Tudomány;egészségügy;mesterséges intelligencia;

2018-04-10 07:15:00

Orvosok nélküli világ

Talán húsz év múlva mesterséges intelligencia irányíthatja az egészségügyi rendszert. Ebből a feltételezésből indul ki Philippe Pujol francia újságíró Marseille 2040 című könyve.

Philippe Pujol az elmúlt években kisegítőként sokszor járt kórházakban, és látta, hogy az ápolók egyre rosszabb körülmények között dolgoznak, hogy növekszik a feszültség a betegek és az orvosok között. Számos olyan szakemberrel beszélt, akiknek az a véleménye, hogy 2023-24 körül súlyos egészségügyi válság következik be. Bár a francia egészségügyi rendszer továbbra is a legjobbak között van a világon, de mindenhol repedezik. Egyrészt a lakosság öregedése, másrészt a felépítmény korlátai miatt, amelyet a struktúrák egymásra halmozása, az intézmények vetélkedése okoz. Nem lehet tudni, hogy ki dönt, miről, milyen kritériumok alapján. Mindenből hiányzik az átláthatóság, a koordináltság.

A könyv szerint a válságból egy új rendszer születik, hála a mesterséges intelligenciának (AI): egy hatékonyabb, de kevésbé emberi rendszer. Ez az egészségügy a tükörképe lesz az egész társadalomnak. Mindent algoritmusok szabályoznak benne. Az első időben az emberek és a mesterséges intelligencia kijönnek egymással. A főhős, Antoine, „egészségügyi moderátor” – ez a szakma, kiforratlan formában, már létezik. Neki is, mint mindenkinek, van egy virtuális asszisztense. Ezek az asszisztensek egy beültetés segítségével reális időben informálják az embereket egészségi állapotukról. A szintén beépített érzékelők alapján a mesterséges intelligenciák elkészítik a diagnózist – írja a Le Nouvel Observateur.

A könyv egy olyan korban játszódik, amikor az egészségre vonatkozó személyes adatok védelme gyakorlatilag már nem létezik. A szereplők egy része 2017-ben született, szüleik már a csecsemők fotóit feltették a Facebookra, és mivel a gyerekek is a közösségi hálók bűvöletében nőnek fel, fel sem merül bennük az adatvédelem kérdése. A végtelenségig vitt racionalitás azonban új problémákat támaszt: Antoine elveszíti állását, mert a mesterséges intelligencia gyorsabb nála, ezért kénytelen „újraéleszteni” betegségét, hogy legalább „szakértő pácienssé” válhasson...

Az orvos funkciója megváltozik, csupán megerősíti azt, amit az AI megállapít. A Google és az Apple már dolgoznak ilyen terven. Az új rendszerben a páciensnek nagyobb súlya lesz. Ennek már vannak csírái, Kanadában például kulcsszereplő a „szakértő páciens”. Az elképzelés azon alapul, hogy el kell fogadni és értékelni kell azokat az ismereteket, amelyeket a páciens a saját betegségéről megszerzett. Vannak már ilyen kezdeményezések Franciaországban is, de egyelőre ezek az orvosi kar erős ellenállásába ütköznek.

Pujol igyekezett azokból a dolgokból kiindulni, amelyeknél az első lépéseket már megtették. Ilyen a tv-orvoslás. Első látásra negatívnak tűnhet a képernyőn keresztüli konzultáció, de lehetővé teszi a szakemberhez való hozzáférést ott, ahová nehezen jut el orvos. A szerző felhívja a figyelmet arra is, hogy már hajtanak végre „távműtétet” is, távvezérelt robotokkal.

Ami a kezeléseket illeti, itt is a fő szempont az ésszerűség. A kúrát a beteg profilja – kora, szakmája, munkaereje – alapján határozzák meg. Egy példa: a leghatékonyabb rák elleni kezeléseket a sokra hivatott fiatalok kapják meg, míg az idős embereknek be kell érniük a kemoterápiával.

„A könyvem elején a közlekedést szabályozó algoritmus, hogy megakadályozza két kocsi összeütközését, úgy dönt, hogy az árokba küldi azt, amelyet egy 87 éves vesebeteg ember vezet, hogy megmentse a másikban ülő három egyetemistát. E túlzások miatt, amelyek alapvető etikai kérdéseket vetnek fel, robban ki 2040-ben egy új válság” – vázolja a nem túl biztató jövőt Philippe Pujol.

Innovatív technológiák az orvoslásban

Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, genetikus, a világ első közösségi médiáról és orvoslásról szóló egyetemi kurzusának oktatója a Semmelweis Egyetemen. Azt szeretné segíteni, hogy a hagyományos egészségügy és a digitális technológia egymásra találjon, és a digitális orvosi eszközök beépüljenek a mindennapi orvosi gyakorlatba. - Az innovatív technológiák az orvoslásban nem járnak az orvos-beteg fizikai kapcsolatának elvesztésével. Az emberi érintés továbbra is fontos marad – mondta lapunknak egy korábbi interjúban. - De a technológiát, az újabb lehetőségeket is meg kell tanulnui használni. Eddig senki sem készítette fel az orvosokat a digitális kommunikációra, az új technológiák használatára – tette hozzá. A Semmelweisen a kurzusai már erről is szólnak.

- Mind kevésbé érvényes a klasszikus, merev, piramisszerű rendszer, az érezhető alá-fölé rendeltséggel, viszont egyre többször látni, hogy partneri viszony alakul ki orvos és betege között, az utóbbiak az úgynevezett "e-páciensek", akik a digitális eszközöket is használni akarják. Így időt és energiát spórolnak meg, jobb kérdéseik vannak és a gyógyulás felelősségét is megosztják, ahelyett, hogy azt az orvosra hárítanák át. A digitális orvosi eszközök egyre több, olcsóbb, hatékonyabb, mind kisebb és otthon is használható ilyen technikai eszköz lesz. Mennyivel könnyebb, ha a betegnek nem a régi pumpás mérővel, papírra jegyzetelve kell majd ellenőriznie a vérnyomását, hanem egy végtelen egyszerű eszközzel, amit csak rátesz a karjára, az megméri, feljegyzi az értékeket, és a beteg már konkrét, digitálisan tárolt adatokkal megy az orvosához. Nagyon sok időt és energiát takaríthat meg ezzel mindkét fél. Erre a korszakra kellene időben felkészülnünk. - J. D.