Kétharmados sajtóvész - Veszélyben a Magyar Nemzet

Publikálás dátuma
2018.04.10 23:42
Fotók: Tóth Gergő
Fotó: /
Simicska Lajos nem tudja tovább finanszírozni teljes médiabirodalmát, a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió az LMP-s Ungár Péterhez kerülhet. A Hír TV csökkentett üzemmódban folytatja.

Legyalulta a szabad médiát a Fidesz

Iszonyú revansot vett a valaha "kiegyensúlyozatlan médiaviszonyokról" panaszkodó Fidesz: a közmédiát és a vidéki sajtót teljesen, az országos médiumok jó részét elfoglalta és Orbánt feltétlenül támogató politikai propagandaeszközzé alakította, vagy bezáratta.

Közmédia

A kétharmados hatalom 2010 után nekilátott, hogy teljesen "fideszesítse" az adófizetők tízmilliárdjaiból fenntartott közmédiát. 2011 után több hullámban több száz újságírót bocsájtottak el az állami rádióból, televízióból, távirati irodától. Ezután ezek az orgánumok fő-fő Fidesz szócsővé vált, ellenzéki képviselőket alig szerepeltetnek, ha igen, akkor is negatív összefüggésben, ugyanakkor korlátlan teret adnak a kormány, illetve a vezető kormánypárt kampányainak.

TV2

2016 elején vette meg nagyrészt állami hitelekből a korábban kaszinókoncessziókkal is támogatott Andy Vajna kormánybiztos a német ProSieben-től a TV2-t. Bár Vajna hiteles, családoknak szóló tévét ígért, a TV2 híradója, a "Tények" a kormánypárti revolver és fake-news média része lett, rendszeresen közöl az ellenzékről durva lejárató riportokat.

Napi Gazdaság

A gazdasági napilapot 2013 nyarán vette meg a Fidesz agytrösztjének tudott Századvég az akkor még Fidesz-közeli (ám idővel ellenségnek nyilvánított) Spéder Zoltán érdekeltségétől. Végül 2015-ben a név is megszűnt, a Napi Gazdaság helyett Magyar Időkké keresztelték az új orgánumot.

Népszabadság bezárása

2016 októberében, a Mediaworks tulajdonosa, Heinrich Pecina "üzleti okokra" hivatkozva bezáratta az országosan legnagyobb, ugyanakkor a kormánnyal szemben kritikus Népszabadságot. A lapcsalád később Mészáros Lőrinc kezére jutott.

Figyelő

Az oknyomozó írásairól ismert, patinás közéleti-gazdasági hetilap felett 2016 végén borult be az ég, amikor a csődbe ment kiadóvállalat - egyes hírek szerint baráti áron - Schmidt Mária volt Orbán-főtanácsadó, a Terror Háza igazgatója kezébe került. Azóta a hetilap is besorolt az állami hirdetésekkel teletömött, kormánnyal szemben kritikátlan orgánumok közé.

Origo.hu

A korábbi legnagyobb hírportál Origo-nál a lavinát a Magyar Telekomhoz tartozó cégvezetés indította el, amikor elbocsátotta a mások mellett Lázár Jánosról is előnytelen cikkeket közlő szerkesztőt. A hírportál végül 2017 nyarán a jegybankelnök Matolcsy György fiához, Matolcsy Ádámhoz került és mára a Habony Árpád által alapított propagandamédiával kéz a kézben üzemel.

Megyei laphálózat

2017 végére a teljes vidéki nyomtatott sajtópiacot Orbán-kegyencek vásárolták fel. Az osztrák spekuláns Heinrich Pecina cége, a Mediaworks előbb bekebelezte a vidéki laphálózat zömét adó Pannon Lapok Társaságát, majd a Mediaworks Orbán gazdasági mindenese, Mészáros Lőrinc kezére került. Andy Vajna közben megszerezte a Kisalföldet és a Délmagyarországot, míg Pecinához közel álló cégé lett a Kelet-Magyarországot lefedő Russmedia. - Batka Zoltán

