„A kormányzás populista művészete”

Publikálás dátuma
2018.04.14 07:29

Fotó: /
Nagy hiba lenne leírni Orbán híveit. A kulcs a kommunikáció – véli Jan-Werner Müller, a Princeton Egyetem német származású politológia oktatója.

- Meglepődött a választás eredményén? Azt sejteni lehetett, hogy nyer a Fidesz, de a kétharmad váratlan volt.

- Persze, meglepődtem, akárcsak mindenki más. Azt hittem, hogy Magyarországon olyan méreteket öltött a korrupció, s olyan nyilvánvaló mindenki számára, hogy a Fidesz komoly ellenállásba ütközik. Ennek kapcsán érdemes elgondolkodni azon, hogy az emberek mélyen legbelül még azt hiszik – nem csak Magyarországon, hanem például az Egyesült Államokban is –, hogy a lakosság egésze tájékozott. Hogy a botrányok mindenképp hatással vannak a választópolgárokra. Mint a normális médiaviszonyok között. Attól tartok azonban, hogy a sajtó jelenlegi, fragmentált valóságában ez nem így van. Ezt mintha még nem sikerült volna felfognunk.

- Ha ezt felfogtuk és megértettük, mi a következő lépés? Hogyan lehet ebben a helyzetben hatékonyan eljuttatni az információt az emberekhez?

- Azt kell csinálni, amit eddig is. Nem helyes szerintem, ha a média ellenzéki szerepet ölt. Egy ideig ez volt az Egyesült Államokban. A sajtó nem az ellenzék. Ami azonban még ennél is fontosabb Magyarország esetében az, hogy mindinkább bekerüljön a nemzetközi véráramba a magyar helyzet. Ha bizonyos körök megérzik, hogy súlyos árat kell fizetniük – politikai értelemben – azért, mert Orbánnal szövetkeznek, akkor valami történhet. Ha ők is reflektorfénybe kerülnek miatta, akkor talán megfontolják, hogy változtassanak a viselkedésükön. Azt hiszem, Orbán mindaddig folytatni fogja azt, amit az elmúlt években művelt – a pávatáncot, és a két lépést előre egyet hátra stratégiát –, míg a bajor kereszténydemokraták és a német üzleti elit nem kerül nyomás alá. A német cégeknek észre kell venniük, hogy akármilyen jó is nekik Magyarországon, felelősségük van az Európai Unió politikai helyzetét tekintve. Ha nem indul el az események ilyen láncolata, nem hiszem, hogy Orbán változtatni fog.

- E logika szerint ki lenne e láncolat forrása? Az Európai Unió?

- Ennek mindenképp transznacionális szinten kellene történnie. A lényegi szereplők sokáig azt hitték, hogy a viselkedésüknek nem lesznek következményeik. Ez különösen az Európai Néppártra (EPP) igaz. Nem mintha a szocialistákat nem volna miért kritizálni, de az EPP újra és újra ugyanazt a játékot játszotta: meghúzta a vörös vonalat a Fidesz számára, és kilátásba helyezte, hogy ha átlépik, annak következményei lesznek, majd semmi sem történt.

- Említette a két lépés előre, egyet hátra stratégiáját. Ezt szem előtt tartva, mennyire valós veszély Orbán Viktor az EU-ra nézve?

- Teljesen valós, mégpedig azért, mert megkérdőjelezi az EU-t mint politikai kezdeményezést. De hogy ennél konkrétabban is válaszoljak, Orbán egy ideje úgy viselkedik, mintha ő lenne az európai politikai élet egyik vezetője. A konzervativizmusról és demokráciáról alkotott nézeteit igyekszik úgy pozícionálni, mintha azok alternatívát jelentenének Angela Merkel politikájával szemben. A visegrádi csoporton belül is igyekszik vezető szerepre törni. Ennek ellenére, szerintem nem járt sikerrel, mert nem sok konzervatív politikus állt be mögé. Viszont érdemes odafigyelni valamire. Németországban egyre erősebben érezni, hogy a jelen időszak Angela Merkel uralkodásának alkonya. Rengeteg fiatal jobboldali politikus verseng a helyéért. Közülük sokan vélik úgy, hogy elég volt ebből a tutyi-mutyi, a baloldal érdekeit is mindig szem előtt tartó politikából. Azt vallják, hogy egy igazi konzervatív vezetőre van szükség. Orbán szerintük jól csinálja a dolgokat. Már a vasárnapi választások utáni napokban is hallani lehetett ehhez hasonló megjegyzéseket a német konzervatív körökben. Erre a jelenségre szerintem mindenképp oda kell figyelni.

