Válságban a Nobel-díj-bizottság

Publikálás dátuma
2018.04.14 07:38
FOTÓ: AFP/JONATHAN NACKSTRAND
Fotó: /
Lemondott az irodalmi Nobel-díjakat odaítélő Svéd Akadémia vezetője a korábban kitört zaklatási ügy miatt. Sara Danius volt az első nő, aki betöltötte ezt a posztot.

Az 56 éves irodalomtörténész azzal indokolta döntését, hogy elvesztette az Akadémia bizalmát. Arról viszont nem nyilatkozott, hogy a Nobel-díjat odaítélő bizottság előzőleg tartott három órás válságtanácskozásán késztették-e távozásra.

A botrány azóta tart, hogy novemberben a Dagens Nyheter napilap beszámolt arról, tizennyolc nő panaszt tett, mert az egyik bizottsági tag - Katarina Frostenson elismert költő – férje, Jean-Claude Arnault zaklatta őket. Az újság azt írta, hogy a férfi a több mint húsz éven keresztül zaklatott nőket a feleségével közösen vezetett - kulturális eseményeknek otthont adó - klubban és az Akadémiához tartozó helyszíneken Stockholmban és Párizsban is. A klub egyébként anyagi támogatást is kapott az Akadémiától. A rendőrség decemberben nyomozásba kezdett, bár megjegyezték, az ügyek egy része már elavult. A nyomozást márciusban zárták le. A másik vád Arnault ellen az, hogy 1996 óta szivárogtatott ki feleségétől megtudott információkat arról, ki lehet a Nobel-díj nyertese; 2016-ban például Bob Dylan nevét árulta el.

Arnault tagadja a vádakat, felesége pedig nem hajlandó lemondani. Lemondatásáról szavazást is tartottak a bizottságban, nyolcan bennmaradása mellett voksoltak, hatan ellene. Hárman azok közül, akik eltávolítását kívánták, meg is szüntették működésüket a testületnél. Egy negyedik tag szintén kilépéssel fenyegetőzött. A 18 tagú akadémiai bizottság tagjait azonban egész életükre választják, a tagságról lemondani nem lehet, és aki nem hajlandó részt venni a munkában, azt nem lehet helyettesíteni. Ez azért eredményezhet veszélyes helyzetet, mert ketten már évek óta szüneteltetik közreműködésüket a munkában, és a most lemondott három személyt is beszámítva már csak 13-an maradtak, ennél kevesebben azonban a szabályok szerint nem ülhetnek össze új tagot választani. Az irodalmi Nobel-díj odaítélése azonban nincs veszélyben, mert ahhoz elég nyolc tag jelenléte is, és egyszerű szavazattöbbség dönt.

A Svéd Akadémiában nagyon komolyan megingott a bizalom, közölte a Nobel Alapítvány szerdán, elképzelni sem lehet, mekkora károkat okoz ez a díjnak, tették hozzá. XVI. Károly Gusztáv svéd király szintén elítélte a történteket. Azt mondta komolyan megrongálták az akadémia fontos funkcióit, és - uralkodói hatalmánál fogva - intézkedésekre készül, hogy megváltoztassa a szabályokat. Célja, hogy a kilépett tagok helyett újakat lehessen választani. A Svéd Akadémiát III. Gusztáv király alapította 1786-ban.

