelly segítségére. Immár nem csak az elnök fütyül a stábfőnök szavára, hanem a személyzet többi tagjának a szemében is csökkent Kelly súlya és tekintélye. A Fehér Házban folyamatosan azt rebesgetik, hogy Kelly napjai meg vannak számlálva.

Trump az elmúlt néhány hétben ismét elnökségének első egy-két hónapjára emlékeztető öntörvényű módon, nyaktörő tempóban, mondhatni „mitfahrer nélkül” kormányozta a világ vezető hatalmát. Beosztottakat rúgott ki, meglepetésszerű politikai nyilatkozatokat tett a Twitteren. Az amerikai médiában több helyen megjelent egy – nevének mellőzését kérő - fehér házi forrásból származó információ, miszerint Trumpnak „elege lett abból, hogy Kelly mindig nemet mond neki”, ezért aztán úgy döntött, hogy bizonyos dolgokat meg sem említ neki.

Egy másik fehér házi alkalmazott azt mondta Kellyvel kapcsolatban: ha egyszer valakiről elterjed annak a híre, hogy kiáll a szekere rúdja, az bélyegként ráég a homlokára, és soha többé nem lehet levakarni onnan, a jóslat beteljesíti önmagát. A stábfőnökről is azt mondják, hogy ennyire meggyengülve nem maradhat sokáig a helyén – ez utóbbi megállapítást már nem névtelenül nyilatkozó személy, hanem Chris Whipple, a „Kapusok” című könyv szerzője tette. A könyv a modern kori fehér házi stábfőnöki tisztség egyfajta története. Whipple szerint Trump úgy akarja vezetni a Fehér Házat, mint ahogy annak idején vállalatbirodalmát irányította a Trump Torony 26. emeletéről.

John Kelly és az elnök viszonyát állítólag jelentős mértékben lehűtötte, hogy Kelly módszeresen távol próbálta tartani Trumptól néhány korábbi bizalmasát, így például Corey Lewandowski volt kampányigazgatót, akit egyenesen ki is tiltott a fehér Házból, amíg döntését Trump felül nem bírálta. Szintén akadályozta Kelly az elnök közvetlen kapcsolattartását olyanokkal, mint David Bossie politikai aktivista, illetve Anthony Scaramucci volt fehér házi médiaigazgató.

A legsúlyosabb konfliktus azonban alighanem azon robbant ki, hogy Kelly összetűzésbe került Jared Kushnerrel, Trump vejével és egyben tanácsadójával. Kettőjük viszonya annyira elmérgesedett, hogy Kelly átírta a Fehér Ház biztonsági szabályzatát, és a módosítás alapján alacsonyabb fokozatba került Kushner felhatalmazása a minősített adatokhoz való hozzáférés tekintetében.

John Kelly tavaly júliusban vette át fehér házi stábfőnöki hivatalát, és akkor állítólag azt mondta bizalmasainak, azt reméli, hogy nagyjából egy évet tölthet el ezen a poszton. Most viszont már kérdéses, hogy kitarthat-e nyárig ebben a beosztásban.

Az elnök tétet emel a vámháborúban

Donald Trump arra utasította az Egyesült Államok külkereskedelmi kérdésekben illetékes főképviselőjét, hogy vegye fontolóra és készítse elő további száz milliárd dollár összértékű behozatali vám kirovását a kínai termékekre.

Az amerikai elnök meglepetésszerű lépésének az az előzménye, hogy Peking bejelentette: 50 milliárd dollár értékben megadóztat amerikai exportcikkeket, köztük a szóját és a kisrepülőgépeket. Ez a kínai döntés azonban már szintén válasz volt a korábbi amerikai bejelentésre, amely ugyancsak 50 milliárd dollár összértékű amerikai importvám kiszabásáról szólt Kínával szemben.

