A kalifátus elveszett kiskölykei

Publikálás dátuma
2018.04.11 07:31
A talpig felfegyverzett gyerekkatonákat a terrorcsoport előszeretettel használta öngyilkos merényletek végrehajtására Forrás: SI
Fotó: /
Az Iszlám Állam által „agymosott” gyerekeknél Irakban különleges programokkal igyekeznek elérni, hogy a jövőben ne legyenek veszélyesek a társadalomra.

Ha szóba kerülnek az Iszlám Állam harcosai, az emberek általában felnőtt, gyűlölettől szikrázó szemű, szakállas férfiakra gondolnak. Sokan vannak azonban a szélsőséges szunniták soraiban, akik közel sem felelnek meg ennek a képnek: az utóbbi években a terrorszervezet gyerekek százait képezte ki és kényszerítette gyilkolásra. Ők többségében a harcosok gyermekei, de akadnak olyanok, akiket a területszerző offenzívák során raboltak el. A szervezet úgy hivatkozik rájuk, mint a „kalifátus kölykei”.

Három-négy éve járták be először a világsajtót azok az IS által terjesztett propagandavideók, amelyeken óvodás korú gyerekek gyakorlatoztak egy lőtéren, valahol az iraki vagy szíriai pusztában. Akkor több elemzés is foglalkozott a harcosok következő generációja jelentette veszélyről. Most azonban egyre gyakrabban merül fel a kérdés: mi lesz azokkal a gyerekekkel, akiknek sikerül megszökniük az Iszlám Államtól? Szakértők egyetértenek abban, hogy ha nem kerülnek megfelelő kezekbe és nem rehabilitálják őket, akkor komoly veszélyt jelenthetnek a közvetlen környezetükre és a szélesebb társadalomra egyaránt. Akárcsak az a fiú, aki tavaly menekült el az IS-től, és visszatért a családjához. A viszontlátás öröme azonban nem tartott sokáig: néhány nap elteltével az apa az éjszaka közepén arra ébredt – mesélte a Reutersnek Hosjar Kodeia Szulejmán, a fiú egyik tanára –, hogy a fia kést szorít a nyakához. „Azt kiabálta, hogy a szülei hitetlenek, és inkább meghalna, minthogy közéjük tartozzon” – nyilatkozta Szulejmán.

A hasonló esetek elkerülése érdekében néhány nemzetközi civil szervezet gyermekközpontokat hozott létre több iraki menekülttáborban, a gyerekek többsége ugyanis nem olyan szerencsés, hogy visszatérjen a családjához. Vagy azért, mert a családtagok meghaltak vagy nem tudni hol vannak, vagy azért, mert nem akarják visszafogadni a „bűnös” gyereket.

Naif Dzsardo Kasszim a Dahúk-közeli Rawanga menekülttáborban dolgozik pszichoterapeutaként. A foglalkozások során a fiatalok sokat beszélnek, rajzolnak a szörnyűségekről, amiken keresztül mentek, de vannak olyan foglalkozások, amelyeknek csupán egy célja van: hogy ismét emlékezzenek arra, milyen gyereknek lenni.

„Amíg távol voltak, minden megváltozott. Van, hogy nem is emlékeznek a korábbi életükre” – sorolta a hírügynökségnek a nehézségeket, amikkel szembe kell nézni. „Ezek a gyerekek végignézték, ahogy lemészárolják a családjukat. Elrabolták őket, megverték és átmosták az agyukat. Akadnak, akik kivégzések szemtanúi voltak, kényszerítették őket, hogy öljenek vagy éveken át megerőszakolták őket” – tette hozzá a francia Yahad In-Unum munkatársa.

A terapeuta tapasztalatai szerint a borzalmakat átélt gyerekek különböző fázisokon mennek keresztül, miután kiszabadulnak az IS fogságából. Nem ritka, hogy az első időszakban erőszakosak, dühösek és rendkívül zavartak. Ezt követi a szorongás és a súlyos depresszió időszaka. Igen nehéz szembenézni a történtekkel és a tetteikkel. Vannak gyerekek, akik eleinte nem tudják, hogy miképp viszonyuljanak az IS-hez: elítéljék vagy továbbra is hűséggel tartozzanak a szervezetnek? Akadnak, akik kiszöknek imádkozni, mert félnek attól, hogy egyszer csak betoppannak a harcosok, és megbüntetik őket.

Mivel minden eset egyedi, a központban személyre szabott programokkal dolgoznak, s ezek részét képezi az egyéni és a csoportos terápia. Jelenleg több mint 120, 18 év alatti fiúval és lánnyal foglalkoznak. Sokan közülük a jazidi kisebbséghez tartoznak. Az IS 2014-ben szörnyű pusztítást végzett a jazidi falvakban, és több mint kilencezer felnőttet és gyereket ölt meg vagy tett rabszolgává.

„Szép lassan dolgozunk azon, hogy semmissé tegyük a többéves agymosást. Az a célunk, hogy elfelejtsék az elmúlt néhány évet, és képesek legyenek újrakezdeni” – magyarázta a szakértő, aki sikeresnek nevezte a fél éve működő programot. Mint hangsúlyozta: nincs menthetetlen eset.