Szerző
2018.04.10 23:42

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49

Rászorulók kapják a béremelést – ígéri az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.07.20 13:49
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A Párbeszéd mellett, a Jobbik, az LMP és a DK parlamenti képviselői is jótékony célokra fordítanák a napokban megszavazott béremelést. Az MSZP még nem döntött, a Fidesz nem válaszol.
Karitatív célokra fordítaná a legtöbb parlamenti frakció azt a plusz forrást, amit a részben kényszerből megszavazott vagy elfogadott béremelés után kapnak – válaszolták az ellenzéki pártok a Népszava kérdésére. Először a Párbeszéd képviselője, Kocsis- Cake Olivio jelentette be, hogy bár nem támogatták a fizetésemelést, képviselőik jótékony célra – a vidéki autonóm közösségek vagy a független sajtó támogatására – ajánlják fel a fejenkénti plusz 200 ezer forintot.  
Az LMP a  bérválság közepén elfogadhatatlannak tartja a béremelést. „Képviselőink jótékony célra fogják fordítani a többletpénzt, és az általuk meghatározott prioritások alapján döntenek az összeg felhasználásáról, legyen szó többek között az otthonápolást segítő szervezetek vagy rászoruló egyszülős családok támogatásáról” - válaszolt a párt sajtóosztálya.
A Jobbik jelezte, képviselőik már parlamentbe kerülésük óta jótékonykodnak. 2016 óta pedig tiszteletdíjuk 10 százalékát saját karitatív szervezetüknek, a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítványnak adják, amihez „a megemelt fizetésekből még több jut” - vagyis, nem a béremelés teljes összegét küldik el a szeretetszolgálanak. Az említett alapítványt az ex szkinhed Sneider Tamás vezeti: a szervezet hátrányos helyzetű gyerekeket táboroztatását segíti, rászoruló családokat támogat, és nem mellékesen a szélsőjobboldali Magyar Önvédelmi Mozgalom gyermektáborát is finanszírozza.  
A DK nemet mondott a kormánypárti indítványra, szóvivőjük, Gréczy Zsolt szerint karitatív célokra fordítják a bértöbbletet. „A DK Segít nevű szervezetünk évek óta részt vesz segélyakciókban, ezt a pénzt is ruhaosztásra, ételosztásra fogjuk fordítani” – mondta lapunknak Gréczy  
Az MSZP válasza kevesebb konkrétumot tartalmazott: „Az MSZP a július 30-i elnökségi ülésén dönti el, hogy milyen jótékony célra ajánlja fel a képviselői fizetésemelését” – üzente a párt sajtóosztálya. A Fidesz nem is válaszolt levelünkre.

Nyomás alatt szavaztak bérükől

A július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteriaelemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. A döntést az ellenzéken belül is megosztottság fogadta, tekintve, hogy a kormánypárt a frakciók támogatási rendszerének átalakításával részben belekényszerítette őket a béremelés megszavazásába (mint megírtuk, a Fidesz olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről). A szavazás után Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzésben ment neki a béremelésre voksoló politikusnak, igaz, a HVG cikke szerint ő sem volt jelen a szavazás idején, a DK parlamenti frakciójának tagjai pedig ettől még ugyanúgy megkapják a pénzt.    Az LMP, a DK és Párbeszéd képviselői nemmel szavaztak a javaslatra (a Párbeszéd esetében csak az MSZP-tag Burány Sándor nyomott igent), a Jobbik összes jelenlévő politikusa viszont megszavazta a kormánypárti indítványt. Az MSZP frakció harmada igennel, három tagja nemmel voksolt – hat tag pedig nem szavazott, köztük Tóth Bertalan pártelnök is, aki részt sem vett a szavazáson. A volt jobbikos, jelenleg független Dúró Dóra nemmel szavazott, ahogy a korábbi LMP-társelnök, jelenleg szintén független Hadházy Ákos is. A függetlenek közül csak az ex-Párbeszéd tag Bősze Anett tartózkodott. A kormánypárt természetesen igent mondott saját felvetésére, így a parlament 163 igen, 23 nem szavazattal és 1 tartózkodással  elfogadta a képviselői fizetésemelést. 
2018.07.20 13:49
Frissítve: 2018.07.20 17:16