Iskolai lövöldözést tervezett az elítélt magyar diák

Publikálás dátuma
2018.04.13 12:29
Illusztráció: Németh András Péter
Fotó: /
Két év próbaidőre ítélt a Fővárosi Törvényszék egy 15 éves budapesti gimnazista fiút, aki januárban diáktársainak azt mondta, hogy iskolai lövöldözést tervez - írja az MTI és az ügyészség.hu. Az ítélet nem jogerős.

A fiú egy közösségi oldalon és személyesen is arra utalt két kiskorú osztálytársának és egy szintén kiskorú ismerősének, hogy a floridai iskolai lövöldözéshez hasonlóan azt tervezi, hogy a gimnáziumban diáktársait lelövi, majd öngyilkosságot követ el - írta közleményében Ibolya Tibor fővárosi főügyész. A fiú ezután átküldött nekik egy az amerikai iskolai lövöldözésről készült amatőr videót, valamint egy olyan linket is, amelyben egy sorozatlövő gépkarabély képe és leírása szerepelt.

Iskolatársai attól tartottak, hogy tervét valóban véghez is viszi majd - tette hozzá. A közlemény szerint a fiút a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói hallgatták ki, majd a beszerzett bizonyítékok alapján a Fővárosi Főügyészség Gyermek- és Fiatalkorúak Bűnügyeinek Osztálya emberölés előkészületének bűntette miatt gyorsított eljárásban állította bíróság elé.

A Fővárosi Törvényszék emberölés előkészületének bűntette miatt 2 év próbaidőre ítélte, külön magatartási szabályként önismereti tréningen való részvételre kötelezte, valamint megállapította, hogy a próbaidő tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Az ítélet ellen az eljáró ügyész súlyosításért, szabadságvesztés - fiatalkorúak fogházbüntetése - kiszabása és annak próbaidőre történő felfüggesztéséért, a fiatalkorú védője felmentésért fellebbezett.