A Fehér Ház csökkentené a deficitet Fotó: AFP/Robert Sullivan

A Fehér Ház csökkentené a deficitet Fotó: AFP/Robert Sullivan

Immár megállapítható, hogy a második világháború utáni legnagyobb kereskedelmi csata van kibontakozóban. Miután a világ két legnagyobb gazdasági tényezője összekülönbözött egymással, a globális pénzügyi piacok előbb zuhanórepülésbe kezdtek, később azonban mintegy két napra valamelyest megnyugodtak, abban a reményben, hogy meg tud majd egyezni egymással Kína és az Egyesült Államok. Ebben a nagyon óvatosan derűlátó légkörben hangzott el a washingtoni bejelentés, miszerint Trump elnök egy újabb, immár száz milliárd dolláros vámcsomag összeállítására adott utasítást. Egyben azt is elrendelte, hogy az amerikai agrártárca hajtsa végre az amerikai farmerek érdekeinek megvédését célzó terveket.

„Kína illegális kereskedelmi gyakorlata, amit Washingtonban éveken át figyelmen kívül hagytak, amerikai gyárak ezreit tették tönkre és amerikai munkahelyek millióit számolták fel” - fogalmazott Trump a döntést bejelentő nyilatkozatában.

Tavaly 375 milliárd dolláros deficit volt az Egyesült Államok Kínával folytatott kereskedelmében, vagyis az amerikaiak ennyivel többet importáltak Kínából, mint amennyit exportáltak oda. Washington sürgősen el akarja érni, hogy ez a helyzet a kereskedelmi mérlegegyensúly irányába mozduljon el. Kína arra hivatkozik, hogy kiegyensúlyozottabbak lennének az arányok, ha az Egyesült Államok kományzata nem akadályozná a legfejlettebb – adott esetben katonai célokra is alkalmazható – technológia Kínába történő eladását. Az amerikai kormányzat ennek a tényezőnek a gazdasági jelentőségét sokkal kisebbnek tartja, szerinte nem ez járul hozzá számottevően az egyensúly felborulásához.

Trump frissen kinevezett gazdasági főtanácsadója, Larry Kudlow – aki éppenséggel azért került ebbe a pozícióba, mert elődje a Kínával szemben bejelentett első importvámdöntéssel nem értett egyet, és tiltakozásul lemondott – azt mondta a Fox tévé üzleti csatornájának: a tárgyalások folytatódnak ugyan, de ez nem változtat azon a tényen, hogy Kína tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata az egész világ gazdasági növekedésére nézve ártalmas. Kudlow szerint évtizedek óta Trump az első, aki ez ellen ténylegesen fellép, nem csak a suttogásig jut el.

Eswar Prasad, a Cornell Egyetem kereskedelempolitikai professzora ugyanakkor kételkedik abban, hogy Trump retorikájával megállapodásra lehet jutni Kínával. Szerinte a világos tervek és a következetes üzenetstratégia hiánya miatt úgy tűnik, hogy a washingtoni kormányzat sokkal inkább kereskedelmi háborúra készül, mintsem gyümölcsöző tárgyalásokra.

Ben Sasse, Nebraska állambeli republikánus – tehát az elnökkel azonos pártállású – szenátor a feszültség eszkalálását a lehető legostobább irányvonalnak minősítette, és reményének adott hangot, hogy Donald Trump csak „a gőzt akarja kiereszteni”, és ha csak félig is komolyan gondolja, amit mond, akkor baj van.