- Jó ideje foglalkozik a populizmus jelenségével. Hogyan léphetnek fel a populizmust elutasító állampolgárok egy ilyen kormánnyal, egy ilyen politikai kultúrával szemben? A választások óta igen élénk beszélgetés folyik arról, hogy milyen stratégiát érdemes folytatni.

- A legfontosabb a kapcsolatfelvétel. Talán naivan fog hangzani, de jó példa erre a 2016-os osztrák elnökválasztás. Nagyon fontos volt szerintem, hogy a győztes jelölt, Alexander Van der Bellen kampánystábja nyíltan azt mondta a szimpatizánsoknak: nem kell egyetértenie mindenkinek a zöld párt programjával, viszont arra kérjük az embereket, hogy menjenek ki az utcára, Bécs olyan részeire, ahol egyébként sosem járnak, és beszéljenek olyan emberekkel, akikkel egyébként nem állnának szóba. Lehetőleg ne nevezzék rasszistának és fasisztának őket öt perc elteltével, s ne úgy álljanak hozzájuk, hogy az igazság az ő oldalukon van, a másikén csak hazugságok. Ennek tudatában társalogjanak… Ami még ezen kívül rendkívül fontos, az az, amit az imént is említettem: a jelen helyzet minél erősebb képviselete a nemzetközi porondon és az együttműködés külföldi szimpatizánsokkal.

- Ismerve a populista vezetők gondolkodását, mit gondol, mire lehet számítani az Orbán-kormánytól a közeljövőben?

- Egyre markánsabb manapság az a jelenség, amelyet úgy nevezek, hogy a kormányzás populista művészete. Akárcsak bárki más hasonló helyzetben, a magyar kormányfő is azt folytatja majd, ami eddig bevált számára: egyrészt tartózkodni fog mindattól, ami egyértelműen és világosan az emberi jogok megsértésének minősül, másfelől többé-kevésbé törvényes módon hozzá fog nyúlni az intézményekhez, ahogyan ezt korábban is tette. A gazdaság azon részét, amelyet elzárt a külföldi befektetőktől, a politika szolgálatába állítja. Ezzel párhuzamosan elindulhat egy stratégia felépítése arra az esetre, ha az EU valóban úgy döntene, hogy megvonja a támogatást azon országoktól, amelyeket korruptnak tekint. A kérdés az, hogy honnan lesz bevétel, ha ezeket a pénzeket radikálisan csökkentik? Ha elég okos egy vezető, akkor elgondolkodik ezen. Várhatóan több lehetőséget számba vesz: esetleg hozzányúl a hazai gazdasághoz, de az is elképzelhető, hogy új életet lehel a híres keleti nyitás politikájába.

- Legutolsó könyvének címe: “Mi a populizmus?”. Azt már tudjuk, hogy micsoda, de mi az ellenszere? Úgy tűnik, hogy a tények és a józan érvek nem hatnak.

- Nagyon óvatos lennék ezzel a fajta megközelítéssel. Könnyű beleesni abba hibába, hogy azt állítjuk: a másik oldal mindig hazudik, demagógokból áll, akik összeesküvés-elméleteket gyártanak. Tudom, hogy nehéz nem így gondolkodni a "Stop Soros!"-kampányt követően, hiszen az valóban egy összeesküvés-elmélet, tele félrevezető állításokkal. De hiba lenne azt mondani, hogy a politika az igazságról szól. A politika az erőforrásokért, az eszmékért és az értékekért folytatott harc. Túl könnyen esünk abba a hibába, hogy azt gondoljuk, az igazság a mi oldalunkon – tágabb értelemben a liberálisokén – áll, s ezért nem kell szóba állnunk a másik oldallal. Ha így teszünk, akkor ott kötünk ki, ahol Hillary Clinton, aki szánalmasnak nevezte Donald Trump híveit. Nem tagadom, hogy sok a rasszizmus a másik oldalon, de empirikusan nézve, fogalmunk sincs, hogy ezek az emberek, akik populista pártokra voksolnak, valójában mit gondolnak. Azt sem feltételezhetjük automatikusan, hogy a pluralizmus ellen vannak. Számos oka lehet a döntéseiknek, s, hogy miért támogatnak egy vezetőt. Nagy hiba őket leírni.

