Bankok Trump ellen

Publikálás dátuma
2018.04.12 07:37
A katonai jellegű fegyver elsősorban az AR–15-ös félautomata gépkarabélyokat és származékait jelenti Fotó: AFP/Stan Honda
Fotó: /
Egyre több amerikai pénzintézet vonja meg a támogatást a fegyvergyártó cégektől. Néhány nap alatt két bank is hasonló bejelentést tett.

Néhány napja a Citigroup csoport, az Egyesült Államok negyedik legnagyobb pénzintézete jelentette be, megtiltja minden, a hálózatához tartozó leányvállalat számára, hogy lőfegyvereket adjon el mindazoknak, akik nem estek át biztonsági ellenőrzésen, illetve akik 21 év alattiak. Kemény intézkedésről van szó, hiszen az Egyesült Államokban nem ritka, hogy már 18 éves fiatalok is fegyvereket vásárolnak. A döntés elsősorban a BlackRock és a State Street Corp vállalatot érintette érzékenyen.

A Citigroup példája ragadós volt, hiszen a Bank of America azt közölte, nem hitelez tovább azoknak a cégeknek, amelyek katonai jellegű lőfegyvereket állítanak elő civilek számára. „Nem akarunk pénzügyi támogatást nyújtani olyan cégeknek, amelyek a polgári személyek körében terjesztik ezeket a lőfegyvereket” – jelentette ki a Bank of America elnökhelyettese, Anne M. Finucane a Bloomberg televízióban.

A Bloomberg szerint a bankok bejelentése vegyes érzelmeket váltott ki. Akadnak olyan fegyvergyártók, amelyek közölték, engednek a nyomásnak és kevesebb fegyvert állítanak elő. Mások ellenben úgy foglaltak állást, hogy új utakat próbálnak keresni. Az országban legalább fél tucatnyi olyan cég létezik, amelyek katonai jellegű lőfegyvereket gyártanak civileknek. Ezek közé tartozik a Remington Outdoor, a Sturm Ruger, a SIG Sauer, a Vista Outdoor, az O.F. Mossberg & Sons és az American Outdoor Brands vállalat. Ezen cégek bevétele több tízmilliárd dollárt. A Bank of America a Vista Outdoor és a Remington fegyvergyártását segítette.

A Bank of America az Egyesült Államok második legjelentősebb bankja. Mind ezen pénzintézet, mind a Citigroup lépése azt mutatja, hogy a közhangulat egyre inkább kezd a liberális fegyvertartási törvények ellen fordulni. Donald Trump elnök ugyan az egyes vérfürdők után kenetteljes üzeneteket küld honfitársainak azt közölvén, „imádkozik az áldozatokért”, s „együttérez hozzátartozóikkal”, a közvélemény azonban konkrét lépéseket várna el tőle a fegyvertartási szabályok szigorításáért. Ő azonban nem hajlandó erre, ami arra is visszavezethető, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban több tízmillió dollárral támogatta a fegyverlobbi. Trump a szigorítás helyett a február 14-i, floridai iskolában történt, 17 halálos áldozatot követelő lövöldözés után ahelyett, hogy kemény intézkedéseket helyezett volna kilátásba, azt javasolta, a megfelelő kiképzésen átesett tanárokat lássák el lőfegyverekkel, mert szerinte ez elrettentő erő lehet a vérfürdőre készülő fiatalok számára. Ez a felvetése óriási felháborodást eredményezett hazájában.

2018.04.12 07:37

Uniós felszólítást kapott Putyin: vállalják a felelősséget a maláj gép lelövéséért

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:48
A malájutasszállító orrészének maradványai. A közel 300 főt szállító gépet egy oroszbarát szakadárok ellenőrizte területről érte
Fotó: AFP/ Emmanuel Dunand
Kemény üzenetet küldött Oroszországnak Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője: felelősségvállalást kért a maláj utasszállító 2014-es tragédiája miatt, és felszólította az orosz kormányt, hogy vegyen részt a tettesek elszámoltatásában.
Oroszországnak, és főként Vlagyimir Putyin kormányának címzett üzenetet küldött kedden Federic  Mogherini a közel 300 főt szállító maláj utasszállító lelövésének negyedik évfordulóján. az uniós főképviselő kijelentette, az Európai Unió támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely előírja, hogy minden államnak együtt kell működnie a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítésekben.
Mogherini emlékeztetett, a katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság (biztonsági tanács) szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe négy évvel ezelőtti lelövésében - idézi közleményét az MTI.
Mint írta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt BUK-rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel.
2014. július 17-én, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant tíz kilométeres magasságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez – ugyanakkor a BUK-rakétarendszer kezelése olyan szakértelmet igényel, amit a szakadár katonák nem, csak egy csak egy kiképzett rakétás különítmény tudott biztosítani; ez pedig orosz közreműködésre utal.  
2018.07.17 21:48

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10