Devizahiteleseknek kollektív jogorvoslat

Publikálás dátuma
2018.04.12 07:22
Shutterstock illusztráció
Fotó: /

Ha egy Dieselgate-hez hasonló botrány még egyszer kirobbanna Európában, az átvert Volkswagen tulajdonosok a jelenleginél több és egyszerűbb jogorvoslati lehetőségeket vehetnének igénybe. Egyebek között ezzel indokolta az Európai Bizottság, hogy szerdán egy átfogó fogyasztóvédelmi csomagot terjesztett elő, amelyben számos jogszabályi változtatásra is javaslatot tesz. A módosítások uniós szinten biztosítanák a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat áldozatai számára az egyéni és a kollektív jogorvoslatot, valamint a pénzügyi kártérítést. Az uniós testület — amerikai mintára — bevezetné a csoportos jogérvényesítés lehetőségét, ám a tengerentúli modellnél jóval szigorúbb feltételekkel.

A svájci frank alapú jelzálog-hitelek miatt pórul járt magyarországi ügyfelek példáján bemutatható, mi változna a bizottsági javaslatok elfogadása után. Azt továbbra is a nemzeti — ez esetben a magyar — hatóságok dönthetnék el, hogy a hitelesek kezdeményezhetnek-e jogorvoslatot, illetve kérhetik-e az okozott kár megtérítését. Ha a hazai törvények ezeket lehetővé teszik, akkor a károsultak a jövőben összefoghatnának, és a kollektív jogorvoslat eszközével élve, egyetlen lépésben keresetet nyújthatnának be az illetékes bíróságon annak megállapítására, hogy a bankkal kötött szerződésük tisztességtelen feltételeket szabott, és emiatt valamilyen módon kártalanítani kell őket. A módosított uniós irányelv ráadásul azt is lehetővé tenné, hogy több tagállam károsultjai együtt vegyék igénybe a kollektív jogorvoslat eszközét.

A fogyasztóvédelmi csomagban az Európai Bizottság egyúttal kezdeményezi a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv módosítását is. Ennek nyomán jogszabályba ütközne, ha a kereskedők azonos néven forgalmaznák a jelentősen eltérő összetételű, de azonos nevű és címkéjű termékeket az EU különböző országaiban. Az előírások a jövőben is megengednék, hogy a gyártók a helyi ízléshez igazítsák az árucikkeiket, de tiltanák az alapvetően más minőségű és összetételű portékák árusítását. Mint beszámoltunk róla, Magyarország és más régióbéli tagországok tavaly panaszt emeltek Brüsszelben amiatt, hogy ugyanaz az élelmiszer rosszabb minőségben kapható a kelet-európai szupermarketekben, mint a nyugatiakban. Az Európai Bizottság felkarolta az úgynevezett kettős minőségű élelmiszerek problémáját, és már több kezdeményezést tett a megszüntetésére.

