Sebes György: Záróra után

Publikálás dátuma
2018.04.14 09:10
HALLGATÁSRA KÉNYSZERÍTVE - Nincs sok esély a médiumok újraindítására FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /

Három, kissé bolondos, de mindenképpen problémás lányt lecseréltek egy szívtipró tanárra, akivel - ugyancsak - mindig történik valami. Így akartam kezdeni az eheti cikket, sőt igazából már a múlt hetit. A két hete befejeződött Oltári csajok című sorozat valóban megérdemelné, hogy foglalkozzunk vele, de a zárása - és a Mi kis falunk befejezése - után indult A Tanár is alkalmat kínálna rá, hogy írjunk a műfajról, s a megvalósításáról. Ám a politika - és kapcsolt részei - keresztülhúzták terveinket. A múlt héten értelemszerűen adta magát a kampány, mint téma, de ezen a héten sem tehetjük meg, hogy ne a választás utóhatásait elemezzük.

Ritkán adódik ugyanis, hogy egyszerre hallgat el - remélhetőleg csak ideiglenesen - egy rádió, egy újság és egy hírportál. Most ezt is megértük, egyenes következményeképpen az újabb kétharmados győzelemnek. Ugyanakkor azt is jegyezzük meg, hogy a Szép Szó korai lapzártája miatt kissé rizikósnak látszik tollhegyre tűzni a média helyzetét, mert mostanság percenként változ(hat)nak a körülmények. Amire jó példa, hogy alig 24 órával a Simicska-birodalomban bejelentett bezárások után kiderült, szakít az ATV és Hajdú Péter. A két fejlemény persze nem hasonló súlyú, de azt mindenképpen jelzi, hogy váratlan események bármikor történhetnek.

Bármennyire is fájdalmas és sajnálatos a 80 éve létező Magyar Nemzet, valamint a néhány éve hozzá kapcsolódó portál, az mno.hu és a Lánchíd Rádió elvesztése, az is biztos, hogy az átlagnéző és -olvasó (ha egyáltalán van még ilyen) ebből nagyon sokat nem érzékel. Hála a választásokon további felhatalmazást élvező hatalomnak, az ország nagy része jó ideje lényegében csak arról értesülhet, amit ők akarnak üzenni. A közszolgálatinak ma már csak csúfolt média teljes mértékben kiszolgálója pártunknak és kormányunknak. Az országos terjesztésű kereskedelmi tévék közül a TV2-re - Andy Vajna és csapata jóvoltából - ugyanez érvényes. Az RTL Klub még tartja magát - közölték is, nem futnak el, maradnak -, de a választási eredmények nem azt mutatták, hogy politikai műsorai nagy hatást gyakorolnának az emberekre. Bár azt meg kell hagyni, a népszerű emberek felszólításai, hogy mindenki menjen el szavazni, termékeny talajra hullhattak. Igaz, közben megdőlt az a babona, hogy a magas részvétel nem a Fidesznek kedvez. A szintén országosan fogható Kossuth Rádióból ugyancsak dől az orbáni propaganda. A vidéki lapoknál szintén rend van, az egész Mészáros Lőrinc kezében, így legalább a választás előtt egységesen jelenhetett meg mindegyikben a miniszterelnöki interjú.

Ilyen előzmények után nem csoda, hogy Simicska Lajos feladta. Hogy aztán a szimplán pénzügyi megfontolásokon kívül ebben még minek lehetett szerepe, arról csak találgatások keringenek. A végeredmény szempontjából mindegy is. És ne felejtsük el, a híres-hírhedt G-nap előtt a most csendre kényszerített orgánumok, valamint a még működő Hír TV is skrupulusok nélkül szolgálták ki a Fideszt. Amikor már lehetett beszélni róla, Tarr Péter, a Hír TV vezérigazgató-helyettese elismerte, hogy régebben - értsd: 2015 februárja előtt - volt kézi vezérlés, kaptak utasításokat. Ahogy az a közmédiánál ma is nyilvánvalóan bevett gyakorlat. És árulkodó a Lánchíd Rádió főszerkesztő-helyettesének a bezárás alkalmával megfogalmazott mondata is. "Itt az elmúlt három évben tényleg szabadon rádiózhattunk” – így Szépvölgyi István. Hogy azelőtt mi volt, azt borítsa a feledés jótékony homálya. Az utóbbi években ezek a médiumok valóban rájöttek, hogy milyen fontosak a hírek, meg az igazság, továbbá az egyenes beszéd (még ha az utóbbit - némi kényszerrel - a Hír TV-ben úgy mondják is, hogy egyenesen). Ezért aztán korrekt tájékoztatásra törekedtek, meg lehetett tőlük tudni, mi történt. Hogy az RTL Klub híradói ezt már előbb elkezdték, hát istenem, őket sok mindenben nem lehet megelőzni. Már csak azért sem, mert az ő műsoraikat nem egy sértett, bosszúvágyó oligarcha szabta meg (még ha el is hisszük, hogy Simicska valóban soha, semmikor nem szólt bele, mi kerüljön adásba, vagy éppen a lapba).

