Száz erőműt, ezeret!

Publikálás dátuma
2018.04.12 07:20

Fotó: /
A korábbiaknál visszafogottabb áramigény-előrejelzéssel állt elő az állami Mavir. Így megkérdőjelezhető több erőműberuházás is.

Visszavett áramfogyasztás-emelkedési előrejelzéséből az állami Mavir. Most megjelent tavalyi elemzésük ugyanakkor 2016-os alapon továbbra is folyamatos növekedést vetít előre.

Az anyagot azért érdemes némiképp szétszálazni, mert azt általában több száz-, illetve ezermilliárdos erőműberuházások – például Paks 2 – szükségességét alátámasztó háttértanulmányként tálalják. A módszer mindeddig mégis kevéssé igazolta önnön létjogosultságát. Az elmúlt évtizedek során több, végül kidobott pénznek bizonyuló erőműberuházást hoztak tető alá. Ennek legfőbb bizonyítéka épp az Orbán-kabinet által támadott jelentős árambehozatal.

A hazai erőműpark elvben képes a belföldi igények kielégítésére: a beépített kapacitás közel 9 ezer megawatt (MW), míg a csúcsigények nem érik el a 7 ezer MW-t. Ugyanakkor a hazai erőművek jó része – köztük több új - drágábban termel a környékbelieknél. Vagyis versenyképtelenek. (Emiatt állt le a Tiszai és a Vértesi Erőmű, a Dunamentit a kormányközeli MET mentette meg, az E.ON által újonnan felhúzott, kisebb méretű Nyíregyházi és Debreceni Erőmű áramtermelését leállították, a nagyobb elképzelések közül pedig a kukában kötött ki például a Mol és a CEZ százhalombattai, a csődbe ment EMFESZ nyírtassi, a svájci Advanced Power szegedi, illetve az MVM-System Consulting vásárosnaményi terve is.)

A hazai kereskedők ma termelési helytől függetlenül a legolcsóbb áramot vehetik meg. Ha az Orbán-kurzus bármely okból gátolná a behozatalt, az áramáremelkedéshez és a gazdasági versenyképesség romlásához vezetne. Legalábbis tehát életképes erőműberuházásokra lenne szükség. Ennek megítélésében az Orbán-kabineten és szakértőin visszafogott józanság tükröződik. A kormány gazdasági érvei mögött inkább politikai megfontolások sejlenek fel: ésszerű ellenvetéseket is lesöpörnek ugyanis az asztalról. Ilyen például a több ezermilliárdnyi adóforintból tervezett Paks 2, amely csak akkor térül meg, ha a jövőben nő a piaci áramár és a kereslet. Arra a kérdésre viszont, hogy mi lesz, ha nem, nem felelnek. Az árampiaci kilátások már ma szétfeszítik a hagyományos megközelítés kereteit. Egyre inkább teret nyer az önellátás, például a napelem, a kis háztartásiaktól egészen az ipariakig. Ez, bár szintén igényt elégít ki, a Mavir rendszerében nem jelenik meg, pontos nyilvántartásán dolgoznak. Ma már egy fél atomerőművet tesz ki a kis gázüzemű „motorok” összesített termelése is. A nagyarányú szél- és napelemberuházásokat támogató német példa alapján sokan inkább zuhanó, olykor még a 0 alá is benéző áramárakat jósolnak. Az Orbán-kabinet ehhez képest – a szaktanácsok ellenére - betiltotta az új szélerőmű-telepítéseket. Bár az állami napelemprogram felpörgetése megkésett, a várakozások e tekintetben vérmesek. A takarékosságpárti EU pedig az informatikára alapozva napon belül változó áramárakkal szoktatná a háztartásokat az ellátórendszerhez alkalmazkodó fogyasztáshoz.

A Mavir friss kimutatása 2020-ig évi 0,2 százalékos bővüléssel számol, ami ezután 1 százalékra nőne, majd 0,95 százalékra mérséklődne. Közölnek egy ennél némileg alacsonyabb és kissé magasabb változatot is. A jövendőbeni növekedést grafikonokkal ábrázolják, számadatok nélkül. Jóslataik háttereként többek között a GKI, az EU és a Nemzetközi Energiaügynökség elemzéseit említik.

Többhelyütt felhívják a figyelmet, hogy az előrejelzés a korábbiaknál szerényebb. Ennek alátámasztásául – igaz, kötelezettségük alapján – egy ábrára vetítik korábbi jóslataikat. Kétségtelen: a 2001 és 2007 között született elemzések jócskán túlbecsülték a 2010 utáni fogyasztást. Ennek oka kétségkívül a 2008-ban kezdődő, az áramfogyasztást visszavető gazdasági válság. A visszaesés előtti érték csak 2015-re tért magához, azóta pedig alig változik. Miközben a 2016-os fogyasztás körülbelül 44 terawattóra (TWh), addig az említett előrejelzések 48-51 TWh-t mutatnak. A különbség már most egy nagyobb erőmű termelését teszi ki. Ha a fogyasztás netán a gazdasági fejlődés ellenére se nőne vagy akár visszaesne, Paks 2-re a tervezett átadás pillanatában semmi szükség nem lenne.

