Brüsszelből jogtiprásnak látszik a kormányzás

Publikálás dátuma
2018.04.13 07:02

Fotó: /

Az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága (LIBE) azt javasolja a kormányokból álló uniós testületnek (vagyis az Európai Tanácsnak), hogy állapítsa meg: Magyarországon fennáll a veszélye az európai értékek rendszerszintű, súlyos megsértésének. Az úgynevezett 7. cikkely szerinti szankciós eljárás következő szakaszának elindítását célzó javaslatot a holland zöldpárti Judith Sargentini jelentéstervezete tartalmazza, amelyről az első vitát csütörtökön tartották a LIBE szakbizottságban. A szöveget közvetlenül az ülés előtt kapták kézhez a képviselők.

A rövid, de terjedelmes mellékletet tartalmazó anyag 12 pontban foglalja össze a demokráciát, a jogállamot és az alapvető jogokat érő rendszerszintű magyarországi fenyegetéseket. A szakbizottság két hét múlva újabb vitát tart a jelentéstervezetről, majd júniusban szavaz róla. A teljes képviselőtestület elé szeptemberben kerül a javaslat. Sargentini vitaindítójában azt hangsúlyozta, a magyarok ma nem lehetnek biztosak benne, hogy egyenlő és tisztességes eljárásban részesülnek a kormányuk részéről. Kifejtette, hogy a dokumentum tényeken alapul, összeállításakor támaszkodott tekintélyes nemzetközi szervezetek elemzéseire. - Egyetlen uniós tagországnak nincs arra szuverén joga, hogy a polgárai alapjogait csorbítsa. Magyarországnak sem – szögezte le a képviselő, azt is kiemelve: a jelentés nem a magyar állampolgárokról szól, nem is egy pártról vagy politikusról, hanem a kormányzatnak az állampolgárokkal szembeni jogszűkítő lépéseiről.

A Fidesz pártcsaládjához tartozó néppárti Roberta Metsola hozzászólásában apróbb fenntartásokat fogalmazott meg, de nem vonta kétségbe a jelentés megalapozottságát. Jóval keményebben fogalmazott Frank Engel luxemburgi kereszténydemokrata képviselő, aki “gyűlöleten alapuló államnak” nevezte az Orbán-rendszert. “Ha Magyarország ma jelentkezne az EU-ba, nem vennék fel” - tette világossá a liberális Sophie in’t Veld. A vitában felszólalt szocialista és szélsőbaloldali képviselők is mind egyetértettek a 7. cikkely szerinti eljárás elindításának szükségességével, csak az euroszkeptikusok és a szélsőjobboldaliak fogták az Orbán-kormány pártját.

A fideszes Gál Kinga viszont “koncepciós pernek” nevezte a parlamenti eljárást, amely szerinte semmibe veszi a demokratikus választások eredményét. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy minden alapot nélkülöz az az interpretáció, mintha a tavaly ősz óta készülő jelentés egyfajta válasz lenne a Fidesz választási győzelmére: a jelentéstervezet vitáját a magyar kormánypárt kérésére halasztották a választások utánra.

Az ugyancsak fideszes Járóka Líviát az háborította fel, hogy a jelentéstevő — aki a szövegben bírálja a kormány romapolitikáját is — a cigányságot próbálja felhasználni arra, hogy a magyar kormányt üsse. (Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője a vita után “szégyenletesnek” nevezte, ahogyan az EP első roma származású képviselője próbálja kimosni a cigányok ellen is uszító Fidesz szennyesét.)

“A demokrácia nem egyszerűen a többség hatalma. Demokráciában a többség teret enged a másként gondolkodóknak. A választási győzelem felhatalmazza a nyerteseket, hogy alakítsák a politikát, de arra is, hogy gondoskodjanak minden egyes ember jólétéről” — válaszolta az ülés utáni sajtótájékoztatóján Judith Sargentini.

A jelentéstervezet súlyos kritikát fogalmaz meg többek között az egypárti alkotmányozással, a bíróságok függetlenségének csorbításával, a szociális és kisebbségi jogok korlátozásával, a manipulatív “nemzeti konzultációkkal”, a Fideszre szabott választási rendszerrel, a média helyzetével, a nők, a romák, az etnikai és szexuális kisebbségek hátrányos megkülönböztetésével, a civilek háborgatásával, a családok erőszakos kilakoltatásával, az álláskeresési támogatás, a szociális segély és a minimálnyugdíj elégtelenségével kapcsolatban is.

2018.04.13 07:02

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33