Névjegy
Jan-Werner Müller 1970-ben született Németországban. Jelenleg az amerikai Princeton Egyetemek tanít politológiát. Egyik szakterülete a populizmus. A választások előtt a The New York Times hasábjain, véleménycikkben figyelmeztetett arra, hogy a 2018-as lehet az utolsó voksolás azelőtt, hogy Magyarország autokráciává válna.

2018.04.14 07:29

Sokan nem szeretnék Orbánt a Jad Vasem múzeumban látni

Publikálás dátuma
2018.07.19 12:35

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A magyar gyökerű izraeliket is erősen megosztja Orbán vizitje, abban azonban nincs vita, hogy a horthyzás nem tolerálható.
Orbán Viktor izraeli vizitje (különösen a Jad Vasem holokauszt múzeumban való látogatása) nem csak az izraeli médiát foglalkoztatja, civil szervezetek és az ott élő magyar gyökerű polgárok is véleményt formáltak. Az Izraelinfo két, egymással vitázó álláspontot idézett: az egyik Halmos László újságíróé, aki az egykori nyomtatásban is létező Új Kelet magyar nyelvű napilap munkatársa volt, a másik azé a Cvi Ben-Galil-é, aki a Choma Olim (a bevándorlók "fala") civil szervezet vezetője, és hosszú évek óta minden energiáját arra fordítja, hogy magyarok (beleértve a határainkon túlról érkezett magyar ajkúakat is) minél eredményesebben illeszkedhessenek be új hazájuk nem könnyű életébe.   

Halmos László:

Mint 45 éve Izraelben élő, katonaviselt izraeli polgár, hangsúlyosan kérek minden itt élő magyarországi ellenzékit (sic!), hogy ne provokálják a hozzánk látogató, irányunkban kifejezetten barátságos Orbán Viktor miniszterelnököt, és ne próbálják rontani Izrael Állam nemzetközi kapcsolatait! Egy, a népe által megválasztott kormányfő szuverén joga, hogy azt a politikust vagy közembert hívja meg, akit - országa érdekében - jónak lát. A diplomácia nemzeti érdekek mentén bonyolódik. Akkor is, ha az illető vendégnek a saját országában követett politikája kívánni valót hagy maga után, vagy egyes nyilatkozatai erősen kifogásolhatóak, esetünkben például Horthy Miklóssal kapcsolatban. Ami a Jad Vasem–et  illeti (a holokauszt áldozatainak és hőseinek emlékhelye, ahol Orbán Viktor látogatást tesz): egyszerű lengyel polgárok zsidó szomszédaik ezreit gyilkolták le, még mielőtt a náci-német megszállók odaérkeztek volna, később bujkáló zsidók tízezreit adták át a németeknek. A román hadsereg és a Vasgárda mintegy 300 000 zsidót gyilkolt le Transznyisztriában, pogromokat szervezett országszerte. Horvátországban az usztasák az ország teljes zsidó lakosságát kiirtották. Nagy Britannia lezárta a mandátuma alá tartozott „Palesztinát”, Erec-Jiszráélt a menekülő zsidók elől. Következtetésem: a protokoll-szerű Jad Vasem-látogatásokat talán érdemes lenne megszüntetni.

Cvi Ben-Galil:

Egy kormánynak nincs szuverén joga, csak egy országnak, egy nemzetnek, egy népnek. A kormány nem egyenlő a néppel, egy kormány nem csak azokat képviseli, akik szavazatai segítségével gyakorolja a hatalmat, hanem teljes népességet, így az ellenzéket is. Mindez közel sem jelenti azt, hogy kétségbe vonnám Bibi (az izraeli kormányfő beceneve) a kormányzáshoz, a napi politika alakításához való jogát, valóban megkapta a felhatalmazást a néptől, hogy belátása szerint cselekedjen a külpolitikában. De Benjamin Netanjahu nem egyenlő Izraellel. Ben Gurion (Izrael első miniszterelnöke) igen, mert az utókor már megítélte. Bibit ne temessük, majd az utókor őt is megítéli. Mi legfeljebb további bizalmat szavazunk neki (vagy sem). Más kérdés, hogy a politikai taktikázás során is aranyszabály, miszerint olyanoknak keresem a barátságát, akiknek a kézfogása miatt nem kell szégyenkeznem. Mindenesetre sokat mondó, hogy a repülőtéren nem volt ott Netanjahu, se jattolás, se vállveregetés, csak szűk protokoll. A hivatalos verzió szerint is „Netanjahu a látogatás során fogadja Orbánt”. Ez azért némileg tompítja a helyzetet. Végezetül az ellentüntetésekről. Nem Orbán látogatása a fő gond, hanem Jad Vasem múzeum meglátogatása. Mert Magyarországon a belpolitikai taktikázás eszköztárába emeltek Horthy-nyilatkozatokat, elmaszatolják a magyarországi holokauszt tényét, gyakorlatilag a német megszállás következményeként kezelik - mindez durván sérti azt, amit a Jad Vasem a zsidóság számára jelent. Tudod, engem sért, mert érintett vagyok. Nagyszüleim, rokonaim miatt, kik nem tértek vissza, meg annak a másfél éves gyereknek a jogán, akit azok bújtattak, akik házmesterek országában is képesek voltak emberként viselkedni. Ezeknek az embereknek köszönhetem, hogy ma Izraelben élhetek, és megélhettem a 75. évemet. (Igaz nem 45 éve élek itt, mint Te - utalás Halmos Lászlóra -, így fogalmazzunk úgy: nem izraeliként, hanem zsidóként tiltakozom.)  Én megbocsátom a szülőföldemnek, amit már a nagyszüleim nem tudnak megtenni, de nem tudom hányinger nélkül lenyelni, hogy az, aki szavakkal való játéknak, szavazatvásárlási eszköznek tekinti a Horthyt, és a nyomorúság éveit, az akár protokollból is betehesse a lábát a zsidóság e szentélyébe

Romantika, patrióta, kipa

Magyarország zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben, és továbbra is kiáll Izrael mellett a nemzetközi fórumokon, deklarálta Orbán Viktor miniszterelnök a Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel közös sajtótájékoztatóján. Orbán a szokásos szófordulatait aktualizálta, például: "A magyar egy romantikus nép, amely a szimbólumokat szereti. Van jelentősége a számunkra annak, hogy Izrael alapításának 70. évfordulóját ünnepli idén. Az általa kiemelkedően jónak ítélt izraeli kapcsolatokat annak köszönhetjük, hogy jól tud együttműködni Netanjahuval. Úgy fogalmazott, hogy "ezt én úgy magyarázom, hogy mindkét ország élén egy patrióta miniszterelnök áll. A kapcsolatunkban annak a bizonyítékát látom, egy zsidó hazafi és egy magyar hazafi könnyen szót tud egymással érteni." Majd hozzátette: "Szeretném a nyilvánosságnak elmondani, hogy Izrael állam miniszterelnökével a 21. század néhány fontos kérdését azonos módon nézzük és azonos módon is látjuk." Majd fel is sorolta ezeket: a biztonság, terrorizmus, határvédelem és a modernkori antiszemitizmus. Megismételte azt az ugyancsak ismert nézetét, hogy Magyarországon minden magát nyíltan zsidónak valló személy biztonságban érezheti magát, továbbá kormánya zéró toleranciát hirdet az antiszemita megnyilvánulásokkal szemben. Benjamin Netanjahu még a találkozó elején miután megköszönte, hogy a magyar kormány a nemzetközi fórumokon támogatja Izraelt, azt mondta, hogy mind a ketten tisztában vannak azzal, hogy a radikális iszlám jelentette fenyegetés valós, amely "fenyegetést jelent Európára, a világra és kétségtelenül ránk és a szomszédainkra." Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter interjút adott aA Ynetnek és a Jediot Ahronotnak, amelyben kijelentette: "Magyarország az egyik legelkötelezettebb szövetségese Izraelnek Európában és folyamatosan harcol érte. Ezért az izraeli tisztviselők Orbán elleni kritikája, hogy antidemokratikus tisztességtelen, ellenséges és alaptalan." Utalt arra is, hogy a holokauszt-tagadásért börtönbüntetés adható. Úgy vélte: "Nem Budapesten támadnak meg kipát viselő fiatalokat az utcán. Magyarországon mindenki számára biztonságot és védelmet nyújtunk, vallási vagy közösségi hovatartozástól függetlenül." Sajátos megközelítést adott a magyar kormány Soros György elleni hadjáratának: "Komoly és nyílt vita merült fel Szíriával kapcsolatban, de a vita Magyarország és a milliárdos között nem az etnikai hovatartozása, hanem Európa jövőjével kapcsolatos álláspontja miatt van." 