Szerző
2018.04.13 12:29

Odavan a cafetéria, de megmarad az Erzsébet-utalvány

Publikálás dátuma
2018.07.20 22:19

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A kormány szerint a "biztonságos növekedés" büdzséjét fogadták el pénteken. A 360 milliárd forint tartalék azt mutatja, van benne kockázat.
Délutánra időzítette pénteken a 2019. évi költségvetés elfogadását Kövér László házelnök, hogy az országgyűlési szavazás során – hála a frissen vásárolt katonai repülőgépnek – a kormányfő, és a vele Izraelbe tartott miniszter-képviselők is leadhassák voksukat a végszavazás során. Így a kormánypártok 128 támogató és az ellenzékiek 56 nemleges szavazatával fogadták el a jövő évi büdzsét.  Az ülésteremből távozó Orbán Viktor miniszterelnök elzárkózott attól, hogy a rá váró újságíróknak a képviselői tiszteletdíj emelésére, illetve a tartósan betegek otthonápolási díja összegének rendezésére vonatkozó kérdéseire válaszoljon. Arra hivatkozott, hogy amit a média képviselői elkövetnek az kollektív zaklatás, és azzal hárította el a válaszadást, hogy majd egy év végi sajtótájékoztatón térjenek vissza erre. Egyébként mind a két kérdés elhangzott Varga Mihálynak a jövő évi költségvetésről szóló törvény elfogadása után tartott tájékoztatóján. A képviselői tiszteletdíjak 18 százalékos emelését a miniszter méltányosnak tartotta, mert például a rendvédelmi dolgozók az elmúlt öt évben 50 százalékos fizetésemelésben részesültek. A miniszteri bérek emeléséről pedig kijelentette, hogy az a kormányfő döntési jogköre, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A minimálbért sem elérő otthonápolási díj rendezésével kapcsolatban a tárcavezető nem zárkózott el a megoldástól, a miniszterelnök az emberi erőforrás minisztert bízta meg, hogy tárgyaljon az érdekeltek képviselőivel, és ősszel megszülethet a kedvező döntés, bár a mértékekről nem esett szó. Varga Mihály érzékeltette, hogy az a 10-20 milliárd forint, ami szükséges lehet, rendelkezésre áll. Az érintettek képviselőinek egy csoportja a költségvetés elfogadása után tüntetést szervezett az Országház előtt. Ami a 2019. évi központi költségvetési törvényt illeti, arról Varga Mihály azt mondta: a 800-at is meghaladó módosító indítványból csak elenyésző számút fogadtak el – az ellenzékiek közül egyet sem –, így ezek érdemben nem változtatták meg a büdzsé főösszegét, mind a kiadás, mind a bevétel 30 milliárd forinttal lett magasabb. A legtöbb adókedvezmény a családoknak és a csapatsportot támogató cégeknek jár továbbra is, honvédelemre és biztonsági kiadásokra pedig jóval több pénz jut az ideinél. Hivatkozási alap a „tömeges migrációs veszély elhárítása”. A tárcavezető szerint a cél továbbra is a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság elérése és a folyamatos, stabil gazdasági növekedés. 2019-re a kormányzat, mint ismeretes, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az államháztartási hiány a kormány várakozásai szerint a GDP 1,8 százaléka lesz, az infláció mértéke pedig 2,7 százalékos. 
Varga Mihály elismerte, hogy a költségvetés készítésekor legalább 10 forinttal alacsonyabb euróárfolyammal számoltak. Azonban úgy vélte, hogy ilyen hullámzó kurzus mellett nem könnyű rögzíteni a megfelelő értéket. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a különböző makrogazdasági folyamatok kiegyenlítik a drágább forint okozta hiányt: az importot az export, az idegenforgalomban a ki- és a beutazók költéseinek különbsége, no és a magasabb infláció. Ilyenformán a miniszter szavai szerint nem izgulnak az árfolyam alakulása miatt, a forint gondját a jegybank Monetáris Tanácsára hagyják. Hozzátette: azért emelték meg a tervezettnél másfélszer nagyobb mértékben a tartalékokat 350 milliárd forintra, ha mégis negatív lenne a szaldó, akkor ez kompenzálná.    A miniszteri tájékoztatón szóba kerültek az adótörvények is. A cafetéria-rendszer szűkítését célszerűnek tartotta Varga Mihály:
szerinte a növekvő bérek kompenzálják a dolgozóknál azt, hogy ha a béren kívüli juttatások elmaradása miatt jövedelemkiesés lenne.
Büszkén jelentette be, hogy akadt olyan érdekvédelmi szervezet – az MGYOSZ, valamint az éttermi, szállodai cégek képviselői –, amely támogatta a kormány szándékait. A Népszava az Erzsébet-utalvány jövőjéről érdeklődött. A miniszter szerint a cafetéria-rendszer szűkítése ellenére adható ez a juttatás, vagyis nem szűnik meg az államosított utalványnak ez a formája. Szakértők szerint a kormány feltehetően abban gondolkodik – hogy a nyugdíjasok karácsonyi juttatása mellett – az állami dolgozók ebben a formában kapják az év végi jutalmukat majd, mert így az utalványokat forgalomba hozó rendszer tekintélyes jutaléka megmaradhat.  Azt nem sikerült megtudni, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsa mikor csökken 19,5 százalékról 17,5 százalékra. A törvény ugyanis talányosan fogalmaz, mert a 6 százalékot meghaladó reálkereset növekedést követő második negyedévhez köti, a mérséklést – így ez leghamarabb 2019. második félévének első napja lehet. A nyugdíjak jövő évi emelésének mértéke 2,7 százalékos lesz, és nagy valószínűséggel a nyugdíjasok idén is kapnak prémiumot.  Varga Mihály biztosra veszi, hogy ősszel az adótörvényekhez hozzá kell nyúlni, az időközben biztosan megszülető uniós direktívákat át kell vezetni a hazai jogszabályokon.

