Román mintaállam szépséghibákkal

Publikálás dátuma
2018.04.10 07:31
Tüntettek a korrupció ellen - Romániát mintaállamnak tartották Európában amiatt, hogy az emberek tömegesen vonultak az utcára a
Fotó: /
Mégiscsak létezett a titkosszolgálatok és igazságügyi szervek összefonódása Bukarestben. Vagyis, a térségben mintaként emlegetett román Korrupcióellenes Ügyészség nem épp jogállami eszközökkel küzdött a jogállamért.

Feloldották a titkosítást, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) március 30-án közzétette hivatalos honlapján a legfőbb ügyészséggel 2009 februárjában megkötött megállapodás szövegét. A dokumentum titkosításának feloldását a román igazságügyi miniszter, Tudorel Toader kérte. Azóta kiderült, nemcsak a legfőbb ügyészség, - és természetesen a neki alárendelt intézmények, a Korrupcióellenes Ügyészség, a DNA illetve a terrorizmus ellenes ügyészség -, hanem az Igazságszolgáltatási Felügyeletnek és a legfelsőbb bíróságnak is volt titkos megállapodása a SRI-vel, amelyeket állítólag tavaly felmondtak. A legfelsőbb bírói tanács (CSM) fel is kérte a fennhatósága alá tartozó intézményeket, hogy kezdeményezzék a titkosszolgálatokkal kötött paktumuk titkosításának a feloldását. Az is kiderült, hogy a titkosszolgálat, a SRI „műveleti területként” kezelte a bíróságokat, és a cinizmus netovábbjaként a titkosszolgálati ügynökök munkadíját utólag kiszámlázták a vádlottaknak perköltség címén.

Nem kell jogtudósnak lenni ahhoz, hogy egyértelművé váljon, a román titkosszolgálat és az igazságügyi szervek összefonódása/titkolt együttműködése azt az évek óta hangoztatott, de az érintettek által mindig következetesen tagadott vádat támasztja alá, miszerint Románia „szekusállam”, legjobb esetben is ügyészállam. A titkos paktumok, az összefonódások alapvető jogállami normákat sértenek, hiszen felülírják a hatalmi ágak kötelező szétválasztásának elvét, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a tisztességes bírósági eljáráshoz való állampolgári jogot. És természetesen a román alkotmányt is sérti, a román demokrácia lényegét kérdőjelezi meg.

Az Európa-szerte „sztárolt” korrupcióellenes főügyész, Laura Codruta Kövesi és az általa vezetett hivatal, a DNA azt követően került kényes helyzetbe, hogy március 16-án Klaus Johannis államfő hivatala március 16-án közleményt adott ki, amelyben az elnök leszögezte: a nemzetbiztonság első számú szavatolója, a Legfelsőbb Védelmi Tanács semmilyen titkos megállapodást nem fogadott el és nem hagyott jóvá a titkosszolgálat és az igazságügyi intézmények között. A továbbiakban pedig a közlemény nem úgy fogalmazott, hogy „ha léteznek ilyenek, akkor..”, hanem azt állítja, hogy ezeket a paktumokat saját hatáskörben kötötték meg az intézmények. Vagyis az elnöki hivatal és 2014 decembere óta hivatalban lévő Johannis államfő, aki mindeddig kiállt a DNA és Kövesi mellett, sohasem kifogásolta az intézmény módszereit és visszaéléseit, de a szociáldemokrata, szociál-liberális (PSD-ALDE) kormány igazságügyi törvénymódosítási kísérlete ellen személyesen is kiment tüntetni, közleményével beismerte a titkos paktumok létét.

Ezzel az elnöki közleménnyel szakadt el a gát, s indult el a lavina, amely azonban, legalábbis egyelőre, nem rengette meg sem Romániát, sem a Korrupcióellenes Ügyészséggel szembeni lakossági bizalmat. Az emberek nem vonultak tömegesen utcára, nincsenek az igazságügyi törvények módosítása elleni demonstrációkhoz mérhető lakossági megmozdulások, csupán szakértők valamint magas rangú igazságügyi vezetők mondták ki, hogy a kialakult helyzet súlyos, a hírszerzés nyomozati kompetenciái ma az egykori kommunista titkosszolgálat, a hírhedt Securitate hatáskörét is meghaladja.