2018.04.12 07:22

Rekordbüntetést szabott ki Brüsszel a Google-re

Publikálás dátuma
2018.07.18 13:21

Fotó: AFP/ SUSANA BATES
Az óriásvállalatnak 4,3 milliárd eurót kell fizetnie. Kilencven nap után kényszerítő bírságot kaphatnak.
Rekordösszegű, 4,3 milliárd eurós (1400 milliárd forintos) büntetést szabott ki a Google-re szerdán az Európai Bizottság, amiért az amerikai internetes óriásvállalat visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken – írja az MTI. Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos arról számolt be, hogy a Google – visszaélve a domináns piaci pozíciójával – gyakorlatilag arra kényszerítette a nagyobb mobilgyártókat, hogy saját böngészőjét és keresőjét telepítsék előzetesen az eszközeikre, így korlátozva a versenytársakat. A társaságnak 90 napon belül fel kell hagynia jogsértő magatartásával, máskülönben kényszerítő bírságot kell fizetnie, amely elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának 5 százalékát – írta közleményében a bizottság. „A Google az Androidot eszközként használta fel keresőmotorja erőfölényének bebetonozására. A gyakorlat megvonta a lehetőséget a versenytársaktól, hogy érdemeik szerint újíthassanak, versenyezhessenek, és megtagadta az európai fogyasztóktól a tényleges verseny előnyeit. Ez az uniós antitrösztszabályok értelmében jogellenes” – közölte Vestager. A brüsszeli testület kifogásolta, hogy a Google az alkalmazásboltja, a Play Store engedélyezési feltételeként előírta a gyártók számára saját keresőjének és böngészőjének előzetes telepítését, valamint hogy kifizetéseket tett egyes nagyobb gyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára azzal a feltétellel, hogy eszközeikre előre kizárólag a cég keresőszolgáltatását installálják. Emellett kiemelték: a Google megakadályozta a saját alkalmazásait előzetesen telepíteni kívánó gyártókat abban, hogy akár csak egyetlen versengő, az Androidnak a Google által jóvá nem hagyott alternatív változatán működő intelligens mobileszközt is értékesíthessenek. Manapság az okos mobileszközök mintegy 80 százaléka Európában és világszerte is Androidot használ, amelynek eredeti fejlesztőjét a Google 2005-ben felvásárolta. Az uniós szabályok értelmében a trösztellenes bírság összege a cég éves árbevételének a 10 százalékát is elérheti. Az Alphabet árbevétele tavaly 110,9 milliárd dollár volt, tehát a büntetés egyesek szerint visszafogottnak is mondható. Szakértők szerint az ügy tovább fokozhatja a feszültséget az Egyesült Államok és az Európai Unió között a bizottságot vezető Jean-Claude Juncker és Donald Trump amerikai elnök jövő heti találkozója előtt, amelyen elsősorban a felek kereskedelmi konfliktusáról lesz szó. Washington korábban azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy módszeresen vesz célba amerikai cégeket, Brüsszelben azonban ezt tagadják. Az EU tavaly 2,4 milliárd euróra bírságolta a Google-t egy másik ügyben, amiért a cég visszaélt a keresőszolgáltatások piacán élvezett fölényével azzal, hogy saját ár-összehasonlító szolgáltatásait előrébb, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között. A vállalat ellen emellett az AdSense hirdetési platform miatt is vizsgálatot folytat az uniós versenyhatóság.
2018.07.18 13:21
Frissítve: 2018.07.18 14:36

