Milliárdok repülnek a moszkvai büdzséből

Publikálás dátuma
2018.04.12 07:31
A Superjet 100 a 2017-es MAKS-légiparádén, Moszkvától 40 kilométerre Fotó: AFP/Mladen Antonov
Fotó: /
Vagyonokat költenek rájuk, mégis nehezen találni olyat, akit érdekelnek az orosz repülőgépek. A lejtmenet a Szovjetunió széthullásával kezdődött.

Szinte alig van olyan nap, hogy az orosz médiában ilyen vagy olyan formában ne merülne fel, milyen újdonsággal szolgál a harci gépek és rakéták gyártása. A polgári repülés terén elért sikerekről azonban kevesebb szó esik. Ezért is feltűnő, hogy a lenta.ru orosz hírportál kegyetlen őszinteséggel szól a kiábrándító helyzetről. Már a cím is árulkodó: „Senkinek sem kellenek az orosz repülőgépek. De milliárdokat költenek rájuk”.

A lejtmenet a Szovjetunió széthullásával kezdődött, ugyanis a légi cégek Ukrajna és Oroszország területén összpontosultak, a múltban egymásra voltak utalva és sokéves együttműködésre tekinthettek vissza. Ahogy a két ország viszonya feszültebbé vált, az együttműködés is ellehetetlenült. Egy gazdag országtól is nagy erőfeszítéseket igényelt volna az átállás az új helyzetre, a gazdasági bajokkal küszködő Oroszország azonban nehezen talált kiutat ebből a helyzetből. Olyan monstrumokat hoztak létre, mint a Superjet 100 és az Irkut MSZ-21.

A Superjethez, mint többször is megírtuk, nagy reményeket fűzött Moszkva: abban bíztak, hogy versenyre kelhet az amerikai Boeing, a francia Airbus, a brazil Embraer és a kanadai Bombardier gyártmányaival a nemzetközi piacon.

A Superjet 100 volt a Szovjetunió felbomlása után az első reményt keltő vállalkozás a polgári repülőgépgyártás terén. Az orosz tervezők munkájának kivitelezésében nagy nyugati cégek, többek között a Boeing is részt vett. Kedvező volt a nemzetközi visszhang, jöttek a megrendelések, még a MALÉV is szándéknyilatkozatot írt alá 30 darab rendeléséről, amiből, természetesen nem lett semmi.

Aztán jöttek a rossz hírek. Mint már 2013-ban e lap hasábjain megírtuk, a géppel éppen a legnagyobb orosz megrendelő, az Aeroflot orosz légi közlekedési vállalat volt elégedetlen. A műszaki incidensek 40 százalékáért ez a gép volt felelős. Hol a futóművel, hol a légkondicionálással, hol az irányítórendszerrel vagy éppen a hajtóművel akadt hiba. Nem egyszer kényszerleszállást kellett végrehajtani. Indonéziában egy bemutató repülésen zuhant le a gép. A tragédiában sokan életüket vesztették. Azóta nagy erőfeszítéseket tettek a hibák orvoslására, de a sorozatgyártásnál kiderült a nyugati versenytársakkal szembeni hátrány és a kiszolgáltatottság.

Önmagában már az is árulkodó, hogy a gép nagymértékben a nyugati alkatrészektől függ. A hajtómű legfontosabb elemeit például a franciák gyártják, az irányítási rendszerhez a németek nyújtanak segítséget, még a belső berendezés, a pilótaülések sem Oroszországban készülnek. Nagy amerikai cégek szállítják a tűzvédelmi, a hidraulikus, az elektromos és oxigénellátási rendszerhez nélkülözhetetlen berendezéseket. Hiány, hiba esetén hetekig kell várni a javítással. Nagy a várakozási idő, a gépek keveset repülnek. Rubelmilliárdokat emésztenének fel azok a tervek, amelyek a belső gyártás megteremtését célozzák. Számos ötlet született, amely zöld utat kapott Putyintól annak érdekében, hogy a gép előállítását megkönnyítsék. Már a Superjet 75 személyes változatán is dolgoznak.