2018.04.09 07:31

Sokan nem szeretnék Orbánt a Jad Vasem múzeumban látni

Publikálás dátuma
2018.07.19 12:35

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A magyar gyökerű izraeliket is erősen megosztja Orbán vizitje, abban azonban nincs vita, hogy a horthyzás nem tolerálható.
Orbán Viktor izraeli vizitje (különösen a Jad Vasem holokauszt múzeumban való látogatása) nem csak az izraeli médiát foglalkoztatja, civil szervezetek és az ott élő magyar gyökerű polgárok is véleményt formáltak. Az Izraelinfo két, egymással vitázó álláspontot idézett: az egyik Halmos László újságíróé, aki az egykori nyomtatásban is létező Új Kelet magyar nyelvű napilap munkatársa volt, a másik azé a Cvi Ben-Galil-é, aki a Choma Olim (a bevándorlók "fala") civil szervezet vezetője, és hosszú évek óta minden energiáját arra fordítja, hogy magyarok (beleértve a határainkon túlról érkezett magyar ajkúakat is) minél eredményesebben illeszkedhessenek be új hazájuk nem könnyű életébe.   

Halmos László:

Mint 45 éve Izraelben élő, katonaviselt izraeli polgár, hangsúlyosan kérek minden itt élő magyarországi ellenzékit (sic!), hogy ne provokálják a hozzánk látogató, irányunkban kifejezetten barátságos Orbán Viktor miniszterelnököt, és ne próbálják rontani Izrael Állam nemzetközi kapcsolatait! Egy, a népe által megválasztott kormányfő szuverén joga, hogy azt a politikust vagy közembert hívja meg, akit - országa érdekében - jónak lát. A diplomácia nemzeti érdekek mentén bonyolódik. Akkor is, ha az illető vendégnek a saját országában követett politikája kívánni valót hagy maga után, vagy egyes nyilatkozatai erősen kifogásolhatóak, esetünkben például Horthy Miklóssal kapcsolatban. Ami a Jad Vasem–et  illeti (a holokauszt áldozatainak és hőseinek emlékhelye, ahol Orbán Viktor látogatást tesz): egyszerű lengyel polgárok zsidó szomszédaik ezreit gyilkolták le, még mielőtt a náci-német megszállók odaérkeztek volna, később bujkáló zsidók tízezreit adták át a németeknek. A román hadsereg és a Vasgárda mintegy 300 000 zsidót gyilkolt le Transznyisztriában, pogromokat szervezett országszerte. Horvátországban az usztasák az ország teljes zsidó lakosságát kiirtották. Nagy Britannia lezárta a mandátuma alá tartozott „Palesztinát”, Erec-Jiszráélt a menekülő zsidók elől. Következtetésem: a protokoll-szerű Jad Vasem-látogatásokat talán érdemes lenne megszüntetni.

Cvi Ben-Galil:

Egy kormánynak nincs szuverén joga, csak egy országnak, egy nemzetnek, egy népnek. A kormány nem egyenlő a néppel, egy kormány nem csak azokat képviseli, akik szavazatai segítségével gyakorolja a hatalmat, hanem teljes népességet, így az ellenzéket is. Mindez közel sem jelenti azt, hogy kétségbe vonnám Bibi (az izraeli kormányfő beceneve) a kormányzáshoz, a napi politika alakításához való jogát, valóban megkapta a felhatalmazást a néptől, hogy belátása szerint cselekedjen a külpolitikában. De Benjamin Netanjahu nem egyenlő Izraellel. Ben Gurion (Izrael első miniszterelnöke) igen, mert az utókor már megítélte. Bibit ne temessük, majd az utókor őt is megítéli. Mi legfeljebb további bizalmat szavazunk neki (vagy sem). Más kérdés, hogy a politikai taktikázás során is aranyszabály, miszerint olyanoknak keresem a barátságát, akiknek a kézfogása miatt nem kell szégyenkeznem. Mindenesetre sokat mondó, hogy a repülőtéren nem volt ott Netanjahu, se jattolás, se vállveregetés, csak szűk protokoll. A hivatalos verzió szerint is „Netanjahu a látogatás során fogadja Orbánt”. Ez azért némileg tompítja a helyzetet. Végezetül az ellentüntetésekről. Nem Orbán látogatása a fő gond, hanem Jad Vasem múzeum meglátogatása. Mert Magyarországon a belpolitikai taktikázás eszköztárába emeltek Horthy-nyilatkozatokat, elmaszatolják a magyarországi holokauszt tényét, gyakorlatilag a német megszállás következményeként kezelik - mindez durván sérti azt, amit a Jad Vasem a zsidóság számára jelent. Tudod, engem sért, mert érintett vagyok. Nagyszüleim, rokonaim miatt, kik nem tértek vissza, meg annak a másfél éves gyereknek a jogán, akit azok bújtattak, akik házmesterek országában is képesek voltak emberként viselkedni. Ezeknek az embereknek köszönhetem, hogy ma Izraelben élhetek, és megélhettem a 75. évemet. (Igaz nem 45 éve élek itt, mint Te - utalás Halmos Lászlóra -, így fogalmazzunk úgy: nem izraeliként, hanem zsidóként tiltakozom.)  Én megbocsátom a szülőföldemnek, amit már a nagyszüleim nem tudnak megtenni, de nem tudom hányinger nélkül lenyelni, hogy az, aki szavakkal való játéknak, szavazatvásárlási eszköznek tekinti a Horthyt, és a nyomorúság éveit, az akár protokollból is betehesse a lábát a zsidóság e szentélyébe