A múltnál persze sokkal fontosabb a jövő. És csak remélni lehet, hogy a most hallgatásra kényszerülő orgánumok újra megszólalhatnak. Ez azért sem lesz könnyű, mert a hatalomnak már van elég szócsöve, újabbakra talán nincs szüksége. Mi itt a Népszavánál viszont pontosan tudjuk, hogy ellenzékinek lenni ilyen körülmények között valóban médiát próbáló feladat. A piac - ha van még ebben az országban ilyen - aligha tud eltartani sok újságot, vagy rádiót. Ezért is kell fenntartásokkal kezelni a már nyilvánosságra került érdeklődők szándékait és azt is, hogy esetleg lehetnek olyan vásárlók, akik még nem fedték fel kártyáikat.

Addig pedig nézők és hallgatók érjék be a kormánypárti médiumok etetésével. Ha viszont kíváncsiak a valódi történésekre is, próbáljanak keresni maguknak olyan információs csatornákat, amelyeket még nem uralt el teljesen a hatalom. Ez már csak azért is megéri, mert a helyzet nem olyan egyértelmű, mint a hivatalos propaganda igyekszik sugallni.

Az Oltári csajokat pedig - közkívánatra - már ismétlik az RTL II-n. Mire vége lesz, talán akad olyan hét, amikor részletesebben írhatunk róla, mert már nem kell a sürgős politikai aktualitásokkal foglalkoznunk.

Szerző
Témák
etető
2018.04.14 09:10

Rekordbüntetést szabott ki Brüsszel a Google-re

Publikálás dátuma
2018.07.18 13:21

Fotó: AFP/ SUSANA BATES
Az óriásvállalatnak 4,3 milliárd eurót kell fizetnie.
Rekordösszegű, 4,3 milliárd eurós (1400 milliárd forintos) büntetést szabott ki a Google-re szerdán az Európai Bizottság, amiért az amerikai internetes óriásvállalat visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken – írja az MTI. Az európai uniós szabályok értelmében a trösztellenes bírság összege az érintett cég éves árbevételének 10 százalékát is elérheti. A Google anyavállalatának, az Alphabetnek a tavalyi bevétele 110,9 milliárd dollár volt, tehát a büntetés egyesek szerint akár még visszafogottnak is mondható. A brüsszeli testület tavaly 2,4 milliárd euróra bírságolta a Google-t egy másik ügyben, amiért a cég visszaélt a keresőszolgáltatások piacán élvezett fölényével azzal, hogy saját ár-összehasonlító szolgáltatásait előrébb, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között. Szakértők szerint az ügy tovább fokozhatja a feszültséget az Egyesült Államok és az Európai Unió között a bizottságot vezető Jean-Claude Juncker és Donald Trump amerikai elnök jövő heti találkozója előtt.
2018.07.18 13:21
Frissítve: 2018.07.18 13:21

