Megint nincs magyar bíró a vb-n

Bede Ferenc, korábbi FIFA- és élvonalbeli játékvezető szerint Puhl Sándornak is a felelőssége, hogy nincs magyar sípmester az oroszországi labdarúgó-világbajnokságon sem.

A sportág történetében első alkalommal fordul elő, hogy két egymást követő vb-n nincs magyar játékvezető. Bede Ferenc 1993-2010 között 270 mérkőzést vezetett a honi élvonalban, 1998-tól 2007-ig nemzetközi találkozókon is közreműködött.

„Nagyon fontos a sportdiplomácia a világbajnokság játékvezetői keretének kijelölésénél, a 2000-es évektől a szakmai irányítás kis megszakításokkal Puhl Sándor kezében volt, és van jelenleg is – mondta Bede Ferenc a Népszavának. - Puhl ragyogó játékvezető volt, vezetőként messze van ettől a teljesítménytől. Az elmúlt 18 évben, amikor Puhl Sándor volt a magyar bírók irányítója, akkor játékvezetőink nem lehettek ott a vb-n. Utoljára 2010-ben Kassai Viktor és csapata képviselte a magyar játékvezetést a világ legjelentősebb futballtornáján, de akkor Vágner László volt a játékvezetők főnöke. Vágner számára kiemelten fontos volt a jó kapcsolat az európai és a nemzetközi szövetséggel, maximálisan törekedett minden nemzetközi előírás betartására és betartatására.”

Kassai és segítői nagyot hibáztak a 2012-es Európa-bajnokságon, amikor az ukrán-angol mérkőzésen előbb lesről engedtek el egy támadást, ami góllal végződött, ezt azonban a játékvezető a kapuvonali segítő jelzése alapján nem adta meg.

„Balszerencsés helyzet volt, hibák sorozatát követték el, végül Vad II. István sajnos nem érzékelte, hogy a labda a gólvonal mögé pattant – idézte fel Bede Ferenc az esetet. - Szakmai körökben azonban pontosan tudták, hogy ennél a helyzetnél mekkora volt Kassai Viktor felelőssége, és mekkora az asszisztensé és a kapuvonali játékvezetőé. Az Eb-ről természetesen hazaküldték a magyar bírókat, de Kassait nem felejtették el, továbbra is kapott komoly feladatokat. A 2014-es vb előtt interkontinentális pótselejtezőt bíztak rá (Mexikó – Új-Zéland 5-1 – a szerk.), ilyen feladatot csak a legjobbak kapnak. Ezért is okozott meglepetést, hogy végül mégsem lehetett ott a vb-n. A mostani távolmaradása nem annyira váratlan, az elmúlt hónapokban már nem bíztak rá olyan rangos külföldi mérkőzéseket, mint régebben.”

Csányi Sándort, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökét február 26-án választották meg a nemzetközi szövetség (FIFA) alelnökének, elvileg magas szinten lehet képviselni a magyar játékvezetők érdekeit is.

„Nem tudom, Csányi úr mennyit lobbizott Kassai Viktorért, de azt gondolom, ez elsősorban a játékvezetők irányítójának a feladata – emelte ki Bede Ferenc. - A magyar játékvezetésnek meg kell újulnia, ez azonban elképzelhetetlen Puhl Sándorral. Puhl megerősítette az ellenőri keretet és jelenlétet a meccseken, van olyan magyar bajnoki, melyen a bíró mellett a két asszisztensnek is külön-külön ellenőre van, sőt a játékvezető-ellenőr mellett, még szuperellenőr is tevékenykedik, de nem nevelt ki olyan tehetséget, aki átvehetné Kassai Viktor helyét. Az elmúlt nyolc évben Karakó Ferenc és Pintér Csaba Puhl felfedezettjei, közülük a bírók főnöke azt a Karakót jelölte a FIFA keret rangsorába előkelő helyre, aki élvonalbeli bajnokin 2017-ben megadott egy játékmegszakítás után lőtt gólt. Vad II. István és Bognár Tamás vezethetnek szintén külföldi mérkőzéseket, de ők még 2010 előtt, Vágner idejében lettek nemzetközi játékvezetők.”

A Népszava írásban megkereste a játékvezetői bizottságot, kíván-e reagálni a Puhl Sándort érintő kijelentésekre, de a testület és annak vezetője nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel.

Játékvezetők, asszisztensek a vb-ken

A legnagyobb sikert Puhl Sándor érte el, aki 1994-ben a döntőt vezethette. Az első, 1930-as vb-n nem volt magyar sípos, négy évvel később Iváncsics Mihályt csak asszisztensként nevezte a magyar szövetség, ebben a minőségében azonban a döntőben is szerepet kapott. Az 1938-as tornán Hertzka Pál, 1954-ben, 1958-ban és 1966-ban Zsolt István összesen 11 találkozón vehetett részt (ötször játékvezetőként, hatszor asszisztensként). Harmadik világbajnokságán neki jutott a nyitó mérkőzés, melynek rangja majdnem megegyezett a döntőével.

Az 1962-es vb-n Dorogi Andor kapott szerepet, 1974-1982 között három tornán Palotai Károly képviselte Magyarországot. Németh Lajos 1986-ban fújta a sípot – a dán-skót csoportmeccsen Mexikóban –, Márton Sándor asszisztensként hat találkozón jutott szerephez 1994-ben, amikor Puhl Sándor döntőt vezetett (akkoriban még minden meccsen más-más országból származó játékvezetők és asszisztensek működtek közre). Vágner László 1998-ban, Székely Ferenc asszisztensként 2002-ben volt vb-résztvevő. Utoljára 2010-ben Kassai Viktor és segítői (Vámos Tibor, Erős Gábor) képviselték Magyarországot a vb-n: négy mérkőzésen nyújtottak remek teljesítményt, utolsó meccsük a spanyol-német elődöntő volt.