Álságos lengyel változtatások

Publikálás dátuma
2018.04.14 07:32
TEKINTÉLYELV - A kormánypárt szerint érdemi, az ellenzék szerint azonban csak színjáték a törvénymódosítás FOTÓ: AFP/MATEUSZ WLO
Fotó: /
A lengyel parlament módosította ugyan a vitatott igazságügyi reformot, ám kérdés, hogy ez elég lesz-e az országgal szembeni uniós eljárás leállításához.

Részben módosította a szejm az igazságügyi reformot, amely de facto teljhatalmat ad a kormánypártnak, s nem biztosítja a hatalmi ágak szétválasztását. Az Európai Bizottság figyelmeztetett arra, hogy a törvény veszélyezteti a bíróságok függetlenségét, ami alapvető fontosságú egy jogállamban.

A módosítások a bíróságok szervezetéről, az országos igazságügyi tanácsról, valamint a legfelsőbb bíróságról szóló törvényre vonatkoznak, változnak az alkotmánybíróságról szóló törvény végrehajtási előírásai is – írja az MTI. A tavaly júliusban elfogadott jogszabályban az eddigihez képest korlátoznák az igazságügyi miniszter szerepét a bírósági elnökök leváltásában, a leváltási folyamatot két fázisra bontanák, és nagyobb beleszólásuk lenne a bírói köröknek.

Az Európai Bizottság ajánlásainak megfelelően enyhülnek a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentésére vonatkozó előírások. A 65 éves korhatárt elért bírák további foglalkoztatásáról nem az államfő, hanem az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) döntene, ez szintén lépést jelent a bírói függetlenség megerősítése irányában. A legfelsőbb bíróság esetében egyaránt 65 évben határoznák meg a női és a férfi bírák jelenleg különböző nyugdíjkorhatárát. A vonatkozó törvényt tavaly decemberben fogadták el, ennek értelmében a legfelsőbb bíróság női tagjait 60 éves, a férfiakat pedig 65 éves korban nyugdíjazták volna, az államfő viszont a szolgálati idő meghosszabbításáról dönthet az érintettek kérésére. A nők esetében a 65 éves kor nem lenne kötelező érvényű, ők a Lengyelországban hatályos általános szabályoknak megfelelően 60 éves korban is nyugdíjba vonulhatnak, ha így döntenek.

A kormányzó populista, nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt azt állította, hogy a módosítások során figyelembe vették az Európai Bizottság ajánlásait. Az ellenzék, valamint az ország legfelsőbb bírósága azonban úgy véli, csak kozmetikázták a törvényt, annak valódi lényege nem változott. A legfelsőbb bíróság még a parlamenti szavazást megelőzően kifejtette, „a módosítások nem azt a célt szolgálják, hogy lezárják a jogállamisággal kapcsolatos vitát, hanem csak azt a képzetet akarják kelteni, hogy pontot akarnak tenni a válság végére”. Az ellenzék pedig rámutatott, miután az országos igazságszolgáltatási tanácsban az igazságügyi miniszterhez közel állók találhatóak, ezért az egész törvénymódosítás csak színjáték.

A PiS 2015-ös hatalomra kerülése után a saját érdekeinek megfelelően alakította át az igazságszolgáltatást. Válaszként az Európai Bizottság fennállása során első ízben megindította a nukleáris opciónak is nevezett 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a demokratikus alapértékek megsértése miatt. Végső esetben akár megvonhatják a lengyelek szavazati jogát az Európai Unióban. Erre azonban csekély az esély, mert a magyar kormány többször jelezte, szolidáris Lengyelországgal és megvétózna egy ilyen döntést. Az Európai Bizottság eredetileg márciusig adott határidőt a lengyeleknek arra, hogy rendezzék a kérdést.

