"A halálbüntetés az erőszak kultúrájának tünete"

Publikálás dátuma
2018.04.12 10:09
Shutterstock illusztráció
Fotó: /
A korábbi évekhez képest világméretű csökkenés tapasztalható a kivégzések és halálos ítéletek számában, különösen pozitív lépések történtek a szubszaharai régióban - derült ki az Amnesty International jogvédő szervezet halálbüntetésről szóló friss jelentéséből.

A jelentés szerint - amelyet az MTI-hez is eljuttattak - az Amnesty International 2017-ben 23 országban legalább 993 kivégzést dokumentált, 4 százalékkal kevesebbet, mint 2016-ban, és 39 százalékkal kevesebbet, mint 2015-ben, amikor a szervezet jelentése szerint 1634 kivégzést hajtottak végre, a legtöbbet 1989 óta. Ötvenhárom országban legalább 2591 halálos ítélet született, ami jelentős csökkenés a 2016-os 3117-hez képest. 

Összességében a kivégzést alkalmazó országok száma változatlan maradt, de Bahrein, Jordánia, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek is - kis szünet után - újra végzett ki elítélteket.

"A halálbüntetés az erőszak kultúrájának a tünete, nem pedig a megoldás rá. Az emberek támogatásának hála bátran szembeszállhatunk ezzel a kegyetlen büntetéssel, és mindenhol véget vethetünk a halálbüntetéseknek" - mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára. Kiemelte: mivel világszerte még legalább 21 919 halálraítéltről tudni, a közvéleménynek továbbra is fenn kell tartania a nyomást a halálbüntetést alkalmazó országokkal szemben.

A jelentés szerint a szubszaharai Afrika nagy lépést tett a halálbüntetés eltörlése felé, aminek hatására az egész régióban jelentősen csökkent a kiszabott halálos ítéletek száma. Guinea lett a huszadik szubszaharai afrikai ország, amely az összes bűncselekmény esetében eltörölte a halálbüntetést, míg Kenya a gyilkosságért járó kötelező halálbüntetésnek vetett véget. Burkina Faso és Csád új jogszabályok elfogadásával, illetve törvénytervezetek benyújtásával szintén komoly lépéseket tett e büntetési nem visszaszorításáért.

"Most, hogy már húsz szubszaharai ország törölte el a halálbüntetést az összes bűncselekmény esetében, itt a legfőbb ideje, hogy a világ többi része is kövesse az példájukat, és meghagyja ezt az iszonyú büntetési formát a történelemkönyveknek" - mondta Salil Shetty.

A szervezet szerint a térségben tavalyelőtt még öt ország, de tavaly már csak kettő, Dél-Szudán és Szomália hajtott végre kivégzéseket. Gambia aláírt egy nemzetközi megállapodást, amely arra kötelezi, hogy ne végezzen ki senkit, és tegyen lépéseket a halálbüntetés eltörlésére. A gambiai elnök 2018 februárjában hivatalos moratóriumot vezetett be a kivégzésekre.
Botswana és Szudán ugyanakkor idén újra bevezette a kivégzéseket. A világ más térségeiben is történtek előrelépések. Mongólia például szintén eltörölte a halálbüntetést. Miután Guatemala is csatlakozott a közönséges bűncselekmények esetében a halálbüntetést nem alkalmazó országok közé, ezek száma 142-re nőtt. Csupán 23 ország folytatta a kivégzéseket.

Iránban a regisztrált kivégzések száma 11 százalékkal, a kábítószer-bűncselekményekhez kötődő kivégzések száma 40 százalékkal csökkent. Emellett növelték a kábítószer törvényi mennyiségét, amely esetében kötelező halálbüntetést kiszabni. Malajziában bevezették az ítélet mérlegelésének lehetőségét a kábítószer-kereskedelem esetében. Ezen változások hatására a jövőben valószínűleg mindkét országban csökkenni fog a halálos ítéletek száma. Egyiptomban viszont tavaly körülbelül 70 százalékkal nőtt az ismert halálos ítéletek száma 2016-hoz képest. Az Amnesty International négy országban regisztrált kábítószerhez kapcsolódó bűncselekmények miatti kivégzéseket: Kínában (ahol a számok államtitkok), Iránban, Szaúd-Arábiában és Szingapúrban.

A kormányok számos nemzetközi jogi tilalmat is áthágtak 2017-ben - derül ki a jogvédők jelentéséből. Iránban legalább 5 embert végeztek ki olyan bűncselekményekért, amelyeket még 18 éves koruk előtt követtek el, és legalább 80 ember van halálsoron. Japánban, a Maldív-szigeteken, Pakisztánban, Szingapúrban és az Egyesült Államokban értelmi fogyatékossággal élő embereket végeztek ki vagy ítéltek halálra. Az Amnesty International dokumentációja szerint Bahreinben, Kínában, Iránban, Irakban és Szaúd-Arábiában több olyan ember néz szembe a halálbüntetéssel, akiket kínzásokkal és egyéb kegyetlen bánásmóddal vettek rá a "beismerő vallomásra". Iránban és Irakban ezek közül a "vallomások" közül néhányat élőben is közvetített a televízió.

Szerző
2018.04.12 10:09

Uniós felszólítást kapott Putyin: vállalják a felelősséget a maláj gép lelövéséért

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:48
A malájutasszállító orrészének maradványai. A közel 300 főt szállító gépet egy oroszbarát szakadárok ellenőrizte területről érte
Fotó: AFP/ Emmanuel Dunand
Kemény üzenetet küldött Oroszországnak Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője: felelősségvállalást kért a maláj utasszállító 2014-es tragédiája miatt, és felszólította az orosz kormányt, hogy vegyen részt a tettesek elszámoltatásában.
Oroszországnak, és főként Vlagyimir Putyin kormányának címzett üzenetet küldött kedden Federic  Mogherini a közel 300 főt szállító maláj utasszállító lelövésének negyedik évfordulóján. az uniós főképviselő kijelentette, az Európai Unió támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely előírja, hogy minden államnak együtt kell működnie a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítésekben.
Mogherini emlékeztetett, a katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság (biztonsági tanács) szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe négy évvel ezelőtti lelövésében - idézi közleményét az MTI.
Mint írta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt BUK-rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel.
2014. július 17-én, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant tíz kilométeres magasságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez – ugyanakkor a BUK-rakétarendszer kezelése olyan szakértelmet igényel, amit a szakadár katonák nem, csak egy csak egy kiképzett rakétás különítmény tudott biztosítani; ez pedig orosz közreműködésre utal.  
2018.07.17 21:48

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10