Tanárok, civilek kerültek feketelistára

Publikálás dátuma
2018.04.13 07:06

Fotó: /

"Nem félünk, és bármivel is próbálkoznak, nem fogunk meghátrálni. Folytatjuk a munkánkat, és képviseljük azokat az értékeket, amelyeket a magyar kormány már rég elfelejtett" - válaszolt az Amnesty International arra, hogy tanárok, emberjogi civileket, oknyomozó újságírók, nem közszereplő adminisztratív dolgozók nevét tartalmazó listával jelentkezett az Orbán-közeli milliárdos, a Terror Házát igazgató Schmidt Mária kezébe került Figyelő. A kormányszócső főszerkesztője, a századvéges és Habony-üzlettárs Lánczi Tamás szerint a stílszerűen fekete háttérre nyomtatott listán szereplő személyek mindannyian "Soros zsoldosai", így a kormány ellenségei. A feketelista-ügy sajátossága, hogy a Figyelőnek egy családi cégen keresztül társtulajdonosa Schmidt Márai fia, az LMP elnökségi tag Ungár Péter is. A 444.hu megkérdezte volna Ungárt, hogy mi a véleménye a résztulajdonában lévő lap feketelistázásáról, azonban az ellenzéki politikus csak annyit mondott: "köszönöm a kérdésed, szia", majd lecsapta a telefont. A politikus később az Indexnek annyit tett hozzá, hogy nem ért egyet a lap cikkével, illetve nem származott haszna a Figyelőből, továbbá nem hajlandó kiszállni a hetilapot is tulajdonló családi cégéből.

A megtámadott civil szervezetek közül többen is válaszoltak a kormányhetilap uszítására. A Helsinki Bizottság közleménye visszataszítónak, hazugnak nevezte a feketelistázást, aminek célja a megfélemlítés. Válaszul az interneten "kúllista2018" néven nyilvános csoport alakult, ahová azok iratkozhatnak fel, akik közösséget vállalnak a civilekkel. A CEU közleményben tudatta: elítéli az egyetemi oktatók, újságírók és a civil szervezetek munkatársainak listázását. "A CEU oktatói és kutatói kiváló tudósok, akik tudományos munkásságuk és oktatói kvalitásaik alapján érdemelték ki kinevezésüket" - fogalmaztak.

Közben a Fidesz-propaganda bevett szokása szerint a többi kormányközeli orgánum is elkezdte közölni a listát, köztük az origo.hu is, amely így saját korábbi kollégáit, köztük a hírportált megalapító és 13 éven át azt vezető Weyer Balázst is feketelistára tette.

Emlékezetes, Orbán Viktor miniszterelnök közvetlenül a választások előtt nyilatkozta a közrádiónak, hogy a kormány név szerint ismeri és szemmel tartja azt a kétezer embert, akik szerinte "Soros" katonái. Akkor azt írtuk, Orbán csak blöffölt, mert ilyen tömeget a nemzetbiztonsági szervek nem tudnak szemmel tartani. A civilek ellen hergelő miniszterelnök segítségére siető Figyelőnek is csak arra futotta, hogy az internetről találomra összeszedje a "sorosistának" minősített szervezetek munkatársait, köztük egyszerű adminisztratív dolgozókat, könyvelőket is. Azonban a cikk "írója", Csanády András - ilyen név nem szerepel a Figyelő impresszumában az állandó munkatársak között - elég felületesen dolgozott, mivel több, időközben elhunyt személyt is listára tett. A sorban ott szerepel Demszky Gábor volt főpolgármester, a CEU tanári kara, köztük volt miniszterek, mint Balázs Péter, Bokros Lajos, vagy az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, Chikán Attila.

A propagandalap ugyanígy feketelistára tette a "spekuláns emberei" név alatt a jogvédő, és a menekülteket, hajléktalanokat segítő, korrupcióellenes civil szervezetek dolgozóit. Mint arról korábban írtunk, a magyar civil szervezetekkel szemben külföldi ügynököket vetett be a hatalom. Egy izraeli hátterűnek vélt biztonsági cég nyomozói fedőtörténettel kerestek meg több civilt, majd az egyikükkel készült beszélgetések egy része a kormány napilapjában, a Magyar Időkben jelent meg. A lejárató akció minden bizonnyal a kormány "Stop, Soros!" törvényjavaslatának ágyazna meg, amit az elsők között fogadhatnak majd el az új Országgyűlés megalakulása után. A terv szerint a hatóságok által "migránssegítőknek" bélyegzett személyek kitilthatók a határövezetből.

Bosszúpereket indíthatnak a 24.hu ellen
"Nehéz nem leszámolásként értelmezni" - írta facebook bejegyzésében Baksa Roland, a 24.hu oknyomozó újságírója, hogy a kétharmad megszavazása után szinte azonnal több, kormányzati hátterű cikk kapcsán jogi eljárások indulhatnak vele szemben.
A szerző úgy tudja, hogy az MKB-Pénztár jogi lépésekre készül, mert a hírportál közzétette a cégbíróságon őrzött, ilyenformán nyilvános közgyűlési jegyzőkönyvük egyik részletét. Egy volt helyettes államtitkár pedig most, a választások után kezdett el jogi eszközökkel nyomást gyakorolni egy fél évvel korábbi cikkük miatt.

2018.04.13 07:06

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33