A Putyin-Trump-duó tette újra veszélyessé a világot

Publikálás dátuma
2018.07.18 10:48

Fotó: AFP/ Sergey Guneev
Az egyre forrósodó hidegháborús hangulat közepette találkozott hétfőn Helsinkiben Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A nagy érdeklődés és nem kis aggodalom övezte csúcstalálkozó jelentőségéről Sz.Bíró Zoltán történészt, Oroszország szakértőt kérdeztük.
--Véleménye szerint mi a legfontosabb eredménye a "történelmi" találkozónak? 
- Túlzónak tartom a „történelmi” jelzőt. Ennek ellenére nem becsülném le a találkozó jelentőséget, már csak azért sem, mert az mindig jobb, ha a felek tárgyalnak – még ha nem is találnak megoldást –, mint ha bizalmatlanul méregetnék egymást, és a konfrontáció késhegyén járnának. Vagyis a párbeszéd elvileg mindig jobb, mint a szembenállás. Ugyanakkor – miközben ez nagy általánosságban igaz – ezúttal Trump kiszámíthatatlansága és tapasztalatlansága miatt a találkozó inkább a kivételek közé tartozott. Sokan féltek ugyanis attól – és nem is alaptalanul –, hogy az amerikai elnök óvatlanságból, belpolitikai megfontolásokból, vagy végtelen tájékozatlansága miatt valami olyan ígéretet tesz, ami árt az Egyesült Államoknak, és általában a világ demokratikus részének. 
- Várható volt ennél több vagy ennél kevesebb? 
- Különösebb várakozásaim a találkozóval kapcsolatban nem voltak. Nem láttam esélyt arra, hogy fontos kérdésekben megegyezzenek, de még arra sem, hogy a két ország álláspontja közeledjen egymáshoz. 
- Miért?
- Trump felkészületlenségén és tisztázatlan orosz kapcsolatain túl ez volt az a másik ok, ami miatt érthetetlen volt, hogy amerikai részről miért fogadták el a találkozót. Az Obama-adminisztráció a Krím orosz annektálására válaszul függesztette föl a magas szintű politikai a kapcsolatokat. Trump annak ellenére hajlandó volt az orosz elnökkel találkozni, hogy Moszkva a kapcsolatok lehűlését előidéző kérdésekben – a Krím annexiója, a kelet-ukrajnai beavatkozás, a szíriai katonai fellépés és az amerikai elnökválasztásba történő 2016-os beavatkozás – bármit is változtatott volna korábbi álláspontján. Ebből viszont az következik, hogy már maga a találkozó létrejötte is orosz politikai siker volt, míg az amerikai előnyök egyáltalán nem látszódnak.
- Méltó állomása volt ez a találkozó a "helsinki folyamatnak"?
- Nem született közös nyilatkozat, vagyis egyetlen konkrét kérdésben sem tudtak megegyezni. De még arról sincs szó, hogy a közös sajtótájékoztatón elmondták volna, hogy valamilyen fontos kérdésben szakértői tárgyalások kezdődnének a két ország között. Orosz részről átadtak ugyan egy feljegyzést a nukleáris fegyverek további csökkentésére vonatkozóan, illetve Putyin a Fox Newsnak adott találkozó utáni interjújában elmondta, hogy Oroszország érdekelt a 2021-ben lejáró START-III. szerződés hatályának meghosszabbításában. Ám az nem derült ki, hogy mi ezzel kapcsolatban a washingtoni álláspont. Nagy figyelmet keltett Putyinnak az a sajtótájékoztatón elhangzott javaslata, hogy a 12 megvádolt orosz GRU-tiszt ügyében az amerikai különleges ügyész a két ország között 1999-ben megkötött jogsegélyszerződés alapján forduljon az orosz hatóságokhoz. Azok majd kihallgatják az érintetteket, sőt akár még amerikaiak is ott lehetnek – már amennyiben érvényesül a kölcsönösség – ezeken a kihallgatásokon. Nehéz elképzelni, hogy ez a módszer bármiben is közelebb vihetne az igazság megismerésében. Az angol nyomozók sokat tudnának mesélni arról, hogy a Litvinyenko-gyilkosság ügyében hogyan hallgathatták ki Moszkvában a két gyanúsítottat. Az egyikkel épp 14 percet tudtak beszélni…
- Osztotta-e Ön azokat az európai aggodalmakat, amelyek övezték ezt a csúcsot? 
- Igen, voltak komoly aggodalmaim. De azokat az a körülmény mégiscsak mérsékelte, hogy a tavaly augusztus 2-án az amerikai kongresszus két házának nagy többsége által elfogadott törvény lényegében kivette Trump kezéből az Oroszországgal kapcsolatos politikai döntéseket. Az amerikai elnök azóta nincs abban a helyzetben, hogy a kongresszus jóváhagyása nélkül érdemben változtatni tudjon az orosz politikán. Ezért attól nem féltem, hogy fogja magát és elismeri a Krímet Oroszország részeként. A találkozó előtt ugyan mondott ezt-azt. Például, hogy a félsziget az oroszokat illeti meg, mert az ott élők többsége oroszul beszél. És egyébként is Obama volt az, aki megengedte, hogy megtörténjen az annexió. Ennek ellenére egy pillanatig nem gondoltam, hogy ebben a kérdésben fordulat következhetne be. Ugyanakkor az azért mégiscsak felettébb kínos pillanat volt, amikor arra az újságírói kérdésre, hogy az amerikai elnökválasztásokba való orosz beavatkozások kapcsán kinek hisz jobban, az amerikai titkosszolgálatoknak vagy az orosz elnöknek, lényegében halandzsázott. 
- Ebben a bizarr felállásban melyik felet tartja veszélyesebbnek Európa és a világbéke szempontjából - Putyint vagy Trumpot?
- Trumpot kiszámíthatatlansága, míg Putyint épp ellenkezőleg, rossz célokat szolgáló tudatossága miatt tartom roppant veszélyesnek. Az orosz elnök nagyszerűen forgatja a szavakat, és ez a mostani sajtótájékoztatón is kiderült. Azon például többek között azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közti rossz viszonynak nincsenek objektív okai, amivel elegánsan figyelmen kívül hagyta Ukrajna orosz megcsonkítását, mintha azzal minden rendben lenne. Ha azonban ez így lenne, akkor valószínűleg Oroszország legszorosabb szövetségesei – az Eurázsiai Gazdasági Unió tagjai is – elismerték volna azt. De nem tették. És ennek nyilván oka van. Trump viszont azért jelent komoly kockázatot, mert lépésről lépésre pusztítja a liberális demokrácia eszményeit, és ellentéteket szít a nyugati világ országai között. És ehhez képest az már csak másodlagos, hogy ezt azért teszi-e, mert az oroszok valamivel „fogják”, vagy csak azért, mert végtelenül tudatlan. A világpolitika attól vált újra roppant veszélyes üzemmé, hogy ők ketten egyszerre vannak színen.
Témák
Helsinki
2018.07.18 10:48
Frissítve: 2018.07.18 11:07