Erdogan szemben a Nyugattal

Publikálás dátuma
2018.04.11 07:35
Fotó: AFP/Ozan Kose
Fotó: /

Szó szerint a pokolba kívánta a nyugati országokat Recep Tayyip Erdogan. A török elnök ugyan nemrégiben prioritásnak nevezte hazája uniós csatlakozását, az ország folyamatosan távolodik Európától.

Törökországban az agymosás egyre riasztóbb méreteket ölt. Az országban több mint két év óta rendkívüli állapot van érvényben, Recep Tayyip Erdogan egyeduralkodóként, valóságos szultánként irányítja országát. A félelemkeltéssel, a gyűlöletbeszéddel elérte azt, hogy senki se jelentsen veszélyt hatalmára, jövőre várhatóan nagy többséggel választják újra államfőnek. Bár sok török katona vesztette életét az észak-szíriai, afrini beavatkozásban, a török közvélemény a sorozatos álhírek hatására lelkesen támogatja a beavatkozást. Persze sokaknak tetszik az, hogy Erdogan meg akarja akadályozni egy összefüggő kurd terület létrehozását.

Az agymosás nem ismer határt, a független média haldoklik azután, hogy az utolsó jelentős médiaházat, a Dogant is egy az államfőhöz közeli vállalkozó vásárolta fel. Egyedül az 1924-ben alapított Cumhuriyet című lap maradt utolsó mentsvárként az ellenzék számára. A gazdasági teljesítmény ugyan tavaly több mint hét százalékkal emelkedett, ez elsősorban a jelentős állami beruházásoknak volt köszönhető. A török líra azonban szenved, egy euróért már öt lírát kell adni, ami jó az exportőrök, de igen rossz az importőrök számára.

Recep Tayyip Erdogan állandó céltáblája lett a nyugat. Kifejtette, „menjenek a pokolba” azok az országok, amelyek a terrorellenes harc miatt merészelik bírálni hazáját. A török elnök kikelt Emmanuel Macron francia államfővel szemben, mert március végén Párizsban egy kurd küldöttséget fogadott, amelyben a szíriai kurd erők, a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milicista szervezet is képviseltette magát. „Ha valaki a terrorzervezetekkel szemben áll, akkor a mi oldalunkon kell lennie. Ha ezt nem teszi, akkor komoly fejfájást okoznak ezek a terrorellenes szervezetek” - fejtette ki.

Az Erdogan család tagjai is nyeregben érzik magukat. Érezhetik is, hiszen az elnök még kormányfőként kimenekítette a vagyon egy részét a családtagok számára. Sógora, Berat Albayrak még 1999-tól a Calik Holding amerikai pénzügyeit irányította, 2007-ben pedig annak vezetője lett. Újságokat, cégeket vásárolt fel. Albayrak, aki jelenleg energiaügyi miniszter, háborús retorikával próbálja félelemben tartani a közvéleményt. A napokban kifejtette, Ankara nem csak de facto áll háborúban Szíriában, hanem a török csapatok ténylegesen is harcban állnak Afrin régiójában. A Hürriyet jelentése szerint a török hadsereg ellenfelei nem csak a terrorszervezetek, hanem azok is, akik mögöttük állnak. „Látják, kik állnak mögöttük, nem?” - tette fel a költői kérdést. Ezzel alighanem arra utalt, hogy a kurd erők támogatják a terroristákat, amiből természetesen egy szó sem igaz. Éppen az a kurd Népvédelmi Egységek harcolt sikerrel az iszlamistákkal szemben amely ellen a török hadsereg átfogó támadást indított január 20-án, Olajfa nevű hadműveletében. (Törökország szerint az YPG az országban betiltott Kurd Munkáspárt testvérszerve.)

Megszólalt a nyilvánosság előtt Erdogan fia, Bilal is, akiről néhány éve kiderült, súlyos korrupciós üzelmekben vett részt. Mint fogalmazott, Ankara már elkerülte azt a helyzetet, hogy sorsát a nyugathoz kelljen kötnie. Hazája szíriai beavatkozását úgy ítélte meg, hogy a legjobb védekezés a támadás. Szerinte nem kell foglalkozni, mit mond ezzel kapcsolatban néhány külföldi diplomata. „Azt kell tennünk, ami a legjobb az ország biztonsága szempontjából” - fejtette ki. „Törökországnak nem kell többé a nyugat támaszpontjának lennie” - tette hozzá. A hatalomhoz közel állók magabiztos nyilatkozatai arra utalnak: bármit megengedhetnek maguknak.