A Putyin-Trump-duó tette újra veszélyessé a világot

Publikálás dátuma
2018.07.18 10:48

Fotó: AFP/ Sergey Guneev
Az egyre forrósodó hidegháborús hangulat közepette találkozott hétfőn Helsinkiben Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A nagy érdeklődés és nem kis aggodalom övezte csúcstalálkozó jelentőségéről Sz.Bíró Zoltán történészt, Oroszország szakértőt kérdeztük.
--Véleménye szerint mi a legfontosabb eredménye a "történelmi" találkozónak? 
- Túlzónak tartom a „történelmi” jelzőt. Ennek ellenére nem becsülném le a találkozó jelentőséget, már csak azért sem, mert az mindig jobb, ha a felek tárgyalnak – még ha nem is találnak megoldást –, mint ha bizalmatlanul méregetnék egymást, és a konfrontáció késhegyén járnának. Vagyis a párbeszéd elvileg mindig jobb, mint a szembenállás. Ugyanakkor – miközben ez nagy általánosságban igaz – ezúttal Trump kiszámíthatatlansága és tapasztalatlansága miatt a találkozó inkább a kivételek közé tartozott. Sokan féltek ugyanis attól – és nem is alaptalanul –, hogy az amerikai elnök óvatlanságból, belpolitikai megfontolásokból, vagy végtelen tájékozatlansága miatt valami olyan ígéretet tesz, ami árt az Egyesült Államoknak, és általában a világ demokratikus részének. 
- Várható volt ennél több vagy ennél kevesebb? 
- Különösebb várakozásaim a találkozóval kapcsolatban nem voltak. Nem láttam esélyt arra, hogy fontos kérdésekben megegyezzenek, de még arra sem, hogy a két ország álláspontja közeledjen egymáshoz. 
- Miért?
- Trump felkészületlenségén és tisztázatlan orosz kapcsolatain túl ez volt az a másik ok, ami miatt érthetetlen volt, hogy amerikai részről miért fogadták el a találkozót. Az Obama-adminisztráció a Krím orosz annektálására válaszul függesztette föl a magas szintű politikai a kapcsolatokat. Trump annak ellenére hajlandó volt az orosz elnökkel találkozni, hogy Moszkva a kapcsolatok lehűlését előidéző kérdésekben – a Krím annexiója, a kelet-ukrajnai beavatkozás, a szíriai katonai fellépés és az amerikai elnökválasztásba történő 2016-os beavatkozás – bármit is változtatott volna korábbi álláspontján. Ebből viszont az következik, hogy már maga a találkozó létrejötte is orosz politikai siker volt, míg az amerikai előnyök egyáltalán nem látszódnak.
- Méltó állomása volt ez a találkozó a "helsinki folyamatnak"?
- Nem született közös nyilatkozat, vagyis egyetlen konkrét kérdésben sem tudtak megegyezni. De még arról sincs szó, hogy a közös sajtótájékoztatón elmondták volna, hogy valamilyen fontos kérdésben szakértői tárgyalások kezdődnének a két ország között. Orosz részről átadtak ugyan egy feljegyzést a nukleáris fegyverek további csökkentésére vonatkozóan, illetve Putyin a Fox Newsnak adott találkozó utáni interjújában elmondta, hogy Oroszország érdekelt a 2021-ben lejáró START-III. szerződés hatályának meghosszabbításában. Ám az nem derült ki, hogy mi ezzel kapcsolatban a washingtoni álláspont. Nagy figyelmet keltett Putyinnak az a sajtótájékoztatón elhangzott javaslata, hogy a 12 megvádolt orosz GRU-tiszt ügyében az amerikai különleges ügyész a két ország között 1999-ben megkötött jogsegélyszerződés alapján forduljon az orosz hatóságokhoz. Azok majd kihallgatják az érintetteket, sőt akár még amerikaiak is ott lehetnek – már amennyiben érvényesül a kölcsönösség – ezeken a kihallgatásokon. Nehéz elképzelni, hogy ez a módszer bármiben is közelebb vihetne az igazság megismerésében. Az angol nyomozók sokat tudnának mesélni arról, hogy a Litvinyenko-gyilkosság ügyében hogyan hallgathatták ki Moszkvában a két gyanúsítottat. Az egyikkel épp 14 percet tudtak beszélni…
- Osztotta-e Ön azokat az európai aggodalmakat, amelyek övezték ezt a csúcsot? 
- Igen, voltak komoly aggodalmaim. De azokat az a körülmény mégiscsak mérsékelte, hogy a tavaly augusztus 2-án az amerikai kongresszus két házának nagy többsége által elfogadott törvény lényegében kivette Trump kezéből az Oroszországgal kapcsolatos politikai döntéseket. Az amerikai elnök azóta nincs abban a helyzetben, hogy a kongresszus jóváhagyása nélkül érdemben változtatni tudjon az orosz politikán. Ezért attól nem féltem, hogy fogja magát és elismeri a Krímet Oroszország részeként. A találkozó előtt ugyan mondott ezt-azt. Például, hogy a félsziget az oroszokat illeti meg, mert az ott élők többsége oroszul beszél. És egyébként is Obama volt az, aki megengedte, hogy megtörténjen az annexió. Ennek ellenére egy pillanatig nem gondoltam, hogy ebben a kérdésben fordulat következhetne be. Ugyanakkor az azért mégiscsak felettébb kínos pillanat volt, amikor arra az újságírói kérdésre, hogy az amerikai elnökválasztásokba való orosz beavatkozások kapcsán kinek hisz jobban, az amerikai titkosszolgálatoknak vagy az orosz elnöknek, lényegében halandzsázott. 
- Ebben a bizarr felállásban melyik felet tartja veszélyesebbnek Európa és a világbéke szempontjából - Putyint vagy Trumpot?
- Trumpot kiszámíthatatlansága, míg Putyint épp ellenkezőleg, rossz célokat szolgáló tudatossága miatt tartom roppant veszélyesnek. Az orosz elnök nagyszerűen forgatja a szavakat, és ez a mostani sajtótájékoztatón is kiderült. Azon például többek között azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közti rossz viszonynak nincsenek objektív okai, amivel elegánsan figyelmen kívül hagyta Ukrajna orosz megcsonkítását, mintha azzal minden rendben lenne. Ha azonban ez így lenne, akkor valószínűleg Oroszország legszorosabb szövetségesei – az Eurázsiai Gazdasági Unió tagjai is – elismerték volna azt. De nem tették. És ennek nyilván oka van. Trump viszont azért jelent komoly kockázatot, mert lépésről lépésre pusztítja a liberális demokrácia eszményeit, és ellentéteket szít a nyugati világ országai között. És ehhez képest az már csak másodlagos, hogy ezt azért teszi-e, mert az oroszok valamivel „fogják”, vagy csak azért, mert végtelenül tudatlan. A világpolitika attól vált újra roppant veszélyes üzemmé, hogy ők ketten egyszerre vannak színen.
Témák
Helsinki
2018.07.18 10:48
Frissítve: 2018.07.18 11:07