Az alsóházi szavazás után a szenátusnak is meg kell szavaznia a módosításokat, erre lapzártánk után került sor. Ezt követően Andrzej Duda lengyel elnöknek három hete van arra, hogy aláírja a jogszabályt vagy megvétózza azt. Valószínűtlen azonban, hogy az elnök nem írná alá a törvényt, hiszen előzőleg hivatalvezetője, Krzysztof Szczerski jó kompromisszumos javaslatnak nevezte azt, s azt közölte, az Európai Bizottság térfelére került a labda, hogy „folytatni kívánja-e a vitát, ami az egész európai közösséget gyengíti”. A vita azonban várhatóan nem zárul le, hiszen a hatalmi ágak szétválasztása továbbra sem biztosított. Nemrégiben erre utalt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is, aki a törvénymódosítást ugyan a jó irányba tett lépésnek nevezte, ám azt is közölte, hogy ezzel még messze nem állítják helyre a jogállamiságot. „Egy jogrendszer nem mehet szembe csak egy kicsit az alkotmánnyal” – mutatott rá.

Szerző
2018.04.14 07:32

Sokan nem szeretnék Orbánt a Jad Vasem múzeumban látni

Publikálás dátuma
2018.07.19 12:35

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A magyar gyökerű izraeliket is erősen megosztja Orbán vizitje, abban azonban nincs vita, hogy a horthyzás nem tolerálható.
Orbán Viktor izraeli vizitje (különösen a Jad Vasem holokauszt múzeumban való látogatása) nem csak az izraeli médiát foglalkoztatja, civil szervezetek és az ott élő magyar gyökerű polgárok is véleményt formáltak. Az Izraelinfo két, egymással vitázó álláspontot idézett: az egyik Halmos László újságíróé, aki az egykori nyomtatásban is létező Új Kelet magyar nyelvű napilap munkatársa volt, a másik azé a Cvi Ben-Galil-é, aki a Choma Olim (a bevándorlók "fala") civil szervezet vezetője, és hosszú évek óta minden energiáját arra fordítja, hogy magyarok (beleértve a határainkon túlról érkezett magyar ajkúakat is) minél eredményesebben illeszkedhessenek be új hazájuk nem könnyű életébe.   

Halmos László:

Mint 45 éve Izraelben élő, katonaviselt izraeli polgár, hangsúlyosan kérek minden itt élő magyarországi ellenzékit (sic!), hogy ne provokálják a hozzánk látogató, irányunkban kifejezetten barátságos Orbán Viktor miniszterelnököt, és ne próbálják rontani Izrael Állam nemzetközi kapcsolatait! Egy, a népe által megválasztott kormányfő szuverén joga, hogy azt a politikust vagy közembert hívja meg, akit - országa érdekében - jónak lát. A diplomácia nemzeti érdekek mentén bonyolódik. Akkor is, ha az illető vendégnek a saját országában követett politikája kívánni valót hagy maga után, vagy egyes nyilatkozatai erősen kifogásolhatóak, esetünkben például Horthy Miklóssal kapcsolatban. Ami a Jad Vasem–et  illeti (a holokauszt áldozatainak és hőseinek emlékhelye, ahol Orbán Viktor látogatást tesz): egyszerű lengyel polgárok zsidó szomszédaik ezreit gyilkolták le, még mielőtt a náci-német megszállók odaérkeztek volna, később bujkáló zsidók tízezreit adták át a németeknek. A román hadsereg és a Vasgárda mintegy 300 000 zsidót gyilkolt le Transznyisztriában, pogromokat szervezett országszerte. Horvátországban az usztasák az ország teljes zsidó lakosságát kiirtották. Nagy Britannia lezárta a mandátuma alá tartozott „Palesztinát”, Erec-Jiszráélt a menekülő zsidók elől. Következtetésem: a protokoll-szerű Jad Vasem-látogatásokat talán érdemes lenne megszüntetni.

Cvi Ben-Galil:

