Varsó: orosz "javítás" okozta a szmolenszki katasztrófát

Publikálás dátuma
2018.04.11 18:26
A szmolenszki katasztrófa helyszíne. Fotó: MAXIM MALINOVSKY / AFP
Fotó: /
A szmolenszki légi katasztrófát nem a pilóták hibája, hanem egy sor szándékos, egyebek között a gép oroszországi javításakor tett intézkedés, végül pedig a levegőben történt robbanás okozta - áll abban az időközi műszaki jelentésben, amelyet szerdán hozott nyilvánosságra Varsóban a lengyel minisztériumi vizsgálóbizottság, írja az MTI.

A szerdai jelentés szerint a gép bal szárnya a szmolenszki repülőtér előtt mintegy 900 méterrel felrobbant, és még a föld felett robbant fel a gép törzse is, így nem egy nyírfával való ütközéskor rongálódott meg, ami az orosz vizsgálóbizottság 2011-es jelentése szerint a katasztrófát okozta.

A dokumentumot a PAP hírügynökség tette közzé azzal egy időben, hogy az Antoni Macierewicz volt nemzetvédelmi miniszter vezette bizottság ismertette a vizsgálat eddigi eredményeit. A zárójelentés Macierewicz szerint megközelítőleg egy év múlva várható.

A Macierewicz-bizottság szerint a katasztrófát "egy sor tudatos lépés" okozta, köztük felsorolják a gép oroszországi javítását, a lengyel küldöttség útja megszervezésének a módját, a gép "tudatosan téves irányítását" az orosz légi irányítók részéről, majd a gép meghibásodásait és felrobbanását.

A robbanásra a bizottság szerint a gép több tízezer roncsdarabra való szétesése, akárcsak az áldozatokon kimutatott sérülések vallanak, valamint az, hogy a lezuhant gép nem vájt ki mély krátert. Rámutattak: a robbanást nem vonta kétségbe az Oroszországi Föderáció Államközi Légügyi Bizottságának (MAK) 2011 augusztusában ismertetett jelentése sem, amely viszont az üzemanyagtartályban bekövetkezett úgynevezett hidraulikus lökéssel magyarázta ezt.

Azt, hogy robbanás történt, Macierewicz a konferencián kétségtelennek nevezte. Elmondta viszont: még vizsgálják, mi okozta ezt, "hol helyezhették el esetleg a robbanóanyagot". A bizottság szakértői elmondták: az üzemanyag esetleges belobbanása okozta robbanás másfajta károkat okozott volna, mint amilyeneket adott esetben észleltek, és másképpen néznének ki a roncsok a földnek ütközéskor történt robbanás után is.

A konferencián Frank Taylor brit légiforgalmi szakértő rámutatott: a lengyel pilóták hibáját kiemelő orosz bizottság vizsgálata hiányos volt, többek között nem állították össze a gépet, ami az ilyen vizsgálatok nélkülözhetetlen része. Macierewicz közölte: a továbbá is Oroszországban tartott géproncs összeállítását egy virtuális modellel helyettesítik, ezen jelenleg az amerikai Nemzeti Légiforgalmi Kutatóközpontban (NIAR) dolgoznak.

Az ismertetett dokumentumban semmissé nyilvánítják a 2010-2011-ben működő, Jerzy Miller akkori belügyminiszter vezette lengyel bizottság jelentését, amely eddig hivatalos lengyel álláspontnak számított, és amely a lengyel pilótákat is felelőssé tette a katasztrófáért. Macierewicz szerint a Miller-jelentés politikai nyomásgyakorlás hatására készült. Aláhúzta: a zárójelentés elkészítéséig nem fogalmazzák meg a lengyel állam újabb hivatalos álláspontját.

A Lech Kaczynski lengyel államfőt szállító repülőgép 2010 áprilisában zuhant le. A TU-154-es gépen utazott a lengyel Központi Bank kormányzója, Slawomir Skrzypek, Andrzej Kremer külügyminiszter-helyettes, Jerzy Szmajdzinski, a szejm alelnöke, több képviselő, több püspök, Piotr Nurowski, a Lengyel Olimpiai Bizottság elnöke, valamint számos más állami és kormányzati tisztviselő és családtagjaik.

Szerző
2018.04.11 18:26

Uniós felszólítást kapott Putyin: vállalják a felelősséget a maláj gép lelövéséért

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:48
A malájutasszállító orrészének maradványai. A közel 300 főt szállító gépet egy oroszbarát szakadárok ellenőrizte területről érte
Fotó: AFP/ Emmanuel Dunand
Kemény üzenetet küldött Oroszországnak Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője: felelősségvállalást kért a maláj utasszállító 2014-es tragédiája miatt, és felszólította az orosz kormányt, hogy vegyen részt a tettesek elszámoltatásában.
Oroszországnak, és főként Vlagyimir Putyin kormányának címzett üzenetet küldött kedden Federic  Mogherini a közel 300 főt szállító maláj utasszállító lelövésének negyedik évfordulóján. az uniós főképviselő kijelentette, az Európai Unió támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely előírja, hogy minden államnak együtt kell működnie a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítésekben.
Mogherini emlékeztetett, a katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság (biztonsági tanács) szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe négy évvel ezelőtti lelövésében - idézi közleményét az MTI.
Mint írta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt BUK-rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel.
2014. július 17-én, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant tíz kilométeres magasságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez – ugyanakkor a BUK-rakétarendszer kezelése olyan szakértelmet igényel, amit a szakadár katonák nem, csak egy csak egy kiképzett rakétás különítmény tudott biztosítani; ez pedig orosz közreműködésre utal.  
2018.07.17 21:48

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10