Egyesült ellenzéket!

Igaza volt, Kertész Ákosnak, amikor azt mondta, hogy a magyar nép genetikusan alattvaló. Ezt én kiegészíteném azzal, hogy ostoba is. Vagy gyáva. Vagy mindkettő. Mert aki az elmúlt 8, de főleg 4 év fideszes ténykedését követően képes a Fideszre szavazni, annak gondjai lehetnek az értelmi képességeivel. Amikor valaki, aki az összes határtól legkevesebb 100 kilométerre él, elhiszi, hogy jönnek a "migránsok", és az összes nőt meggyalázzák, az minimum bolond. Amikor valaki, aki látja, hogy az egész falu egyre rosszabbul él, mégis újra megválasztja őket, az sem teljesen normális. Az ellenzéknek pedig ezúton üzenem: feltéve, hogy 2022-ben megint lesznek választások, a megadott határidőkig teljesíteniük kell azokat a feladatokat, amiket most elmulasztottak.

1. Május 1-ig bejelentik, hogy létrehozták az Egyesült Demokratikus Ellenzék nevű választási pártot.

2. Augusztus 20-ig összefésülik a programjaikat.

3. December 24-ig egy internetes előválasztás keretében kiválasztják a legesélyesebb, helyben élő (!) jelölteket. Ahol erre nincs lehetőség, ott személyesen kérdezik meg az embereket.

4. 2019. március 15-ig bemutatják a jelölteket.

5. A 2022-es választásokig folyamatosan járják az országot, hogy ahol erre szükség van, elmagyarázzák az embereknek a program egyes részeit, megismertessék velük a jelölteket, és rávegyék őket a szavazásra.

6. Minden egyes ünnepen és megemlékezésen mint EDE vesznek részt. Együtt, ugyanott, ugyanakkor. Én utálok változtatni a szokásaimon, de ha most sem teljesítik a fent leírtakat, a végén még én is el fogok menni innen.

2018.04.11 08:25

Rászorulók kapják a béremelést – ígéri az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.07.20 13:49
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A Párbeszéd mellett, a Jobbik, az LMP és a DK parlamenti képviselői is jótékony célokra fordítanák a napokban megszavazott béremelést. Az MSZP még nem döntött, a Fidesz nem válaszol.
Karitatív célokra fordítaná a legtöbb parlamenti frakció azt a plusz forrást, amit a részben kényszerből megszavazott vagy elfogadott béremelés után kapnak – válaszolták az ellenzéki pártok a Népszava kérdésére. Először a Párbeszéd képviselője, Kocsis- Cake Olivio jelentette be, hogy bár nem támogatták a fizetésemelést, képviselőik jótékony célra – a vidéki autonóm közösségek vagy a független sajtó támogatására – ajánlják fel a fejenkénti plusz 200 ezer forintot.  
Az LMP a  bérválság közepén elfogadhatatlannak tartja a béremelést. „Képviselőink jótékony célra fogják fordítani a többletpénzt, és az általuk meghatározott prioritások alapján döntenek az összeg felhasználásáról, legyen szó többek között az otthonápolást segítő szervezetek vagy rászoruló egyszülős családok támogatásáról” - válaszolt a párt sajtóosztálya.
A Jobbik jelezte, képviselőik már parlamentbe kerülésük óta jótékonykodnak. 2016 óta pedig tiszteletdíjuk 10 százalékát saját karitatív szervezetüknek, a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítványnak adják, amihez „a megemelt fizetésekből még több jut” - vagyis, nem a béremelés teljes összegét küldik el a szeretetszolgálanak. Az említett alapítványt az ex szkinhed Sneider Tamás vezeti: a szervezet hátrányos helyzetű gyerekeket táboroztatását segíti, rászoruló családokat támogat, és nem mellékesen a szélsőjobboldali Magyar Önvédelmi Mozgalom gyermektáborát is finanszírozza.  
A DK nemet mondott a kormánypárti indítványra, szóvivőjük, Gréczy Zsolt szerint karitatív célokra fordítják a bértöbbletet. „A DK Segít nevű szervezetünk évek óta részt vesz segélyakciókban, ezt a pénzt is ruhaosztásra, ételosztásra fogjuk fordítani” – mondta lapunknak Gréczy  
Az MSZP válasza kevesebb konkrétumot tartalmazott: „Az MSZP a július 30-i elnökségi ülésén dönti el, hogy milyen jótékony célra ajánlja fel a képviselői fizetésemelését” – üzente a párt sajtóosztálya. A Fidesz nem is válaszolt levelünkre.