A túlbecslést a Mavir az általuk bekért adatok bizonytalanságaival magyarázza. „Felmerülhet, hogy az engedélyesek előrejelzései túlzottan optimisták, de ez nem felesleges beruházásokat generál, hisz rövid távra pontosabb becslést lehet adni” - érvelnek. Megjegyezendő, a Mavir-előrejelzés évtizedes távlatú beruházások hivatkozási alapjául szolgál.

A 2009-2013-as anyagokon még kevéssé tükröződik az önbírálat: bár az előrejelzés kiinduló értékét a kijózanító tényadatok nyomán csökkentették, az emelkedési ív nem változott. A derűs jövőkép csak 2014-től fátyolosodott el kissé. Mivel ezt az akkor egyre vérmesebb gazdasági kilátások épp kevéssé támasztották alá, a szerényebb ívek inkább önkritikaként hatnak. A tanulmány a korábbiakhoz képest annyiban is komolyodott, hogy immár nem egyetlen vélt éves növekedési értéket szoroznak fel évtizedekre előre: az ív immáron néha meg-megtörik. Mindazonáltal az emelkedési ütem továbbra se valószínűsíti, hogy a Mavir lefelé tévedjen.

Az energetika említett fejlődési irányainak hatását az anyag bizonytalannak nevezi. Példaként a – fogyasztást inkább felfelé húzó – e-autók megjelenését említik. A nagyberuházási igényeket mérséklő önellátást – azon belül a háztáji napelemeket – 0,2 százalékos „torzító hatásként” említik, az energiahatékonyság csökkenő jelentősége mellett.

A Mavir szerint a jövőre nézve áramfogyasztási visszaeséssel számolni "értelmetlen".

A behozatalt kockázatosnak tartják
A Mavir fogyasztáselőrejelzésével – hagyományosan - együtt közölt részletes erőműépítési előrejelzés üzenete egyszerű: erőművet építeni, sokat és gyorsan. Mint többször megismétlik, a jelenlegi 8576 MW-s össz-teljesítőképességből a húszas évek közepére 4800-5000 MW marad meg. (Ez döntően nagyerőműveket érint, ám a kiserőművek szerepét nem tartják jelentősnek.) Az általuk számított igénynövekedés alapján 15 év alatt szerintük több mint 7 ezer MW telepítésére lenne szükség. Ennek forrásául elsősorban a befektetői ígéreteket tekintik át.
Ez – legalábbis a nagyerőművek terén - kétségkívül kijózanító: Paks 2-t leszámítva az általuk felsorolt elképzelések – Tisza II, Szeged, Almásfüzitő - kevéssé állnak stabil lábakon. Miközben a hazai áramtermelés 80 százalékát a Paksi Atomerőmű és a lignitalapú Mátrai Erőmű adja, utóbbi jövője továbbra is homályba vész. A kiserőművek frontján nagyobb fejlődési lehetőséget látnak. (A méretek puszta összeadása kapcsán megemlítendőek az erőműtípusok közötti különbségek: míg az atomerőmű éjjel is termel, amikor nincs rá szükség, addig a napelem sötétben igénycsúcsok idején se ad áramot.)
Bár a hazai erőműszükséglet-nyomást részben kiolthatná az árambehozatal, a Mavir szerint ez "kockázatosabb" a határokon belüli áramtermelőknél. E megközelítés illeszkedik az Orbán-kabinet politikájához, ugyanakkor számos szakértő vitatja. Utóbbiak szerint ugyanis az összefüggő áramhálózatok ma már az ellátás egyensúlyát legalábbis térségi szinten biztosítják. Nincs arra példa, hogy egy-egy szomszédos erőmű politikai okokból megtagadott volna bárminő áramvásárlási igényt.

2018.04.12 07:20

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Publikálás dátuma
2018.07.18 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
2018.07.18 19:46

Gyengüléssel nyitott a forint

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték. A frankhoz képest erősödött.
Kedd este óta az euróval és a dollárral szemben gyengült, a frankhoz képest erősödött a forint szerda kora reggelre a bankközi piacon. Az MTI azt írja, szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték, valamivel magasabban a kedd esti 323,62 forint után. Eközben a svájci frank 277,80 forintról 277,65 forintra gyengült, a dollár jegyzése ugyanakkor 277,53 forintról 277,89 forintra erősödött. Az euró jegyzése gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1662 dollárt, szerda reggel 1,1644 dollárt ért. 
2018.07.18 08:18
Frissítve: 2018.07.18 08:18