Egy kormánynak nincs szuverén joga, csak egy országnak, egy nemzetnek, egy népnek. A kormány nem egyenlő a néppel, egy kormány nem csak azokat képviseli, akik szavazatai segítségével gyakorolja a hatalmat, hanem teljes népességet, így az ellenzéket is. Mindez közel sem jelenti azt, hogy kétségbe vonnám Bibi (az izraeli kormányfő beceneve) a kormányzáshoz, a napi politika alakításához való jogát, valóban megkapta a felhatalmazást a néptől, hogy belátása szerint cselekedjen a külpolitikában. De Benjamin Netanjahu nem egyenlő Izraellel. Ben Gurion (Izrael első miniszterelnöke) igen, mert az utókor már megítélte. Bibit ne temessük, majd az utókor őt is megítéli. Mi legfeljebb további bizalmat szavazunk neki (vagy sem). Más kérdés, hogy a politikai taktikázás során is aranyszabály, miszerint olyanoknak keresem a barátságát, akiknek a kézfogása miatt nem kell szégyenkeznem. Mindenesetre sokat mondó, hogy a repülőtéren nem volt ott Netanjahu, se jattolás, se vállveregetés, csak szűk protokoll. A hivatalos verzió szerint is „Netanjahu a látogatás során fogadja Orbánt”. Ez azért némileg tompítja a helyzetet. Végezetül az ellentüntetésekről. Nem Orbán látogatása a fő gond, hanem Jad Vasem múzeum meglátogatása. Mert Magyarországon a belpolitikai taktikázás eszköztárába emeltek Horthy-nyilatkozatokat, elmaszatolják a magyarországi holokauszt tényét, gyakorlatilag a német megszállás következményeként kezelik - mindez durván sérti azt, amit a Jad Vasem a zsidóság számára jelent. Tudod, engem sért, mert érintett vagyok. Nagyszüleim, rokonaim miatt, kik nem tértek vissza, meg annak a másfél éves gyereknek a jogán, akit azok bújtattak, akik házmesterek országában is képesek voltak emberként viselkedni. Ezeknek az embereknek köszönhetem, hogy ma Izraelben élhetek, és megélhettem a 75. évemet. (Igaz nem 45 éve élek itt, mint Te - utalás Halmos Lászlóra -, így fogalmazzunk úgy: nem izraeliként, hanem zsidóként tiltakozom.)  Én megbocsátom a szülőföldemnek, amit már a nagyszüleim nem tudnak megtenni, de nem tudom hányinger nélkül lenyelni, hogy az, aki szavakkal való játéknak, szavazatvásárlási eszköznek tekinti a Horthyt, és a nyomorúság éveit, az akár protokollból is betehesse a lábát a zsidóság e szentélyébe

Romantika, patrióta, kipa

Magyarország zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben, és továbbra is kiáll Izrael mellett a nemzetközi fórumokon, deklarálta Orbán Viktor miniszterelnök a Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel közös sajtótájékoztatóján. Orbán a szokásos szófordulatait aktualizálta, például: "A magyar egy romantikus nép, amely a szimbólumokat szereti. Van jelentősége a számunkra annak, hogy Izrael alapításának 70. évfordulóját ünnepli idén. Az általa kiemelkedően jónak ítélt izraeli kapcsolatokat annak köszönhetjük, hogy jól tud együttműködni Netanjahuval. Úgy fogalmazott, hogy "ezt én úgy magyarázom, hogy mindkét ország élén egy patrióta miniszterelnök áll. A kapcsolatunkban annak a bizonyítékát látom, egy zsidó hazafi és egy magyar hazafi könnyen szót tud egymással érteni." Majd hozzátette: "Szeretném a nyilvánosságnak elmondani, hogy Izrael állam miniszterelnökével a 21. század néhány fontos kérdését azonos módon nézzük és azonos módon is látjuk." Majd fel is sorolta ezeket: a biztonság, terrorizmus, határvédelem és a modernkori antiszemitizmus. Megismételte azt az ugyancsak ismert nézetét, hogy Magyarországon minden magát nyíltan zsidónak valló személy biztonságban érezheti magát, továbbá kormánya zéró toleranciát hirdet az antiszemita megnyilvánulásokkal szemben. Benjamin Netanjahu még a találkozó elején miután megköszönte, hogy a magyar kormány a nemzetközi fórumokon támogatja Izraelt, azt mondta, hogy mind a ketten tisztában vannak azzal, hogy a radikális iszlám jelentette fenyegetés valós, amely "fenyegetést jelent Európára, a világra és kétségtelenül ránk és a szomszédainkra." Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter interjút adott aA Ynetnek és a Jediot Ahronotnak, amelyben kijelentette: "Magyarország az egyik legelkötelezettebb szövetségese Izraelnek Európában és folyamatosan harcol érte. Ezért az izraeli tisztviselők Orbán elleni kritikája, hogy antidemokratikus tisztességtelen, ellenséges és alaptalan." Utalt arra is, hogy a holokauszt-tagadásért börtönbüntetés adható. Úgy vélte: "Nem Budapesten támadnak meg kipát viselő fiatalokat az utcán. Magyarországon mindenki számára biztonságot és védelmet nyújtunk, vallási vagy közösségi hovatartozástól függetlenül." Sajátos megközelítést adott a magyar kormány Soros György elleni hadjáratának: "Komoly és nyílt vita merült fel Szíriával kapcsolatban, de a vita Magyarország és a milliárdos között nem az etnikai hovatartozása, hanem Európa jövőjével kapcsolatos álláspontja miatt van." 