2018.04.14 07:38

A Törvényszék dönti el, hogy lecsatolható-e a nyomkövető Gyárfásról

Publikálás dátuma
2018.07.19 13:51

Fotó: Népszava/ Vajda József
A médiavállalkozó a Nap TV székházának eladásából kapott összegből fedezheti a rekordösszegű, 100 milliós óvadékot.
A Fővárosi Törvényszék határozatától függ, hogy jogerőssé válik-e a döntés, miszerint Magyarországon példátlanul magas, 100 millió forintos óvadék fejében lekerülhet Gyárfás Tamás médiavállalkozóról a nyomkövető, illetve elhagyhatja lakhelyét. Úgy tudni, a Törvényszék egyelőre nem tűzött ki az ügyben tárgyalást. Mint ismeret korábbi magyar úszószövetségi elnökkel, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA végrehajtó bizottságának tagjával, médiavállalkozóval szemben áprilisban rendelt el lakhelyelhagyási tilalmat a Budai Központi Kerületi Bíróság. Hogy Gyárfás valóban otthon marad-e, azt nyomkövető eszközzel ellenőrizték. (A kényszerintézkedés oka: a médiavállalkozót 1998. február 11-én előre kitervelten elkövetett emberölésben való részességgel vádolja az ügyészség. Gyárfás Tamás kezdetektől tagadja, hogy bármi köze lett volna Fenyő János meggyilkolásához.) A jogszabályok módot adnak rá, hogy a kényszerintézkedést enyhítsék. Az óvadékot Gyárfás Tamás ügyvédje, Bánáti János kezdeményezte a bíróságnál, ám úgy tudni: az említett 100 milliónál kisebb összeget ajánlottak fel. Az óvadék nagyságát a hatóság határozza meg, ezt a summát első fokon a Budai Központi Kerületi Bíróság szabta ki. Gyárfás Tamás a 24.-hu-nak azt nyilatkozta: a NapTV székház eladásából jelentős bevételhez jutott, ki tudja fizetni az óvadékot. Mint ismeretes, tavaly adta el Mészáros Lőrincnek a székházat és piaci hírek szerint milliárdos nagyságrendű lehetett a vételár. A Fővárosi Főügyészség a bíróság végzésével szemben fellebbezett. Az ügyészségen elmondták: a kényszerintézkedés korábbi elrendelésekor már figyelembe vett körülmények az azóta eltelt időben sem változtak, így a magatartási szabályok enyhítése még óvadék megállapítása mellett sem indokolt. Mint az ügyészségen elmondták: a fellebbezés halasztó hatályú, azaz Gyárfás Tamás akkor tud élni a lehetőséggel, ha a Fővárosi Törvényszékítéletében helyben hagyja a Budai Központi kerületi bíróság döntését. Gyárfás Tamásnak igen fontos lett volna így is, hogy elhagyhassa a lakhelyét: mint az index.hu-nak elmondta: azért adták be július 6.-án az óvadéki kérelmet, hogy eleget tehessen a tehessen a Nemzetközi (FINA)- és az Európai Úszó Szövetségben (LEN) betöltött tisztségeivel járó kötelezettségeinek. A FINA szabályai szerint, ha egy elnökségi tag két alkalommal nem tud részt venni az ülésen úgy elveszítheti a tagságát. Esetében, a július 17-én Lausanne-ban zajló FINA végreható bizottsági ülés sorozatban a negyedik volt. Ugyanakkor úgy tudni, hog a FINA és a LEN az ártatlanság vélelme alapján, még mindig bizalmat szavaz neki.
2018.07.19 13:51
Frissítve: 2018.07.19 13:51

Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a devizahitelesek ügyében az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.19 13:22

Fotó: Népszava/ Vajda József
Most a Fidesz dönthet, hogy a családok mellé áll, vagy továbbra is marad a bankok oldalán – mondta Szakács László.
Az MSZP rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a devizahitelesek ügyében – jelentette be sajtótájékoztatón az ellenzéki párt elnökhelyettese. Az MTI tudósítása szerint Szakács László azt mondta, arra kérik a Fideszt, hogy a nemzetközi példák tükrében vizsgálja felül álláspontját: legyen új banki elszámoltatás, minden devizahiteles szerződést számoljanak újra, és a felvételkori árfolyamon forintosítsák azokat. A szerződések újraszámolásának idejére kilakoltatási és végrehajtási moratóriumot kell elrendelnie a kormánynak ezekben az ügyekben – tette hozzá. Felidézte, hogy a közelmúltban Horvátországban olyan bírósági ítélet született, miszerint a horvát devizahiteleseknek visszajár az a pénz, amit az árfolyam-különbözet és a rossz tájékoztatás miatt a bankok tisztességtelenül beszedtek tőlük. Megjegyezte, hogy Szlovéniában és Romániában is született hasonló ítélet. Az ellenzéki politikus közölte: most a Fidesz dönthet, hogy a családok oldalára áll, vagy továbbra is marad a bankok oldalán. Szakács László elmondta, hogy csak tavaly majd 700 milliárd forintot „kaszáltak” a bankok a magyar családokon, és közben folyamatosak voltak a végrehajtások és a kilakoltatások a devizahiteles ügyekben. Hozzátette, hogy a bankok anyaországaikban valószínűleg nem tudtak volna olyan hitelszerződéseket kötni, mint Magyarországon, ezért nyugodtan követelhetik tőlük, hogy itt is ugyanolyan tisztességes feltételekkel kössenek szerződéseket. Szabó József, a Hiteles Mozgalom képviselője azt kifogásolta, hogy nincs Magyarországon olyan ítélet, amely kimondaná, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatban becsapták az állampolgárokat. Ezt a kormány, illetve a bankszövetség megrendelése nyomán született kúriai jogegységi határozatokkal magyarázta. Szükségesnek tartja, hogy az EU vizsgálja meg a devizahiteleseket ért jogállami sérelmeket. Ravasz László, az Adóskamara képviselője is az igazságszolgáltatás működését kifogásolta. A korábbi bíró közölte, hogy hatvan éve nincs független igazságszolgáltatás és független ítélkezés Magyarországon. Ez az – folytatta –, ami meghatározza, hogy nem lehet ma Magyarországon devizahiteles pert megnyerni, a bírák bármikor, bármilyen ítéletet meghozhatnak. A bíróknak a nemzetközi ítéletek után vállalniuk kell a morális, az anyagi és a fegyelmi felelősséget a devizahiteles ügyekben ezt követően hozott ítéleteik miatt – mondta. 
2018.07.19 13:22
Frissítve: 2018.07.19 13:22