Szerző
2018.04.11 07:35

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15

Máris feltámadt a katalán függetlenség főnixmadara

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:08

Fotó: AFP/ Tobias Schwarz
Új mozgalmat hirdetett Carles Puigdemont volt katalán vezető, aki a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ismét felkorbácsolhatja az érzelmeket a függetlenségpártiak körében.
Főnixmadarakat megszégyenítő gyorsasággal képes újjászületni Carles Puigdemont volt katalán vezető, akinek köszönhetően új erőre kaphat a függetlenségi mozgalom. A tavaly október 1-jei népszavazás és az elszakadás egyoldalú kikiáltása során betöltött szerepe miatt Spanyolországban egyebek között árulás, zendülés és hűtlen kezelés miatt körözött – és emiatt jelenleg külföldön élő – politikus a héten egy új mozgalmat jelentett be, a Crida Nacionalt. Az alapítók között van a mostani katalán elnök, Quim Torra, és a jelenleg börtönben ülő Jordi Sánchez aktivista is, akit a függetlenségi mozgalomban betöltött szerepe miatt csuktak le. Bár az egyik alapító – Puigdemont saját szavaival élve – önkéntes száműzetésben él, és így többnyire videóüzeneteken keresztül kommunikál a Katalóniában élő hívekkel, a másik pedig a börtönből küldött levelek útján, a jelek szerint nincs kudarcra ítélve a projekt. Sőt, a továbbra is független köztársaságról álmodók között kimondottan nagy népszerűségre tett szert az indulás óta eltelt pár napban. „Úgy tűnik, hogy a Crida erősen indul, máris sok ezren csatlakoztak hozzá... A tömegek egy részének Puigdemont továbbra is hiteles figura” – mondta lapunknak az MTA-KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, Éltető Andrea Carles Puigdemontról, aki vezetőként tavaly igen kockázatos politikát folytatott, kiharcolva az egyoldalú függetlenséget, majd az otthoni káosznak hátat fordítva külföldre menekült, mondván, a börtönből nem tud harcolni az önálló Katalóniáért. Éltető szerint az általa alapított mozgalom célja valószínűleg az, hogy őszre párttá alakuljanak, bár a függetlenséget támogató párt már van, ilyen például a PDeCAT.   „Elképzelhető, hogy később egyesül ezzel a mozgalommal… a Crida Nacional célja épp az összes függetlenséget akaró erőnek az egyesítése lenne. De kérdés, hogy nem éppen a megosztottságot fogja-e növelni.... ezt még nem látni” – tette hozzá.
A héten tartott alapító gyűlésen és sajtótájékoztatón a Crida Nacional céljairól ennél sokkal többet nem is  lehetett megtudni. A felolvasott közleményben újra és újra a függetlenségi erők összefogásának szükségességét hangsúlyozták, s a végső célként a köztársaság megalakítását nevezték meg, „kizárólag békés és demokratikus” eszközökkel. A Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász, Xavier Arbós Marín szerint Puigdemontnak lehet egy másik, nem kimondott célja is a Crida Nacionallal: radikálisabb irányba tolni a PDeCAT-ot. A Marta Pascal vezette independentista párton belül jó ideje ideológiai harc dúl, mivel egyesek szerint Pascal nem képvisel eléggé radikális vonalat. Puigdemont színre lépésével a pártvezető még nehezebb helyzetbe kerülhet. Pascal pozíciójának megingása különösen kényes időszakban következhet be, hiszen megkezdődött a visszaszámlálás a jövő májusi önkormányzati választásokig, amelyre Puigdemont alighanem új lehetőségként tekint. Addig egyébként is sok minden történhet, ami felkorbácsolhatja az érzelmeket Katalóniában. Ilyen esemény lehet például Puigdemont kiadatása, ami csak abban az esetben történhet meg, ha ismét kiadják ellene az európai elfogatóparancsot. Amennyiben valaha a spanyol igazságszolgáltatás elé kerül, valószínűsíthető, hogy Katalóniában ismét felizzanak az indulatok – véli a Barcelonai Egyetem oktatója. Arbós Marín szerint ez persze nem borítékolható, ám az biztos, hogy a jelenleg börtönben lévő függetlenségpárti katalán politikusok tárgyalásai októberben és novemberben megkezdődnek. „Érzelmileg nagyon kiélezett időszaknak nézünk elébe” – mondta a szakértő a Népszavának, aki úgy véli, ezzel párhuzamosan nőni fog a nyomás mind a katalán, mind pedig a madridi kormányon, hogy térjenek le arról az útról, amelyre pár hete léptek: a dialógus és a normalizáció útjáról. Annak ellenére ugyanis, hogy Quim Torra retorikájában a Puigdemont-féle radikális vonalat képviseli, a közelmúltban felállt katalán kormány látszólag „praktikus”, a párbeszéd irányába mutató politizálást folytat. „A katalán kormány mostani attitűdje közelebb áll az autonómiához, mint a Puigdemont által kezdett (radikális) politikához.”
2018.07.20 20:08