Fogas kérdések: tudunk-e szaporodni az űrben?

A tudósok arra kíváncsiak, hogy lehetséges-e biztonságosan megfoganni gravitáció nélküli környezetben. Patkányokkal már összejött a dolog.

Sajátos rakományt küld a NASA az űrbe: a héten induló Space X rakétán fagyasztott emberi és szarvasmarha ivarsejteket és petesejteket küldenek fel 400 kilométerrel a fejünk fölött keringő nemzetközi űrállomásra. Az ottani tudóscsoport azt fogja vizsgálni, hogy a mikrogravitációs környezetben pontosan milyen módon történhet a megtermékenyítés, illetve rejt-e ez valami kockázatot- írta meg a spanyol nyelvű ABC.

A kérdés tétje, hogy képes lesz-e az emberiség egy napon önálló és önfenntartó kolóniákat létrehozni a naprendszerben, vagy éppenséggel a kolóniák tagjainak a párosodáshoz vissza kell-e térni a Földre, illetve legalább valamiféle földihez hasonló 1g körüli gravitációs környezetbe.

Az esélyek kecsegetőek, miután korábban egy japán tudóscsoport irányításával már patkányok sikeresen megtermékenyültek az űrben, majd a földre visszaszállított állatok időközben egészséges utódoknak adtak életet. Kérdés csak az, hogy magasabb rendű emlősök esetében is ugyanígy működik-e. Mint azt az általános iskolában megtanuljuk: a petesejttel történő egyesülés előtt a spermium sejtek mozgásának fel kell gyorsulnia, illetve a sejtmembránnak folyékonnyá válnia. Korábban a tengeri sün és szarvasmarha spermiumát vizsgálva, a tudósok úgy találták, hogy a mikrogravitációs környezetben a spermiumok ugyan rendkívül mozgékonyakká válnak, viszont a megtermékenyülés igen gyakran elmaradt.

A mostani kísérletben a tudósok mindkét faj - ember és szarvasmarha - számos egyedéből vettek ivarsejteket. Egyénenként ugyanis jókora eltérés mutatkozik az ivarsejtek mozgékonyságában.

Ezt követően kémiai anyagokkal mozgásra késztetik a lefagyasztott ivarsejteket, majd a mintát újra lefagyasztják, és visszaszállítják a földre. Ott megnézik, megtörtént-e a megtermékenyülés, és történt-e mindez ugyanolyan módon, mintha a földön végezték volna a kísérletet.

Arra is kíváncsiak, hogy milyen hatással lehet a megtermékenyülő petesejtekre a csillagközi sugárzás, ami a nemzetközi űrállomás védett környezetében is a földfelszíni sugárzás kilencszerese. Bizakodásra ad okot, hogy egy évvel ezelőtt japán kutatóknak már egy kilenc hónapos űrállomáson történő tartózkodás alatt sikerült szaporodásra bírni patkányokat, amelyek teljesen egészséges utódoknak adtak életet.