2018.07.19 12:35
Frissítve: 2018.07.19 12:51

Nincs pardon: tényleg eljárást indított Brüsszel a „Stop Soros” miatt

Publikálás dátuma
2018.07.19 12:25

Fotó: / Tóth Gergő
Hivatalos felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak. A hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a kifogásokra.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag miatt, illetve bírósági szakaszba lépett a menekültügyi szabályozás miatt korábban megindított jogsértési eljárás – jelentette be csütörtökön az Európai Bizottság.   Az MTI tudósítása szerint Mina Andreeva bizottsági szóvivő arról számolt be, hogy hivatalos felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a most júniusban elfogadott törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében, a testület szakértői szerint ugyanis több szempontból is komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az új rendelkezések összeegyeztethetők-e az uniós joggal. A brüsszeli bizottság indoklása szerint egyrészt a menekültügyi kérelmekhez nyújtott segítség kriminalizálása és az egyéb korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy kommunikálhassanak az érintett nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel, ami sérti a vonatkozó uniós irányelveket. E törvény továbbá indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, és nem veszi kellőképp figyelembe az eljárási garanciákat, az érintettek jogait. Másrészt a menedékkérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó újabb indok bevezetése sérti a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet, az EU alapjogi chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot – közölte a bizottság. A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a fenti kifogásokra. Ha nem érkezik válasz, vagy nem tekinthető kielégítőnek, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet. A tájékoztatás szerint Brüsszel figyelembe vette a Velencei Bizottság értékelését is. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólított fel, rámutatva, hogy azok súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét. A kormány indoklása szerint az újabb alaptörvény-módosítás célja, hogy megvédje Magyarország nemzeti szuverenitását és megtiltsa idegen népesség betelepítését az országba, a „Stop Soros” törvénycsomag pedig büntethetővé teszi az illegális bevándorlás elősegítését és szervezését.
A brüsszeli testület ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz fordult a magyar menekültügyi szabályozás ügyében, a harmadik szakaszba léptetve ezzel a 2015 végén kezdeményezett jogsértési eljárást. A bizottság szerint a magyar szabályok bizonyos pontjai nincsenek összhangban a közösségi joggal, a hatóságok pedig máig nem orvosolták a problémákat. A testület egyebek mellett kifogásolja, hogy Magyarországon kizárólag a tranzitzónákon belül lehet menedékkérelmet benyújtani, és ezekben csak korlátozott számú személy számára és túlságosan hosszú várakozási idő után teszik lehetővé a hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz. Emellett a nem megfelelő szabályozás miatt fennáll annak kockázata, hogy a migránsokat megfelelő biztosítékok nélkül küldik vissza, megszegve a visszaküldés tilalmának elvét. Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egyetlen figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, pénzbírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben. Lapunk már szerdán megírta, hogy csütörtökön kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság a menekülteket segítő szervezetek ellen kitalált, úgynevezett „Stop Soros” törvény és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt. Az EU ellenőrző és végrehajtó testületének értékelése szerint a jogszabálycsomag több EU előírásba ütközik, ezért felszólító levélben kér választ az aggodalmaira a magyar kormánytól. Az Európai Bizottság a jogszabály elfogadását követő napokban lapunk kérdésére közölte: nem minden aggodalom nélkül tekint a magyar parlamentben szavazásra bocsátott törvényre és alkotmánymódosításra. „Nem fordíthatunk hátat azoknak az értékeknek és elveknek, amelyekre Európa épült” – kommentálta akkor a budapesti fejleményeket Christian Wigand bizottsági szóvivő. A „Stop Sorost” azóta már értékelte az Európa Tanács neves alkotmányjogászokból álló testülete, és több okból is a hatályon kívül helyezését javasolta.
2018.07.19 12:25
Frissítve: 2018.07.19 13:21