A román média egy része és a baloldali, jelenleg kormányzó pártok hosszú évek óta politikai boszorkányüldözéssel vádolják a DNA-t, a hírszerzés, a SRI elleni vád, miszerint az törvénytelenül beavatkozik a büntetőjogi eljárásokba, ennél újabb keletű. Civil szervezetek, szakértők mintegy három éve követelik e megállapodások titkosságának feloldását és nyilvánosságra hozását, a jogállamban elképzelhetetlen összefonódások megszüntetését.

De mindennek a létezését is tagadták következetesen, mint ahogy a szekusállam, mélyállam, párhuzamos állam és egyéb elméleteket is a nevetséges összeesküvés elméletek egyikének nevezték az érintettek.

Csakhogy a nemlétező mára nyilvánossá vált. A megállapodások szerint a titkos megállapodás a SRI és a Legfelsőbb Ügyészség között jött létre 2009 februárjában, de nem volt teljesen előzménytelen. 2003-ban, 2004-ben és 2007-ben is köttetett egyezmény, ezeket hatályon kívül helyezte és egy igen széleskörű megállapodást írtak alá. Ennek értelmében a Securitate utód SRI és a Legfelsőbb ügyészség, valamint annak intézményei, a DNA és a terrorizmus elleni ügyészség a nemzetbiztonság ellen irányuló bűncselekmények, a terrorizmus területén, valamint egyéb súlyos bűncselekmények esetében hasznosítják a rendelkezésükre álló információkat, megosztva egymással azokat. Közös operatív csapatok jöttek létre, az ügyészség gyorsan hozzájárult a hírszerzés által kért lehallgatások jóváhagyásához, amelyet aztán már csak a szolgálat által megrostáltan kapott meg az ügyészség. A hírszerzés valójában nyomozati szervvé vált, aktív részvevője lett a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tevékenységének, amit az tett lehetővé, hogy a korrupcióellenes hadjáratot csúcsra járató Traian Basescu elnöksége idején a Legfelsőbb Védelmi Tanács még a korrupciót is a nemzetbiztonsági kockázatok közé sorolta.

Laura Codruta Kövesi évek óta állította, „nem létezik, és nem is létezett semmiféle SRI–DNA-megállapodás”. A nyilvánosságra került titkos dokumentumon viszont a DNA részéről az ő neve és aláírása szerepel.

Ezek után nem kérdés, hogy alapvető emberi és állampolgári jogok váltak a román korrupcióellenes harc áldozataivá, a hatalmi ágak függetlensége illúzió volt, az ünnepelt DNA pedig a titkosszolgálat egyik eszköze. Mindezek ellenére nem várható különösebb földrengés Romániában, mert a másik oldalon a hitelét vesztett, szétzilált, korrupció miatt elítélt vagy megvádolt politikusokkal tele szociáldemokrata párt, a PSD áll. És azt sem lehet tudni, milyen hatással lesznek ezek a lelepleződések a folyamatban lévő perekre, amelyek bizonyítékait ilyen módszerekkel gyűjtötték be, leállnak-e a nyomozások, amelyek megkezdődtek, sikerül-e visszanyesni a titkosszolgálat kompetenciát. A tét nem a regnáló román kormány, hanem a román jogállam sorsa, a kérdés az, jogállam lesz vagy szekusállam marad Románia.

Szakvélemények
Georgiana Iorgulescu, a Jogi Források Központ (CRJ) ügyvezető igazgatója: az ügyészek alárendelt helyzetbe kerültek a SRI-vel szemben, ami még a kommunizmus idején sem volt ennyire hangsúlyos.
Dana Girbovan, a Romániai Bírák Országos Egyesületének (UNJR) elnöke: A megállapodás olyan mértékben kiterjeszti a SRI nyomozati kompetenciáit, hogy az meghaladja az egykori kommunista Securitate jogköreit is. Girbovan szerint a jogállamiság szempontjából alapvető fontosságú a törvények nyilvános volta. Tévednek, akik azt hiszik, hogy pillanatnyilag nemesnek tűnő célok vagy ideológiák érdekében érdemes elfogadni ennek az alapvető elvnek a sárba tiprását; ha ugyanis a demokrácia és a jogállam – bármilyen okból – zárójelbe kerül, az nem segíti, hanem aláássa a demokráciát és a jogállamot.