2018.07.19 12:35
Frissítve: 2018.07.19 12:51

Nincs pardon: tényleg eljárást indított Brüsszel a „Stop Soros” miatt

Publikálás dátuma
2018.07.19 12:25

Fotó: / Tóth Gergő
Hivatalos felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak. A hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a kifogásokra.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag miatt, illetve bírósági szakaszba lépett a menekültügyi szabályozás miatt korábban megindított jogsértési eljárás – jelentette be csütörtökön az Európai Bizottság.   Az MTI tudósítása szerint Mina Andreeva bizottsági szóvivő arról számolt be, hogy hivatalos felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a most júniusban elfogadott törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében, a testület szakértői szerint ugyanis több szempontból is komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az új rendelkezések összeegyeztethetők-e az uniós joggal. A brüsszeli bizottság indoklása szerint egyrészt a menekültügyi kérelmekhez nyújtott segítség kriminalizálása és az egyéb korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy kommunikálhassanak az érintett nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel, ami sérti a vonatkozó uniós irányelveket. E törvény továbbá indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, és nem veszi kellőképp figyelembe az eljárási garanciákat, az érintettek jogait. Másrészt a menedékkérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó újabb indok bevezetése sérti a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet, az EU alapjogi chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot – közölte a bizottság. A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a fenti kifogásokra. Ha nem érkezik válasz, vagy nem tekinthető kielégítőnek, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet. A tájékoztatás szerint Brüsszel figyelembe vette a Velencei Bizottság értékelését is. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólított fel, rámutatva, hogy azok súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét. A kormány indoklása szerint az újabb alaptörvény-módosítás célja, hogy megvédje Magyarország nemzeti szuverenitását és megtiltsa idegen népesség betelepítését az országba, a „Stop Soros” törvénycsomag pedig büntethetővé teszi az illegális bevándorlás elősegítését és szervezését.
A brüsszeli testület ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz fordult a magyar menekültügyi szabályozás ügyében, a harmadik szakaszba léptetve ezzel a 2015 végén kezdeményezett jogsértési eljárást. A bizottság szerint a magyar szabályok bizonyos pontjai nincsenek összhangban a közösségi joggal, a hatóságok pedig máig nem orvosolták a problémákat. A testület egyebek mellett kifogásolja, hogy Magyarországon kizárólag a tranzitzónákon belül lehet menedékkérelmet benyújtani, és ezekben csak korlátozott számú személy számára és túlságosan hosszú várakozási idő után teszik lehetővé a hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz. Emellett a nem megfelelő szabályozás miatt fennáll annak kockázata, hogy a migránsokat megfelelő biztosítékok nélkül küldik vissza, megszegve a visszaküldés tilalmának elvét. Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egyetlen figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, pénzbírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben. Lapunk már szerdán megírta, hogy csütörtökön kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság a menekülteket segítő szervezetek ellen kitalált, úgynevezett „Stop Soros” törvény és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt. Az EU ellenőrző és végrehajtó testületének értékelése szerint a jogszabálycsomag több EU előírásba ütközik, ezért felszólító levélben kér választ az aggodalmaira a magyar kormánytól. Az Európai Bizottság a jogszabály elfogadását követő napokban lapunk kérdésére közölte: nem minden aggodalom nélkül tekint a magyar parlamentben szavazásra bocsátott törvényre és alkotmánymódosításra. „Nem fordíthatunk hátat azoknak az értékeknek és elveknek, amelyekre Európa épült” – kommentálta akkor a budapesti fejleményeket Christian Wigand bizottsági szóvivő. A „Stop Sorost” azóta már értékelte az Európa Tanács neves alkotmányjogászokból álló testülete, és több okból is a hatályon kívül helyezését javasolta.
2018.07.19 12:25
Frissítve: 2018.07.19 13:21