Élmezőnyben a hazai lakásárdrágulás

Publikálás dátuma
2018.04.13 07:22
Fotó: Népszava
Fotó: /

Átlagosan 4,5 százalékkal nőttek az Európai Unióban a lakásárak 2017 utolsó negyedében az előző év azonos időszakához képest - áll az ingatlan.com friss Eurostat-adatokat bemutató összefoglalójában. A magyar piacon ennél erőteljesebb, 7,6 százalékos volt az áremelkedés, ami azt jelenti, hogy hazánkban ment végbe a kilencedik legjelentősebb drágulás. (A legnagyobb mértékben - 11,8 százalékban - Írországban nőttek az árak.)

A uniós összesítés felsorolja az új és a használt lakások árváltozását is. Magyarországon az új lakások ára 12,3 százalékkal nőtt, ez pedig a második legmagasabb érték. Ezen a területen egyedül az Egyesült Királyságban volt nagyobb - 12,5 százalékos - az áremelkedés. A használt lakásoknál végbement több mint 7 százalékos drágulással a magyar piac az uniós mezőny első harmadába tartozik.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint ezek az adatok a várakozásoknak megfelelőek, és mutatják, hogy több kelet-európai országban bőven az uniós átlagot meghaladó mértékű a lakóingatlanok drágulása, ami egyértelműen az erős kereslettel magyarázható. Megjegyezte ugyanakkor: a magyar piacon lassul a drágulás üteme, amit a friss Eurostat-adatok is megerősítenek. Az EU-n belül 2016-ban még Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak, 2017 végére viszont hazánk már csak a középmezőny élén szerepelt.

Keleten még tart az áremelkedés
A Duna House legfrissebb, az első negyedévet értékelő jelentése szerint a panelek ára a keleti és nyugati országrészben egyaránt emelkedett, mind az átlagos lakásárakat, mind a négyzetméter árat tekintve. Használt téglalakások esetében a keleti országrészben tart az áremelkedés, míg hazánk nyugati felében stagnálást mutatnak a négyzetméterárak.
A budai paneleknél már magasan 400 ezer forint feletti négyzetméterárat és 23 millió forint feletti átlagárat láthatunk a friss adatok között, míg a pesti oldalon is közelít a piac a 400 ezer forintos négyzetméter- és a 20 milliós átlagárhoz. A belvárosi és a budai kerületekben is 600 ezer forint fölé emelkedett a használt téglalakások négyzetméterára, de Pesten is meghaladja a 460 ezer forintot.
Szerző
2018.04.13 07:22

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Publikálás dátuma
2018.07.18 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
2018.07.18 19:46

Gyengüléssel nyitott a forint

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték. A frankhoz képest erősödött.
Kedd este óta az euróval és a dollárral szemben gyengült, a frankhoz képest erősödött a forint szerda kora reggelre a bankközi piacon. Az MTI azt írja, szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték, valamivel magasabban a kedd esti 323,62 forint után. Eközben a svájci frank 277,80 forintról 277,65 forintra gyengült, a dollár jegyzése ugyanakkor 277,53 forintról 277,89 forintra erősödött. Az euró jegyzése gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1662 dollárt, szerda reggel 1,1644 dollárt ért. 
2018.07.18 08:18
Frissítve: 2018.07.18 08:18