2018.04.10 07:31

Sokan nem szeretnék Orbánt a Jad Vasem múzeumban látni

Publikálás dátuma
2018.07.19 12:35

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A magyar gyökerű izraeliket is erősen megosztja Orbán vizitje, abban azonban nincs vita, hogy a horthyzás nem tolerálható.
Orbán Viktor izraeli vizitje (különösen a Jad Vasem holokauszt múzeumban való látogatása) nem csak az izraeli médiát foglalkoztatja, civil szervezetek és az ott élő magyar gyökerű polgárok is véleményt formáltak. Az Izraelinfo két, egymással vitázó álláspontot idézett: az egyik Halmos László újságíróé, aki az egykori nyomtatásban is létező Új Kelet magyar nyelvű napilap munkatársa volt, a másik azé a Cvi Ben-Galil-é, aki a Choma Olim (a bevándorlók "fala") civil szervezet vezetője, és hosszú évek óta minden energiáját arra fordítja, hogy magyarok (beleértve a határainkon túlról érkezett magyar ajkúakat is) minél eredményesebben illeszkedhessenek be új hazájuk nem könnyű életébe.   

Halmos László:

Mint 45 éve Izraelben élő, katonaviselt izraeli polgár, hangsúlyosan kérek minden itt élő magyarországi ellenzékit (sic!), hogy ne provokálják a hozzánk látogató, irányunkban kifejezetten barátságos Orbán Viktor miniszterelnököt, és ne próbálják rontani Izrael Állam nemzetközi kapcsolatait! Egy, a népe által megválasztott kormányfő szuverén joga, hogy azt a politikust vagy közembert hívja meg, akit - országa érdekében - jónak lát. A diplomácia nemzeti érdekek mentén bonyolódik. Akkor is, ha az illető vendégnek a saját országában követett politikája kívánni valót hagy maga után, vagy egyes nyilatkozatai erősen kifogásolhatóak, esetünkben például Horthy Miklóssal kapcsolatban. Ami a Jad Vasem–et  illeti (a holokauszt áldozatainak és hőseinek emlékhelye, ahol Orbán Viktor látogatást tesz): egyszerű lengyel polgárok zsidó szomszédaik ezreit gyilkolták le, még mielőtt a náci-német megszállók odaérkeztek volna, később bujkáló zsidók tízezreit adták át a németeknek. A román hadsereg és a Vasgárda mintegy 300 000 zsidót gyilkolt le Transznyisztriában, pogromokat szervezett országszerte. Horvátországban az usztasák az ország teljes zsidó lakosságát kiirtották. Nagy Britannia lezárta a mandátuma alá tartozott „Palesztinát”, Erec-Jiszráélt a menekülő zsidók elől. Következtetésem: a protokoll-szerű Jad Vasem-látogatásokat talán érdemes lenne megszüntetni.

Cvi Ben-Galil:

Egy kormánynak nincs szuverén joga, csak egy országnak, egy nemzetnek, egy népnek. A kormány nem egyenlő a néppel, egy kormány nem csak azokat képviseli, akik szavazatai segítségével gyakorolja a hatalmat, hanem teljes népességet, így az ellenzéket is. Mindez közel sem jelenti azt, hogy kétségbe vonnám Bibi (az izraeli kormányfő beceneve) a kormányzáshoz, a napi politika alakításához való jogát, valóban megkapta a felhatalmazást a néptől, hogy belátása szerint cselekedjen a külpolitikában. De Benjamin Netanjahu nem egyenlő Izraellel. Ben Gurion (Izrael első miniszterelnöke) igen, mert az utókor már megítélte. Bibit ne temessük, majd az utókor őt is megítéli. Mi legfeljebb további bizalmat szavazunk neki (vagy sem). Más kérdés, hogy a politikai taktikázás során is aranyszabály, miszerint olyanoknak keresem a barátságát, akiknek a kézfogása miatt nem kell szégyenkeznem. Mindenesetre sokat mondó, hogy a repülőtéren nem volt ott Netanjahu, se jattolás, se vállveregetés, csak szűk protokoll. A hivatalos verzió szerint is „Netanjahu a látogatás során fogadja Orbánt”. Ez azért némileg tompítja a helyzetet. Végezetül az ellentüntetésekről. Nem Orbán látogatása a fő gond, hanem Jad Vasem múzeum meglátogatása. Mert Magyarországon a belpolitikai taktikázás eszköztárába emeltek Horthy-nyilatkozatokat, elmaszatolják a magyarországi holokauszt tényét, gyakorlatilag a német megszállás következményeként kezelik - mindez durván sérti azt, amit a Jad Vasem a zsidóság számára jelent. Tudod, engem sért, mert érintett vagyok. Nagyszüleim, rokonaim miatt, kik nem tértek vissza, meg annak a másfél éves gyereknek a jogán, akit azok bújtattak, akik házmesterek országában is képesek voltak emberként viselkedni. Ezeknek az embereknek köszönhetem, hogy ma Izraelben élhetek, és megélhettem a 75. évemet. (Igaz nem 45 éve élek itt, mint Te - utalás Halmos Lászlóra -, így fogalmazzunk úgy: nem izraeliként, hanem zsidóként tiltakozom.)  Én megbocsátom a szülőföldemnek, amit már a nagyszüleim nem tudnak megtenni, de nem tudom hányinger nélkül lenyelni, hogy az, aki szavakkal való játéknak, szavazatvásárlási eszköznek tekinti a Horthyt, és a nyomorúság éveit, az akár protokollból is betehesse a lábát a zsidóság e szentélyébe

Romantika, patrióta, kipa

Magyarország zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben, és továbbra is kiáll Izrael mellett a nemzetközi fórumokon, deklarálta Orbán Viktor miniszterelnök a Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel közös sajtótájékoztatóján. Orbán a szokásos szófordulatait aktualizálta, például: "A magyar egy romantikus nép, amely a szimbólumokat szereti. Van jelentősége a számunkra annak, hogy Izrael alapításának 70. évfordulóját ünnepli idén. Az általa kiemelkedően jónak ítélt izraeli kapcsolatokat annak köszönhetjük, hogy jól tud együttműködni Netanjahuval. Úgy fogalmazott, hogy "ezt én úgy magyarázom, hogy mindkét ország élén egy patrióta miniszterelnök áll. A kapcsolatunkban annak a bizonyítékát látom, egy zsidó hazafi és egy magyar hazafi könnyen szót tud egymással érteni." Majd hozzátette: "Szeretném a nyilvánosságnak elmondani, hogy Izrael állam miniszterelnökével a 21. század néhány fontos kérdését azonos módon nézzük és azonos módon is látjuk." Majd fel is sorolta ezeket: a biztonság, terrorizmus, határvédelem és a modernkori antiszemitizmus. Megismételte azt az ugyancsak ismert nézetét, hogy Magyarországon minden magát nyíltan zsidónak valló személy biztonságban érezheti magát, továbbá kormánya zéró toleranciát hirdet az antiszemita megnyilvánulásokkal szemben. Benjamin Netanjahu még a találkozó elején miután megköszönte, hogy a magyar kormány a nemzetközi fórumokon támogatja Izraelt, azt mondta, hogy mind a ketten tisztában vannak azzal, hogy a radikális iszlám jelentette fenyegetés valós, amely "fenyegetést jelent Európára, a világra és kétségtelenül ránk és a szomszédainkra." Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter interjút adott aA Ynetnek és a Jediot Ahronotnak, amelyben kijelentette: "Magyarország az egyik legelkötelezettebb szövetségese Izraelnek Európában és folyamatosan harcol érte. Ezért az izraeli tisztviselők Orbán elleni kritikája, hogy antidemokratikus tisztességtelen, ellenséges és alaptalan." Utalt arra is, hogy a holokauszt-tagadásért börtönbüntetés adható. Úgy vélte: "Nem Budapesten támadnak meg kipát viselő fiatalokat az utcán. Magyarországon mindenki számára biztonságot és védelmet nyújtunk, vallási vagy közösségi hovatartozástól függetlenül." Sajátos megközelítést adott a magyar kormány Soros György elleni hadjáratának: "Komoly és nyílt vita merült fel Szíriával kapcsolatban, de a vita Magyarország és a milliárdos között nem az etnikai hovatartozása, hanem Európa jövőjével kapcsolatos álláspontja miatt van." 