Romantika, patrióta, kipa

Magyarország zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben, és továbbra is kiáll Izrael mellett a nemzetközi fórumokon, deklarálta Orbán Viktor miniszterelnök a Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel közös sajtótájékoztatóján. Orbán a szokásos szófordulatait aktualizálta, például: "A magyar egy romantikus nép, amely a szimbólumokat szereti. Van jelentősége a számunkra annak, hogy Izrael alapításának 70. évfordulóját ünnepli idén. Az általa kiemelkedően jónak ítélt izraeli kapcsolatokat annak köszönhetjük, hogy jól tud együttműködni Netanjahuval. Úgy fogalmazott, hogy "ezt én úgy magyarázom, hogy mindkét ország élén egy patrióta miniszterelnök áll. A kapcsolatunkban annak a bizonyítékát látom, egy zsidó hazafi és egy magyar hazafi könnyen szót tud egymással érteni." Majd hozzátette: "Szeretném a nyilvánosságnak elmondani, hogy Izrael állam miniszterelnökével a 21. század néhány fontos kérdését azonos módon nézzük és azonos módon is látjuk." Majd fel is sorolta ezeket: a biztonság, terrorizmus, határvédelem és a modernkori antiszemitizmus. Megismételte azt az ugyancsak ismert nézetét, hogy Magyarországon minden magát nyíltan zsidónak valló személy biztonságban érezheti magát, továbbá kormánya zéró toleranciát hirdet az antiszemita megnyilvánulásokkal szemben. Benjamin Netanjahu még a találkozó elején miután megköszönte, hogy a magyar kormány a nemzetközi fórumokon támogatja Izraelt, azt mondta, hogy mind a ketten tisztában vannak azzal, hogy a radikális iszlám jelentette fenyegetés valós, amely "fenyegetést jelent Európára, a világra és kétségtelenül ránk és a szomszédainkra." Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter interjút adott aA Ynetnek és a Jediot Ahronotnak, amelyben kijelentette: "Magyarország az egyik legelkötelezettebb szövetségese Izraelnek Európában és folyamatosan harcol érte. Ezért az izraeli tisztviselők Orbán elleni kritikája, hogy antidemokratikus tisztességtelen, ellenséges és alaptalan." Utalt arra is, hogy a holokauszt-tagadásért börtönbüntetés adható. Úgy vélte: "Nem Budapesten támadnak meg kipát viselő fiatalokat az utcán. Magyarországon mindenki számára biztonságot és védelmet nyújtunk, vallási vagy közösségi hovatartozástól függetlenül." Sajátos megközelítést adott a magyar kormány Soros György elleni hadjáratának: "Komoly és nyílt vita merült fel Szíriával kapcsolatban, de a vita Magyarország és a milliárdos között nem az etnikai hovatartozása, hanem Európa jövőjével kapcsolatos álláspontja miatt van." 