Cafeteria: tiltakoznak a szakszervezetek

Határozottan tiltakozik a cafeteria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A konföderáció köztársasági elnökhöz fordul és arra kéri majd, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, hanem küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Az érdekképviselet keresi a módját annak is, hogy miként kényszerítheti a politikusokat a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására - írják közleményükben.  A MASZSZ sérelmezi, hogy megszűnik például az eddig készpénzben kifizethető százezer forintos juttatás, az albérleti támogatás, az utazási támogatás, a lakás- vagy diákhitelek visszafizetéséhez nyújtható támogatás adómentessége is. A SZÉP-kártyán továbbra is adhatnak a munkáltatók szálláshelyek igénybevételére évi 225 ezer forintot, a vendéglátóipari szolgáltatásokhoz 150 ezer forintot, míg az egyéb szabadidős szolgáltatásokra, például színházjegyek, múzeumi vagy strandbelépők vásárlására 75 ezer forintot. A legfeljebb 450 ezer forintos kedvezményes adózási feltételek mellett kifizethető keret tehát nem változik, de a munkaadók, illetve a munkavállalók nem válogathatnak, hogy ezt milyen célra kívánják igénybe venni. És az sem változik, hogy a közszférában kétszázezer forint lehet ez a juttatás, ami meglehetősen igazságtalan.  A parlamenti fideszes többség ezzel nagyjából kimondta a cafetériára a halálos ítéletet is, mert ennek így egyszerűen nincs értelme. A munkavállalók a rekreációs célok mellett talán jobban örülne például az iskolakezdési támogatásnak, a szabadon felhasználható százezer forintnak vagy az utazási, hiteltörlesztési támogatásnak. 

2018.07.20 22:19
Frissítve: 2018.07.20 22:21

Tovább tart a bérek meredek emelkedése – a statisztikában

Publikálás dátuma
2018.07.20 19:49

Fotó: Népszava/
Az átlag mindig torzít, ráadásul csak az öt főnél többet foglalkoztató munkáltatók adatait veszi figyelembe a KSH.
Továbbra is két számjegyű a bérek átlagos emelkedése Magyarországon. A KSH pénteken közzétett adatai szerint májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első öt hónapban a bruttó és a nettó átlagkeresetek is 12,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a bruttó átlagkereset egyébként a nemzetgazdaságban 323 400 forint, a nettó pedig 215 000 forint volt. 
A valóban impozáns számok azonban torzítanak
– mondta egy a statisztikai számbavétel módszereit alaposan ismerő forrásunk.  Manapság ugyanis a topmenedzserek, a vezető állásban lévő orvosok, bírák, de még az üzletláncok regionális vezetőinek átlagkeresete is többszöröse a statisztikai átlagnak. Éppen ezért az Európai Unió számos tagállamában már a súlyozott átlagot, a mediánt alkalmazzák, amelyik hitelesebb képet nyújt a jövedelmekről. Ez az az érték, amelyiknél a számba vett emberek fele kevesebbet, míg a másik fele többet keres. Az is hitelesebb képet nyújtana, ha nem csak az öt főnél többet foglalkoztató munkáltatók adatait vennék figyelembe, mert így 800 ezer alkalmazott kiesik a statisztikai számbavétel köréből. A tavalyi magas bázis miatt az év hátralevő részében lassabb bérdinamikára lehet számítani - közölte Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője szerint a munkaerőhiány gyorsabb bérnövelést kényszeríthet ki. Így éves átlagban 10,8 százalékos bérnövekedéssel számol, amely a várt 2,7 százalékos infláció mellett nyolc százalék körüli reálbér-növekedést eredményezhet.
Szerző
Témák
bérKSH
2018.07.20 19:49
Frissítve: 2018.07.20 21:35