Nyomás alatt szavaztak bérükől

A július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteriaelemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. A döntést az ellenzéken belül is megosztottság fogadta, tekintve, hogy a kormánypárt a frakciók támogatási rendszerének átalakításával részben belekényszerítette őket a béremelés megszavazásába (mint megírtuk, a Fidesz olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről). A szavazás után Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzésben ment neki a béremelésre voksoló politikusnak, igaz, a HVG cikke szerint ő sem volt jelen a szavazás idején, a DK parlamenti frakciójának tagjai pedig ettől még ugyanúgy megkapják a pénzt.    Az LMP, a DK és Párbeszéd képviselői nemmel szavaztak a javaslatra (a Párbeszéd esetében csak az MSZP-tag Burány Sándor nyomott igent), a Jobbik összes jelenlévő politikusa viszont megszavazta a kormánypárti indítványt. Az MSZP frakció harmada igennel, három tagja nemmel voksolt – hat tag pedig nem szavazott, köztük Tóth Bertalan pártelnök is, aki részt sem vett a szavazáson. A volt jobbikos, jelenleg független Dúró Dóra nemmel szavazott, ahogy a korábbi LMP-társelnök, jelenleg szintén független Hadházy Ákos is. A függetlenek közül csak az ex-Párbeszéd tag Bősze Anett tartózkodott. A kormánypárt természetesen igent mondott saját felvetésére, így a parlament 163 igen, 23 nem szavazattal és 1 tartózkodással  elfogadta a képviselői fizetésemelést. 
2018.07.20 13:49
Frissítve: 2018.07.20 17:16

A fél országban már nem igazoltathat a rendőr csak úgy

Publikálás dátuma
2018.07.03 16:47
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/
Tíz megyében és Budapesten megszűnt a szinte örökké tartó fokozott ellenőrzés, amire hivatkozva bárkit kérdőre vonhattak a rendőrök. Kilenc megyében viszont még érvényben van.
Két és fél év után, július 1-től megszűnt a fokozott ellenőrzés Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron , Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Tolna, Vas és Veszprém megyékben. Így három napja nincs felhatalmazás arra, hogy a rendőr az igazoltatásnak a törvényben meghatározott okain túl „általános igazoltatás” alá vonja az állampolgárokat. Kilenc megyében még tart a fokozott ellenőrzés.
A Magyar Helsinki Bizottság évek óta küzd a fokozott ellenőrzés észszerű korlátozása érdekében. Elemzésekben és kutatásokban bizonyították be, hogy a válogatás nélküli ellenőrzés nem hatékony, visszaélésszerű jogalkalmazásra ad lehetőséget és sértheti magyar állampolgárok jogait. 2013-ban az alapvető jogok biztosához fordultak, kérve, hogy kezdeményezze a fokozott ellenőrzésre, valamint a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására vonatkozó jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. Később a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, mert ügyfelüket, akit semmivel nem gyanúsítottak, szabálysértést, bűncselekményt nem követett el, retorziós jelleggel úgynevezett „éjszakai ellenőrzés keretében” igazoltatták, majd ruházatát is átvizsgálták.
Legutóbb 2018. június 5-én fordultak az ORFK-hoz, hogy megtudják, az országos rendőrfőkapitány milyen adatokra, körülményekre alapította a fokozott ellenőrzés újabb elrendelését az ország egész területére, amit rekordidőre 2018. február 1. és június 30. közti időszakra határozott meg. 
A fokozott ellenőrzés lényege, hogy annak elrendelése esetén a rendőr bárkit igazoltathat, nem kell mérlegelnie az igazoltatás szükségességét alátámasztó körülményeket, amelyre egyébként törvény kötelezné.
Szerző
2018.07.03 16:47