Működik a deradikalizáció?
Amióta az elmúlt években megnőtt a terrorcselekmények száma, sorjában indítottak deradikalizációs programokat szerte a világban. Ezek hatékonyságáról megoszlanak a vélemények, különösen, hogy kevés a tapasztalat e téren. Daniel Koehler, egy suttgarti deradikalizációs központ vezetője egy a Science magazinban publikált interjúban például arra hívta fel a figyelmet, hogy nem mindegy, milyen módszerrel dolgozik egy terapeuta, ugyanis, nem megfelelő technikával nagy károkat okozhat. Ha nincs elég tapasztalata, akkor pedig könnyen meglehet, hogy nem veszi észre, ha egy személy továbbra is súlyos veszélyt jelent a társadalomra.

Szerző
2018.04.11 07:31

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15

Máris feltámadt a katalán függetlenség főnixmadara

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:08

Fotó: AFP/ Tobias Schwarz
Új mozgalmat hirdetett Carles Puigdemont volt katalán vezető, aki a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ismét felkorbácsolhatja az érzelmeket a függetlenségpártiak körében.
Főnixmadarakat megszégyenítő gyorsasággal képes újjászületni Carles Puigdemont volt katalán vezető, akinek köszönhetően új erőre kaphat a függetlenségi mozgalom. A tavaly október 1-jei népszavazás és az elszakadás egyoldalú kikiáltása során betöltött szerepe miatt Spanyolországban egyebek között árulás, zendülés és hűtlen kezelés miatt körözött – és emiatt jelenleg külföldön élő – politikus a héten egy új mozgalmat jelentett be, a Crida Nacionalt. Az alapítók között van a mostani katalán elnök, Quim Torra, és a jelenleg börtönben ülő Jordi Sánchez aktivista is, akit a függetlenségi mozgalomban betöltött szerepe miatt csuktak le. Bár az egyik alapító – Puigdemont saját szavaival élve – önkéntes száműzetésben él, és így többnyire videóüzeneteken keresztül kommunikál a Katalóniában élő hívekkel, a másik pedig a börtönből küldött levelek útján, a jelek szerint nincs kudarcra ítélve a projekt. Sőt, a továbbra is független köztársaságról álmodók között kimondottan nagy népszerűségre tett szert az indulás óta eltelt pár napban. „Úgy tűnik, hogy a Crida erősen indul, máris sok ezren csatlakoztak hozzá... A tömegek egy részének Puigdemont továbbra is hiteles figura” – mondta lapunknak az MTA-KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, Éltető Andrea Carles Puigdemontról, aki vezetőként tavaly igen kockázatos politikát folytatott, kiharcolva az egyoldalú függetlenséget, majd az otthoni káosznak hátat fordítva külföldre menekült, mondván, a börtönből nem tud harcolni az önálló Katalóniáért. Éltető szerint az általa alapított mozgalom célja valószínűleg az, hogy őszre párttá alakuljanak, bár a függetlenséget támogató párt már van, ilyen például a PDeCAT.   „Elképzelhető, hogy később egyesül ezzel a mozgalommal… a Crida Nacional célja épp az összes függetlenséget akaró erőnek az egyesítése lenne. De kérdés, hogy nem éppen a megosztottságot fogja-e növelni.... ezt még nem látni” – tette hozzá.
A héten tartott alapító gyűlésen és sajtótájékoztatón a Crida Nacional céljairól ennél sokkal többet nem is  lehetett megtudni. A felolvasott közleményben újra és újra a függetlenségi erők összefogásának szükségességét hangsúlyozták, s a végső célként a köztársaság megalakítását nevezték meg, „kizárólag békés és demokratikus” eszközökkel. A Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász, Xavier Arbós Marín szerint Puigdemontnak lehet egy másik, nem kimondott célja is a Crida Nacionallal: radikálisabb irányba tolni a PDeCAT-ot. A Marta Pascal vezette independentista párton belül jó ideje ideológiai harc dúl, mivel egyesek szerint Pascal nem képvisel eléggé radikális vonalat. Puigdemont színre lépésével a pártvezető még nehezebb helyzetbe kerülhet. Pascal pozíciójának megingása különösen kényes időszakban következhet be, hiszen megkezdődött a visszaszámlálás a jövő májusi önkormányzati választásokig, amelyre Puigdemont alighanem új lehetőségként tekint. Addig egyébként is sok minden történhet, ami felkorbácsolhatja az érzelmeket Katalóniában. Ilyen esemény lehet például Puigdemont kiadatása, ami csak abban az esetben történhet meg, ha ismét kiadják ellene az európai elfogatóparancsot. Amennyiben valaha a spanyol igazságszolgáltatás elé kerül, valószínűsíthető, hogy Katalóniában ismét felizzanak az indulatok – véli a Barcelonai Egyetem oktatója. Arbós Marín szerint ez persze nem borítékolható, ám az biztos, hogy a jelenleg börtönben lévő függetlenségpárti katalán politikusok tárgyalásai októberben és novemberben megkezdődnek. „Érzelmileg nagyon kiélezett időszaknak nézünk elébe” – mondta a szakértő a Népszavának, aki úgy véli, ezzel párhuzamosan nőni fog a nyomás mind a katalán, mind pedig a madridi kormányon, hogy térjenek le arról az útról, amelyre pár hete léptek: a dialógus és a normalizáció útjáról. Annak ellenére ugyanis, hogy Quim Torra retorikájában a Puigdemont-féle radikális vonalat képviseli, a közelmúltban felállt katalán kormány látszólag „praktikus”, a párbeszéd irányába mutató politizálást folytat. „A katalán kormány mostani attitűdje közelebb áll az autonómiához, mint a Puigdemont által kezdett (radikális) politikához.”
2018.07.20 20:08