Az orosz hírportál úgy tudja, hogy a Gagarin műveknél 159 különböző típusú Superjet van. Az alaptípus 98 embert 4500 kilométer távolságra tud szállítani. Csakhogy még annak sem tudják eladni őket, akik erre igényt tartanának. Ilyen például Irán, ám az ellene hozott szankciók miatta perzsa állam nem számít potenciális vevőnek. Állítólag tavaly csak tizenkét gépre akadt külföldi vevő, egy évtized alatt pedig mindössze 114-re. Kazahsztán, Mexikó, Írország és Thaiföld is a gép felhasználói között van. Mint az orosz kereskedelmi miniszter elmondta, 2018-ban 30 Superjetet terveznek eladni, több mint a felét az orosz piacon. Jellemző, hogy külföldi megrendelőt nem nevezett meg.

Ködös az Irkut MC-21 jövője is. A 170 utas 5-6 ezer kilométer távolságú szállítására alkalmas gépből az Aeroflot 50 darabot rendelt ötmilliárd dollárért. Ennek a gépnek sem lesz könnyű az útja.

Elszámolták magukat
Amikor 2016 júniusában Irkutszkban bemutatták az MC-21-st, az ünnepségen jelen lévő Dmitrj Medvegyev kormányfő azt hangsúlyozta, hogy az új orosz utasszállító gép is annak a jele, hogy „Oroszország nem fog eltűnni a világ repülőgépgyártásának felső ligájából”. Medvegyev szerint az MC-21 -esek műszaki szintje meghaladja „az összes jelenleg üzemelő repülőgépét".
A bemutatón még azt mondták, hogy máris van 175 megrendelés az új gépre, amelyet az Aeroflot fog üzembe állítani. A gépek első leszállítását 2018-ra ígérték, de egyelőre nincsenek ilyen hírek. A sorozatgyártás 2020-ben kezdődik, ha addig nem módosulnak a tervek.
Az orosz polgári repülőgépgyártást, mindenekelőtt a két szupergép sorsát nagymértékben befolyásolták az Oroszország elleni nyugati szankciók, hiszen a mindkét gép alkatrészei legalább 30 százalékban külföldről származnak.

2018.04.12 07:31

A Törvényszék dönti el, hogy lecsatolható-e a nyomkövető Gyárfásról

Publikálás dátuma
2018.07.19 13:51

Fotó: Népszava/ Vajda József
A médiavállalkozó a Nap TV székházának eladásából kapott összegből fedezheti a rekordösszegű, 100 milliós óvadékot.
A Fővárosi Törvényszék határozatától függ, hogy jogerőssé válik-e a döntés, miszerint Magyarországon példátlanul magas, 100 millió forintos óvadék fejében lekerülhet Gyárfás Tamás médiavállalkozóról a nyomkövető, illetve elhagyhatja lakhelyét. Úgy tudni, a Törvényszék egyelőre nem tűzött ki az ügyben tárgyalást. Mint ismeret korábbi magyar úszószövetségi elnökkel, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA végrehajtó bizottságának tagjával, médiavállalkozóval szemben áprilisban rendelt el lakhelyelhagyási tilalmat a Budai Központi Kerületi Bíróság. Hogy Gyárfás valóban otthon marad-e, azt nyomkövető eszközzel ellenőrizték. (A kényszerintézkedés oka: a médiavállalkozót 1998. február 11-én előre kitervelten elkövetett emberölésben való részességgel vádolja az ügyészség. Gyárfás Tamás kezdetektől tagadja, hogy bármi köze lett volna Fenyő János meggyilkolásához.) A jogszabályok módot adnak rá, hogy a kényszerintézkedést enyhítsék. Az óvadékot Gyárfás Tamás ügyvédje, Bánáti János kezdeményezte a bíróságnál, ám úgy tudni: az említett 100 milliónál kisebb összeget ajánlottak fel. Az óvadék nagyságát a hatóság határozza meg, ezt a summát első fokon a Budai Központi Kerületi Bíróság szabta ki. Gyárfás Tamás a 24.-hu-nak azt nyilatkozta: a NapTV székház eladásából jelentős bevételhez jutott, ki tudja fizetni az óvadékot. Mint ismeretes, tavaly adta el Mészáros Lőrincnek a székházat és piaci hírek szerint milliárdos nagyságrendű lehetett a vételár. A Fővárosi Főügyészség a bíróság végzésével szemben fellebbezett. Az ügyészségen elmondták: a kényszerintézkedés korábbi elrendelésekor már figyelembe vett körülmények az azóta eltelt időben sem változtak, így a magatartási szabályok enyhítése még óvadék megállapítása mellett sem indokolt. Mint az ügyészségen elmondták: a fellebbezés halasztó hatályú, azaz Gyárfás Tamás akkor tud élni a lehetőséggel, ha a Fővárosi Törvényszékítéletében helyben hagyja a Budai Központi kerületi bíróság döntését. Gyárfás Tamásnak igen fontos lett volna így is, hogy elhagyhassa a lakhelyét: mint az index.hu-nak elmondta: azért adták be július 6.-án az óvadéki kérelmet, hogy eleget tehessen a tehessen a Nemzetközi (FINA)- és az Európai Úszó Szövetségben (LEN) betöltött tisztségeivel járó kötelezettségeinek. A FINA szabályai szerint, ha egy elnökségi tag két alkalommal nem tud részt venni az ülésen úgy elveszítheti a tagságát. Esetében, a július 17-én Lausanne-ban zajló FINA végreható bizottsági ülés sorozatban a negyedik volt. Ugyanakkor úgy tudni, hog a FINA és a LEN az ártatlanság vélelme alapján, még mindig bizalmat szavaz neki.
2018.07.19 13:51
Frissítve: 2018.07.19 13:51

Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a devizahitelesek ügyében az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.19 13:22

Fotó: Népszava/ Vajda József
Most a Fidesz dönthet, hogy a családok mellé áll, vagy továbbra is marad a bankok oldalán – mondta Szakács László.
Az MSZP rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a devizahitelesek ügyében – jelentette be sajtótájékoztatón az ellenzéki párt elnökhelyettese. Az MTI tudósítása szerint Szakács László azt mondta, arra kérik a Fideszt, hogy a nemzetközi példák tükrében vizsgálja felül álláspontját: legyen új banki elszámoltatás, minden devizahiteles szerződést számoljanak újra, és a felvételkori árfolyamon forintosítsák azokat. A szerződések újraszámolásának idejére kilakoltatási és végrehajtási moratóriumot kell elrendelnie a kormánynak ezekben az ügyekben – tette hozzá. Felidézte, hogy a közelmúltban Horvátországban olyan bírósági ítélet született, miszerint a horvát devizahiteleseknek visszajár az a pénz, amit az árfolyam-különbözet és a rossz tájékoztatás miatt a bankok tisztességtelenül beszedtek tőlük. Megjegyezte, hogy Szlovéniában és Romániában is született hasonló ítélet. Az ellenzéki politikus közölte: most a Fidesz dönthet, hogy a családok oldalára áll, vagy továbbra is marad a bankok oldalán. Szakács László elmondta, hogy csak tavaly majd 700 milliárd forintot „kaszáltak” a bankok a magyar családokon, és közben folyamatosak voltak a végrehajtások és a kilakoltatások a devizahiteles ügyekben. Hozzátette, hogy a bankok anyaországaikban valószínűleg nem tudtak volna olyan hitelszerződéseket kötni, mint Magyarországon, ezért nyugodtan követelhetik tőlük, hogy itt is ugyanolyan tisztességes feltételekkel kössenek szerződéseket. Szabó József, a Hiteles Mozgalom képviselője azt kifogásolta, hogy nincs Magyarországon olyan ítélet, amely kimondaná, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatban becsapták az állampolgárokat. Ezt a kormány, illetve a bankszövetség megrendelése nyomán született kúriai jogegységi határozatokkal magyarázta. Szükségesnek tartja, hogy az EU vizsgálja meg a devizahiteleseket ért jogállami sérelmeket. Ravasz László, az Adóskamara képviselője is az igazságszolgáltatás működését kifogásolta. A korábbi bíró közölte, hogy hatvan éve nincs független igazságszolgáltatás és független ítélkezés Magyarországon. Ez az – folytatta –, ami meghatározza, hogy nem lehet ma Magyarországon devizahiteles pert megnyerni, a bírák bármikor, bármilyen ítéletet meghozhatnak. A bíróknak a nemzetközi ítéletek után vállalniuk kell a morális, az anyagi és a fegyelmi felelősséget a devizahiteles ügyekben ezt követően hozott ítéleteik miatt – mondta. 
2018.07.19 13:22
Frissítve: 2018.07.19 13:22