2018.07.19 12:35
Frissítve: 2018.07.19 12:51

Nincs pardon: tényleg eljárást indított Brüsszel a „Stop Soros” miatt

Publikálás dátuma
2018.07.19 12:25

Fotó: / Tóth Gergő
Hivatalos felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak. A hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a kifogásokra.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag miatt, illetve bírósági szakaszba lépett a menekültügyi szabályozás miatt korábban megindított jogsértési eljárás – jelentette be csütörtökön az Európai Bizottság.   Az MTI tudósítása szerint Mina Andreeva bizottsági szóvivő arról számolt be, hogy hivatalos felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a most júniusban elfogadott törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében, a testület szakértői szerint ugyanis több szempontból is komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az új rendelkezések összeegyeztethetők-e az uniós joggal. A brüsszeli bizottság indoklása szerint egyrészt a menekültügyi kérelmekhez nyújtott segítség kriminalizálása és az egyéb korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy kommunikálhassanak az érintett nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel, ami sérti a vonatkozó uniós irányelveket. E törvény továbbá indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, és nem veszi kellőképp figyelembe az eljárási garanciákat, az érintettek jogait. Másrészt a menedékkérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó újabb indok bevezetése sérti a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet, az EU alapjogi chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot – közölte a bizottság. A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a fenti kifogásokra. Ha nem érkezik válasz, vagy nem tekinthető kielégítőnek, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet. A tájékoztatás szerint Brüsszel figyelembe vette a Velencei Bizottság értékelését is. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólított fel, rámutatva, hogy azok súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét. A kormány indoklása szerint az újabb alaptörvény-módosítás célja, hogy megvédje Magyarország nemzeti szuverenitását és megtiltsa idegen népesség betelepítését az országba, a „Stop Soros” törvénycsomag pedig büntethetővé teszi az illegális bevándorlás elősegítését és szervezését.
A brüsszeli testület ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz fordult a magyar menekültügyi szabályozás ügyében, a harmadik szakaszba léptetve ezzel a 2015 végén kezdeményezett jogsértési eljárást. A bizottság szerint a magyar szabályok bizonyos pontjai nincsenek összhangban a közösségi joggal, a hatóságok pedig máig nem orvosolták a problémákat. A testület egyebek mellett kifogásolja, hogy Magyarországon kizárólag a tranzitzónákon belül lehet menedékkérelmet benyújtani, és ezekben csak korlátozott számú személy számára és túlságosan hosszú várakozási idő után teszik lehetővé a hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz. Emellett a nem megfelelő szabályozás miatt fennáll annak kockázata, hogy a migránsokat megfelelő biztosítékok nélkül küldik vissza, megszegve a visszaküldés tilalmának elvét. Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egyetlen figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, pénzbírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben. Lapunk már szerdán megírta, hogy csütörtökön kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság a menekülteket segítő szervezetek ellen kitalált, úgynevezett „Stop Soros” törvény és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt. Az EU ellenőrző és végrehajtó testületének értékelése szerint a jogszabálycsomag több EU előírásba ütközik, ezért felszólító levélben kér választ az aggodalmaira a magyar kormánytól. Az Európai Bizottság a jogszabály elfogadását követő napokban lapunk kérdésére közölte: nem minden aggodalom nélkül tekint a magyar parlamentben szavazásra bocsátott törvényre és alkotmánymódosításra. „Nem fordíthatunk hátat azoknak az értékeknek és elveknek, amelyekre Európa épült” – kommentálta akkor a budapesti fejleményeket Christian Wigand bizottsági szóvivő. A „Stop Sorost” azóta már értékelte az Európa Tanács neves alkotmányjogászokból álló testülete, és több okból is a hatályon kívül helyezését javasolta.
2018.07.19 12:25
Frissítve: 2018.07.19 13:21