2018.07.19 12:35
Frissítve: 2018.07.19 12:51

Nincs pardon: tényleg eljárást indított Brüsszel a „Stop Soros” miatt

Publikálás dátuma
2018.07.19 12:25

Fotó: / Tóth Gergő
Hivatalos felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak. A hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a kifogásokra.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag miatt, illetve bírósági szakaszba lépett a menekültügyi szabályozás miatt korábban megindított jogsértési eljárás – jelentette be csütörtökön az Európai Bizottság.   Az MTI tudósítása szerint Mina Andreeva bizottsági szóvivő arról számolt be, hogy hivatalos felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a most júniusban elfogadott törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében, a testület szakértői szerint ugyanis több szempontból is komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az új rendelkezések összeegyeztethetők-e az uniós joggal. A brüsszeli bizottság indoklása szerint egyrészt a menekültügyi kérelmekhez nyújtott segítség kriminalizálása és az egyéb korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy kommunikálhassanak az érintett nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel, ami sérti a vonatkozó uniós irányelveket. E törvény továbbá indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, és nem veszi kellőképp figyelembe az eljárási garanciákat, az érintettek jogait. Másrészt a menedékkérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó újabb indok bevezetése sérti a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet, az EU alapjogi chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot – közölte a bizottság. A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a fenti kifogásokra. Ha nem érkezik válasz, vagy nem tekinthető kielégítőnek, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet. A tájékoztatás szerint Brüsszel figyelembe vette a Velencei Bizottság értékelését is. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólított fel, rámutatva, hogy azok súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét. A kormány indoklása szerint az újabb alaptörvény-módosítás célja, hogy megvédje Magyarország nemzeti szuverenitását és megtiltsa idegen népesség betelepítését az országba, a „Stop Soros” törvénycsomag pedig büntethetővé teszi az illegális bevándorlás elősegítését és szervezését.
A brüsszeli testület ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz fordult a magyar menekültügyi szabályozás ügyében, a harmadik szakaszba léptetve ezzel a 2015 végén kezdeményezett jogsértési eljárást. A bizottság szerint a magyar szabályok bizonyos pontjai nincsenek összhangban a közösségi joggal, a hatóságok pedig máig nem orvosolták a problémákat. A testület egyebek mellett kifogásolja, hogy Magyarországon kizárólag a tranzitzónákon belül lehet menedékkérelmet benyújtani, és ezekben csak korlátozott számú személy számára és túlságosan hosszú várakozási idő után teszik lehetővé a hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz. Emellett a nem megfelelő szabályozás miatt fennáll annak kockázata, hogy a migránsokat megfelelő biztosítékok nélkül küldik vissza, megszegve a visszaküldés tilalmának elvét. Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egyetlen figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, pénzbírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben. Lapunk már szerdán megírta, hogy csütörtökön kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság a menekülteket segítő szervezetek ellen kitalált, úgynevezett „Stop Soros” törvény és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt. Az EU ellenőrző és végrehajtó testületének értékelése szerint a jogszabálycsomag több EU előírásba ütközik, ezért felszólító levélben kér választ az aggodalmaira a magyar kormánytól. Az Európai Bizottság a jogszabály elfogadását követő napokban lapunk kérdésére közölte: nem minden aggodalom nélkül tekint a magyar parlamentben szavazásra bocsátott törvényre és alkotmánymódosításra. „Nem fordíthatunk hátat azoknak az értékeknek és elveknek, amelyekre Európa épült” – kommentálta akkor a budapesti fejleményeket Christian Wigand bizottsági szóvivő. A „Stop Sorost” azóta már értékelte az Európa Tanács neves alkotmányjogászokból álló testülete, és több okból is a hatályon kívül helyezését javasolta.
2018.07.19 12:25
Frissítve: 2018.07.19 13:21